2017. január 5., csütörtök

Szennyvíztisztító-telepek,
erőltetett csatornázás,
következmények

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság honlapján böngészve találtam az alábbiakra:

tehát:
Nem én mondom:
Csupán FELTÁROM: mit mond a Vízügyi Szakma.
Lehet rajta elgondolkodni...
Vagy, elő a kardokat?


Tartalomfelelős: Szurdiné Veres Kinga, vízkészlet-gazdálkodási referens
Jelentős Vízgazdálkodási Kérdéseink
2014. november 11., kedd 13:10
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés társadalmi vitájának konzultációs anyagai.
A VITAANYAG hat hónapon keresztül véleményezhető. Kérjük küldjék meg észrevételeiket 2015. május 30-ig az info@vizeink.hu központi email címre vagy közvetlenül az illetékes Vízügyi Igazgatóság címére.
Az anyagok a jobb oldali "Csatolmányok" című részről tölthetőek le.

Az ott fellelhető 45 db „Csatolmány”-ból néhányat átböngésztem, megtapogatandó:
Miféle derűnek nézhetünk elébe azáltal, hogy megannyi falu elnyerte üdvösségét a végig-csatornáztatásával.

Nevezett [citátum] csatolmányból SZÓ SZERINT kimazsolázott szöveg-részletek
[mögöttük a kapcsolódó megjegyzéseim pedig ebben a formátumban.]

