Szennyvíztisztító-telepek,
erőltetett csatornázás,
következmények
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság honlapján böngészve
találtam az alábbiakra:
tehát:
Nem én mondom:
Csupán FELTÁROM: mit
mond a Vízügyi Szakma.
Lehet rajta elgondolkodni...
Vagy, elő a kardokat?
Tartalomfelelős:
Szurdiné Veres Kinga, vízkészlet-gazdálkodási referens
Jelentős Vízgazdálkodási Kérdéseink
2014.
november 11., kedd 13:10
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés
társadalmi vitájának konzultációs anyagai.
A
VITAANYAG hat hónapon keresztül véleményezhető. Kérjük küldjék meg
észrevételeiket 2015. május 30-ig az info@vizeink.hu központi
email címre vagy közvetlenül az illetékes Vízügyi Igazgatóság címére.
Az
anyagok a jobb oldali "Csatolmányok" című részről tölthetőek le.
Az ott fellelhető 45 db „Csatolmány”-ból
néhányat átböngésztem, megtapogatandó:
Miféle derűnek nézhetünk
elébe azáltal, hogy megannyi falu elnyerte üdvösségét a
végig-csatornáztatásával.
Nevezett [citátum] csatolmányból
SZÓ
SZERINT kimazsolázott szöveg-részletek
[mögöttük a
kapcsolódó megjegyzéseim pedig ebben a formátumban.]
Balaton: …Balaton (4-2)
közvetlen alegység[1], 9. oldal 3.2.1. alatt: a tápanyag terhelését tovább kell csökkenteni, hogy a
kedvezőtlen vízminőségű időszakokat (időszakosan és lokálisan jelentkező vízvirágzás/alga
tömegprodukció) el lehessen kerülni. [Mindez történik annak ellenére, hogy Balaton Részvízgyűjtő[2]: 6. oldal 2.4: „Jelentős
vízkormányzások A Balaton parti sávjában keletkező szennyvizek nagy részét a tó tehermentesítése érdekében
idegen vízgyűjtőre kivezetik”: Sióba, Koppány-patakba, Veszprémi-Sédbe, Cinca-(Bozót)-patakba.]
7. oldal utolsó
bekezdéstől: A Zala forrásvidékén (Felsőjánosfa térsége) a Zala folyó foszfát-foszfor, összes foszfor, BOI5, KOIk, ammónium
koncentrációja meghaladja a határértéket, esetenként az oldott oxigén
koncentrációja is alacsony. A terhelés nagy része feltehetően az Őriszentpéteri és
Ispánki szennyvíztisztító
telepről származik…. Zalaegerszeg térségében a foszfátfoszfor, összes foszfor, BOI5 és esetenként a KOIk
koncentrációja meghaladja a határértéket. A terhelés nagy része a Zalaegerszegi
Városi Szennyvíztisztító
telepről származik… A Zala folyóba ömlő Nádas-patak biokémiai oxigénigénye, oxigén telítettsége, dikromátos
oxigénfogyasztása, ammónium, nitrit és összes foszfor koncentrációja meghaladta
a határértéket a 2011-es vizsgálatok alapján. Ennek oka feltehetően a Zalaszentgróti
városi szennyvíztisztító
telepről és a Türjei községi szennyvíztisztító telepről kifolyó
szennyvizek [Az alapkérdésre tehát, hogy vajon tisztít-e vagy szennyez a
Szennyvíztisztító-telep, úgy néz ki megvan a válasz. A plauzibilisen
felvetődő kérdésre viszont, vagyishogy akkor mivégre ezen beruházások
erőltetése, a válasz megszületését valami makacsul akadályozza.]
Sió (1-11) alegység)[3]
6. oldal 1. bekezdés: A
Cinca-(Bozót)-patakot jelentősebb terhelés a balatonfőkajári agglomeráció
szennyvíztelepéről éri. A vízfolyást terheli még
Polgárdi és Mezőszilas települési szennyvíztisztító telepeiről elvezetett
tisztított szennyvíz is. A mellékágakon kisebb kapacitású telepek
létesültek, melyekhez a települések kommunális szennyvizének kb. 55-60%-a
csatlakozik zárt szenny-vízelvezető rendszeren keresztül. Ezen szennyvíztisztító telepek nem alkalmasak a jelentősebb mennyiségi ingadozások
kiegyenlítésére, valamint a biológiai tisztítási hatásfok elsősorban a
téli időszakban nem megfelelő hatékonyságú.
[Az itteniek
eléggé kategorikus, s a tapasztalaton alapuló kijelentéseknek tűnnek, ami a
jelenleg alkalmazott technikát és technológiát illeti.]
5. oldal utolsó
sorától: A madocsai rendszeren folyamatos üzemeltetési probléma a nagy szállítási távolság, többszöri átemelés miatti
minőségi romlás, mely a szennyvíz tisztíthatóságán kívül jelentős szagproblémát
is okoz. [És
mégsem merül fel valami alternatív megoldásra az igény?]