Balaton: …Balaton (4-2) közvetlen alegység[1], 9. oldal 3.2.1. alatt: a tápanyag terhelését tovább kell csökkenteni, hogy a kedvezőtlen vízminőségű időszakokat (időszakosan és lokálisan jelentkező vízvirágzás/alga tömegprodukció) el lehessen kerülni. [Mindez történik annak ellenére, hogy Balaton Részvízgyűjtő[2]: 6. oldal 2.4: „Jelentős vízkormányzások A Balaton parti sávjában keletkező szennyvizek nagy részét a tó tehermentesítése érdekében idegen vízgyűjtőre kivezetik: Sióba, Koppány-patakba, Veszprémi-Sédbe, Cinca-(Bozót)-patakba.]
7. oldal utolsó bekezdéstől: A Zala forrásvidékén (Felsőjánosfa térsége) a Zala folyó foszfát-foszfor, összes foszfor, BOI5, KOIk, ammónium koncentrációja meghaladja a határértéket, esetenként az oldott oxigén koncentrációja is alacsony. A terhelés nagy része feltehetően az Őriszentpéteri és Ispánki szennyvíztisztító telepről származik…. Zalaegerszeg térségében a foszfátfoszfor, összes foszfor, BOI5 és esetenként a KOIk koncentrációja meghaladja a határértéket. A terhelés nagy része a Zalaegerszegi Városi Szennyvíztisztító telepről származik… A Zala folyóba ömlő Nádas-patak biokémiai oxigénigénye, oxigén telítettsége, dikromátos oxigénfogyasztása, ammónium, nitrit és összes foszfor koncentrációja meghaladta a határértéket a 2011-es vizsgálatok alapján. Ennek oka feltehetően a Zalaszentgróti városi szennyvíztisztító telepről és a Türjei községi szennyvíztisztító telepről kifolyó szennyvizek [Az alapkérdésre tehát, hogy vajon tisztít-e vagy szennyez a Szennyvíztisztító-telep, úgy néz ki megvan a válasz. A plauzibilisen felvetődő kérdésre viszont, vagyishogy akkor mivégre ezen beruházások erőltetése, a válasz megszületését valami makacsul akadályozza.]
Sió (1-11) alegység)[3] 6. oldal 1. bekezdés: A Cinca-(Bozót)-patakot jelentősebb terhelés a balatonfőkajári agglomeráció szennyvíztelepéről éri. A vízfolyást terheli még Polgárdi és Mezőszilas települési szennyvíztisztító telepeiről elvezetett tisztított szennyvíz is. A mellékágakon kisebb kapacitású telepek létesültek, melyekhez a települések kommunális szennyvizének kb. 55-60%-a csatlakozik zárt szenny-vízelvezető rendszeren keresztül. Ezen szennyvíztisztító telepek nem alkalmasak a jelentősebb mennyiségi ingadozások kiegyenlítésére, valamint a biológiai tisztítási hatásfok elsősorban a téli időszakban nem megfelelő hatékonyságú. [Az itteniek eléggé kategorikus, s a tapasztalaton alapuló kijelentéseknek tűnnek, ami a jelenleg alkalmazott technikát és technológiát illeti.]
5. oldal utolsó sorától: A madocsai rendszeren folyamatos üzemeltetési probléma a nagy szállítási távolság, többszöri átemelés miatti minőségi romlás, mely a szennyvíz tisztíthatóságán kívül jelentős szagproblémát is okoz. [És mégsem merül fel valami alternatív megoldásra az igény?]
Duna részvízgyűjtő[4]: 30. oldal tetejétől: a főváros hatására minőségromlással kell számolni. A szerves-anyag szennyezés (BOI5 és KOI) maximumát Dunaföldvár (1560 fkm) alattig érezteti hatását, attól kezdve javul a minőség. Ezzel párhuzamosan az oldott oxigéntartalom is csökken a folyásirányban. A Duna vízminőségi problémái között jelentős szerepe van az algásodásnak. …
A folyót érő szennyezések legfontosabb és legjelentősebb forrásai, a Duna menti nagyvárosok Budapest, Győr Baja szennyvízelvezető rendszerei. Az RSD szennyezőanyag terhelése számos forrásból származik, melyek közül ki kell emelni a dunai tápvizet, a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep kezelt szennyvizének bevezetését
valamint Szigetköz (1-1) alegység[5] 14. oldal 3.6.: A Mosoni-Duna győri szakaszán rendszeresen visszatérő probléma, hogy a város csatornázottsága elavult, esőzések idején túlterhelt, ezért a városi egyesített rendszerű csatornákból esővízzel higított szennyvíz rendszeresen átemelésre kerül a Mosoni-Dunába. Mennyisége éves szinten eléri, esetenként meg is haladja a 200-500 ezer m3 -t.
[Megkísérlem összefoglalni: Budapest tisztított szennyvizei maximális szennyező hatásukat szűk 100 kilométerrel lejjebb fejtik ki a Dunában, lejjebb – a Bajai régióban (mint majd lentebb olvashatjuk) – már csak algásodás elősegítésére alkalmasak. Amennyiben a Szennyvíztisztító-telepek kezelt szennyvize e célokra már nem lenne elég, úgy rásegítő tisztítatlan szennyvíz-átemelések is kézre-állnak.]
Duna-völgyi (1-10) alegység[6]: 12. oldal 1. bekezdésben:… Számolni kell azzal, hogy a tápanyag- és szervesanyag szempontjából a rendszer további terhelést már nem tud elviselni, ami figyelembe veendő a terület szennyvíz kezelési koncepciójának kidolgozásakor.a szennyvíz kezelésre más alternatív megoldásokat kell kidolgozni [Ez már elég komoly beismerésnek és figyelmeztetésnek hangzik. Mintha a segélykiáltás – de legalábbis segélykérés – is benne lenne.]
Tisza részvízgyűjtő[7]: 9. oldal 1. bekezdésben: A szennyvízcsatornázás megoldása javítja a felszín alatti vizek állapotát, ugyanakkor ezt a célt korszerű, egyedi szennyvíz-elhelyezési módszerekkel is el lehet érni…. 12. oldal 2.5.1. 2. bekezdésben: …az alföldi kisesésű időszakos vízfolyások esetében jelentős terhelésként jelennek meg a tisztított szennyvíz bevezetések [Verbális vergődés észlelhető: alternatív módszerekért sóvárog, mert megtapasztalva felismerte a „tisztított szennyvizek áldásait” is.]
Felso-Tisza (2-1) alegység[8]: 6. oldal 2.5. 2. bekezdés: Az alegységen lévő víztestek majdnem felénél jelentkezik problémaként a tisztított szennyvíz bevezetés, mivel a szennyvíztisztító telepek tisztítási hatásfoka sok esetben kifogásolt. Jellemzően szerves anyag lebontás, ammónium, összes oldott anyag és nátrium esetében nem tudják a befogadóra előírt tisztítási határértéket biztosítani…. 7. oldal 2.6. fölötti bekezdésben: a szennyvíziszapok a környezetre káros nehézfémet is tartalmazhatnak. … Egy mondattal hátrább: A gazdálkodók részéről nem túl nagy a fogadókészség a szennyvíziszap felhasználás iránt. [Ha megfeszülök sem tudom a szennyvíztisztító-telepek dicséreteként értelmezni a leírtakat. És kimondatik egy további hátulütő is, végre: a mítosz a szennyvíziszapokról szertefoszlóban.]
Zagyva (2-10) alegység[9]: …10. oldal 1. bekezdésben: …a kisebb (300-500 m3 /nap alatti) szennyvíztisztító telepeken az őszi-téli alacsony hőmérséklet okozta nem megfelelő tisztítási hatásfok…[Úgy tartják: Ismétlés a Tudás Anyja. Úgy vélem: Tisztelni illene az Anyákat.]
Nagykunsági (2-18) alegység[10]: 7. oldal 2.7.:… jelentős szennyező forrásnak tekinthető a rizstelepek és halastavak leürítésekor kikerülő vegyszerrel szennyezett használtvíz és a területen lévő szennyvíztisztítókból kikerülő tisztított szennyvíz. Ezen vizek a belvízcsatornában vezetve nem hígulnak fel kellő mértékben.8. oldal 2.8 fölötti bekezdés: A szennyvíztisztítók által kibocsátott, tisztított szennyvíz elhelyezése 2 esetben állóvízbe, 8 esetben állandó vízfolyásba, a többi időszakos vízfolyásba történik. A kibocsátott tápanyag jelentősen rontja az időszakos vízfolyások vízminőségi paramétereit. A magasabb tápanyag és lebegőanyag tartalom miatt a vízfolyásokban megnövekvő lerakódások rontják a befogadó vízszállító képességet.[Az elszólás magáért beszél: mindegy mit is bocsátanak ki, csak a hígulásra számíthatnak. Akkor: Miféle tisztítást is perfektuálnak ezek a szennyvíztisztítók?]

Miért-miértnem, eszembe-jutott erről egy történet.
Egyszerű szavakkal így szól:
Midőn a láposban már nyakig benne-jártak, az egyik közvitéz így szólott a szabályzatokban rendkívül járatos és a parancsnoklásban is módfelett vitézkedő feletteséhez:
– Nagy jó uram, ha most visszafordulnánk, talán még kilábalhatnánk a slamasztikából!
A váll-lap-rózsás – nem magasabb egy jottányival sem, fejire akasztott kitüntetéseivel: hogy azok még a merülési-vonal fölött a látótérben maradva tiszteletet sugalljanak – összevont szemöldöke alól így dörrent:
– A köz érdekében is mondom: Fogja be gyorsan a száját; így még tehetünk néhány lépést előre. A beosztási ranglétra által megszabott áthághatatlan irányhoz igazodva, a nyakig a cupákban tocsogó sereg ez utasításhoz tartva magát, megindult a további mélységek felé.
Midőn a trutymó már a szájuk vonala fölé ért, a seregben többen is összepillantva bólogattak. „Megintcsak helyes volt a felsőbb instruálás: ha most nyitva lenne a szánk, bizony belefolyna ez a csüggesztő anyag.” Megint mások ugyancsak villogtatták a szemüket, de hogy mit akartak ezzel kifejezni, arra már nem derülhetett fény. Részint mert a kommunikációnak ez a fajtája nem volt eléggé fejlett ahhoz, hogy elérje azon alulról-jövő verbális javaslatok szintjét, részletességét és mélységét, melyek eddig is lesöpörtettek fentről. De azért sem, mert a némileg pánikba-forduló helyben-topogás a marasztaló latyakban rövidesen a szemvillantásos üzenetközvetítési lehetőségeknek is véget vetett. Egy utolsó, megfejthetetlen tartalmú bugyborékolással az egész sereg a maga-teremtette lápba süllyedt, s odaveszett.

Ha mindez a figyelmeztetés nem elég, akkor történjen még némi további „szembesítés”. A Duna részvízgyűjtő[11] csatolmányban olvashatók még az alábbiak:
21. oldal 2.7.3. alatt, kis megszakításokkal:…az éghajlatváltozással foglakozó nemzetközi szervezet (IPCC) újabb jelentésére alapozva jelent meg a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS)A stratégia szerint az ivóvíz minőségének, mennyiségének védelme, illetve fenntartása érdekében csökkenteni szükséges a felszín alatti vízkészletek igénybevételét [Erre kínál megoldást a „TELESŐ” rendszer.[12]] Javítani kell a szennyvíztisztítás hatásfokát [Valójában az egész, immár bevallottan félresikeredett koncepció teljes lecserélése adhat csak eredményt[13]] … szükséges az alábbiakat megvalósítani:
·       Új víztakarékossági módszereket kell kidolgozni [Ezt kínálja a szürkevíz újra-felhasználhatósága[14] … és ezt eredményezik a vízöblítés nélküli toalettek új generációi is.[15]]
·       A vízvisszatartást elő kell mozdítani [Változtatni kell a (másfajta elgondolás mentén könnyűszerrel megvalósítható, valóban és kellően!) tisztított végvizek elhelyezésének a koncepcióján (a folyó csak hígít, a talaj – mikroorganizmusai révén – tisztít és megtart), és a szétterítés módján (koncentrált helyett minél diffúzabb terítés: központosított begyűjtést követő nagybani kihessegetés helyett helyben történő kezelés és a jobbára szomjúhozó talajba történő beszivárogtatás.[16]]
·      
·       A csatornarendszereket alkalmassá kell tenni a hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadék befogadására. [Ami lehetetlen. Ld.: EU-ajánlás[17] 32. oldali lábjegyzete: „Figyelembe véve, hogy gyakorlatilag nem lehet olyan gyűjtőrendszereket és tisztító telepeket méretezni, amelyek minden szennyvizet kezelni tudnának például egy szokatlanul heves esőzés alkalmával…” S ami szükségtelen is, amennyiben a csatornarendszerek jelenlegi funkciója idejétmúlttá válik, a fenti kedvező hatásokat mind magába-foglaló és egyesítő ÚJ  KONCEPCIÓ elfogadása és nagybani alkalmazása esetén.]

Mi is ez a  koncepció?
Elmondhatnám ugyan 10 sűrű mondatban, de félő hogy ez a koncentráció avatatlanok számára mérgezőnek ítéltetne. Viszont azok, akik megszülték, végigolvasták, és töviről-hegyire meghányták-vetették mind a 45 „csatolmány” tartalmát, csak hogy valamit kihámozzanak belőlük a jövőre nézve, kötelességüknek érezhetnék hogy áttanulmányozzák végre azt az anyagot, mely valódi megoldást kínál és nyújt mindarra amire eddig hiába kerestek, s volumenében sem nagyobb a fenti 45 csatolmánynál. Bónuszként motiváló-erő lehet szem előtt tartani: ezen átfogó alkotás egy magyar elme szüleménye: Országh József vegyész Professzoré, akinek 30 évnyi munkája fekszik benne.[18]

Záró megfontolások:
1.) Fenti felsorlással csupán néhány ormótlanságot ragadtam ki, s pusztán néhány csatolmányból – lett-lehetett volna ez sokszorta több is. Azonban ennyit is elegendőnek ítéltem arra hogy bemutassam: egy igen fontos területen a megjelölt célokkal homlokegyenest szembemenő beruházások erőltetett üteme zajlik. A jelenleg civilizáltnak kikiáltott szennyvíz-koncepció, annak teljes vertikumával, egyike a legnagyobb környezetszennyező faktornak, amely primer módon a felszíni, majd onnan másodlagosan a földalatti vízkészletek mind fokozottabb minőségromlásához vezet.
2.) A másik – hasonló eréllyel s iramban – romboló tényező a mezőgazdaság irdatlan mennyiségű műtrágya-felhasználása. Akár erre nézve is kivonatolhattam volna a fenti csatolmányokat, hogy a döbbenetes kép a különben megbúvó tételek halomszerű felsorlásával meghökkentse esetleg még a csatolmányok szülőit is.
3.) Érdemes itt azonnal hozzáfűzni: Országh József figyelemreméltó alkotása orvosság lehet e második, „mezőgazdasági-eredetű” kártétel eredményes kezelésére is. Hiszen az emberi ürítésekkel távozó anyag N és P tartalma, még szerves nagymolekulákba kötve (azaz: nem az eutrofizációhoz vezető nitrát és foszfát formájában bocsátva a vizekbe), a hozzáadagolt növényi-eredetű hulladékkal/melléktermékekkel (azaz: alommal) felszaporítva, és a követő komposztálási folyamatok részint méregtelenítő részint sterilizáló hatásai következményeként, olyan humuszos-állagú trágya állna nagyban a mezőgazdaság rendelkezésére, amelyben eleve benne van mindaz a N és P, amit előzőleg az (emberi) fogyasztás céljára kivontak a megtermelt növények a talajból. Mindez szinte ingyen – az energiaigényes és önmagában is környezeti terhekkel járó vegyipar nélkül. A nitrogén és a foszfor eme körforgása róná a környezetünkre a legkisebb terhet: mind termodinamikailag, mind élettanilag, mind ökológiailag.
4.) A feltárt hibákat kevesellők figyelmébe ajánlanám megfontolni, még-egyszer:
·       Vajon hány pontján engedhető meg egy máskülönben pompázatos magas-építménynek a statikai melléfogás, az épület-gépészeti hiba, mielőtt az „pokoli-toronnyá” válik?
·       Vagy: Vajon milyen önkívületi ütemben kell pumpálni a háttérből azt az óriás-lufit hogy az mutatósnak fessen, amelyből csak néhány lukon át szökik ámde sivítva a belefújt gáz?

2017. január 3.              dr. Fuggerth Endre (vegyész, ELTE TTK 1975)




[11] (=ref.4.)
[12] Rainwater Harvesting (http://www.eautarcie.org/en/03a.html ), Esővíz-hasznosítás a TELESŐ rendszer szerint (http://www.eautarcie.org/hu/03a.html )
[13] Selective Greywater Treatment (http://www.eautarcie.org/en/04a.html ), A háztartási szürke-víz egyedi kezelése (http://www.eautarcie.org/hu/04a.html )
[14] The essentials of a selective greywater treatment system (http://www.eautarcie.org/en/04a.html#b ), A szürke-víz kiöntése (http://www.eautarcie.org/hu/04a.html#c )
[15] Why Use Dry Toilets? (http://www.eautarcie.org/en/05a.html ), Miért használunk száraz toalettet? (http://www.eautarcie.org/hu/05a.html )
[16] VÍZÖNELLÁTÓ a magyar falvakban (http://www.eautarcie.org/hu/06d.html#top )
[18] How to Become Independent of Public Water Supply and Wastewater Networks – Prospects on Keeping Climate Change in Check (http://www.eautarcie.org/en/index.html ),
Hogyan függetleníthetjük magunkat a városi vízellátástól és a szennyvízcsatorna hálózattól? – Lépések a klímaváltozás megfékezése felé (http://www.eautarcie.org/hu/ )