Duna részvízgyűjtő[4]:
30. oldal tetejétől: a főváros hatására minőségromlással kell számolni. A szerves-anyag szennyezés (BOI5 és KOI) maximumát Dunaföldvár (1560 fkm) alattig
érezteti hatását, attól kezdve javul a minőség. Ezzel
párhuzamosan az oldott oxigéntartalom is csökken a folyásirányban. A Duna vízminőségi problémái
között jelentős szerepe van az algásodásnak. …
A folyót érő szennyezések legfontosabb és legjelentősebb
forrásai, a Duna menti nagyvárosok Budapest, Győr Baja szennyvízelvezető rendszerei.
Az RSD szennyezőanyag terhelése számos forrásból származik, melyek közül ki
kell emelni a dunai tápvizet, a Dél-pesti Szennyvíztisztító
Telep kezelt
szennyvizének bevezetését…
valamint Szigetköz (1-1) alegység[5]
14. oldal 3.6.: A
Mosoni-Duna győri szakaszán rendszeresen visszatérő probléma, hogy a város
csatornázottsága elavult, esőzések idején túlterhelt, ezért a városi egyesített rendszerű csatornákból esővízzel
higított szennyvíz rendszeresen átemelésre kerül a Mosoni-Dunába.
Mennyisége éves szinten eléri, esetenként meg is haladja a 200-500 ezer m3 -t.
[Megkísérlem
összefoglalni: Budapest tisztított
szennyvizei maximális szennyező hatásukat szűk 100 kilométerrel lejjebb fejtik
ki a Dunában, lejjebb – a Bajai régióban (mint majd lentebb olvashatjuk) – már
csak algásodás elősegítésére alkalmasak. Amennyiben a Szennyvíztisztító-telepek
kezelt szennyvize e célokra már nem
lenne elég, úgy rásegítő tisztítatlan szennyvíz-átemelések is kézre-állnak.]
Duna-völgyi (1-10) alegység[6]:
12. oldal 1. bekezdésben:…
Számolni kell azzal, hogy a tápanyag- és szervesanyag szempontjából a rendszer további terhelést már nem tud elviselni,
ami figyelembe veendő a terület szennyvíz kezelési koncepciójának
kidolgozásakor. … a szennyvíz kezelésre más alternatív megoldásokat kell
kidolgozni [Ez már elég komoly beismerésnek és figyelmeztetésnek
hangzik. Mintha a segélykiáltás – de legalábbis segélykérés – is benne lenne.]
Tisza részvízgyűjtő[7]:
9. oldal 1. bekezdésben:
A szennyvízcsatornázás megoldása javítja a felszín alatti vizek állapotát, ugyanakkor ezt a célt korszerű, egyedi szennyvíz-elhelyezési módszerekkel is el lehet
érni…. 12. oldal
2.5.1. 2. bekezdésben: …az alföldi kisesésű időszakos vízfolyások
esetében jelentős terhelésként jelennek meg a tisztított szennyvíz bevezetések… [Verbális vergődés észlelhető: alternatív módszerekért
sóvárog, mert megtapasztalva felismerte a „tisztított szennyvizek áldásait” is.]
Felso-Tisza (2-1) alegység[8]:
6. oldal 2.5. 2. bekezdés:
Az alegységen lévő víztestek majdnem felénél jelentkezik problémaként a tisztított szennyvíz
bevezetés, mivel a
szennyvíztisztító telepek tisztítási hatásfoka sok esetben kifogásolt.
Jellemzően szerves anyag lebontás, ammónium, összes oldott anyag és nátrium
esetében nem tudják a
befogadóra előírt tisztítási határértéket biztosítani…. 7. oldal 2.6. fölötti bekezdésben:
a
szennyvíziszapok a környezetre káros nehézfémet is tartalmazhatnak.
… Egy mondattal hátrább:
A gazdálkodók részéről nem túl nagy a fogadókészség a
szennyvíziszap felhasználás iránt. [Ha megfeszülök sem tudom a szennyvíztisztító-telepek dicséreteként
értelmezni a leírtakat. És kimondatik egy további hátulütő is, végre: a mítosz
a szennyvíziszapokról szertefoszlóban.]
Zagyva (2-10) alegység[9]:
…10. oldal 1. bekezdésben:
…a kisebb (300-500 m3 /nap alatti) szennyvíztisztító
telepeken az őszi-téli alacsony hőmérséklet okozta nem
megfelelő tisztítási hatásfok…[Úgy tartják: Ismétlés a Tudás Anyja. Úgy vélem:
Tisztelni illene az Anyákat.]
Nagykunsági (2-18) alegység[10]:
7. oldal 2.7.:… jelentős szennyező
forrásnak tekinthető a rizstelepek és
halastavak leürítésekor kikerülő vegyszerrel szennyezett használtvíz és a
területen lévő szennyvíztisztítókból
kikerülő tisztított szennyvíz.
Ezen vizek a belvízcsatornában vezetve nem hígulnak
fel kellő mértékben. …8. oldal 2.8 fölötti bekezdés: A
szennyvíztisztítók által kibocsátott, tisztított szennyvíz elhelyezése 2
esetben állóvízbe, 8 esetben állandó vízfolyásba, a többi időszakos vízfolyásba
történik. A kibocsátott tápanyag jelentősen rontja az időszakos vízfolyások
vízminőségi paramétereit. A magasabb tápanyag és lebegőanyag tartalom miatt a
vízfolyásokban megnövekvő lerakódások rontják a befogadó vízszállító
képességet.” [Az elszólás magáért beszél: mindegy mit is bocsátanak ki, csak a hígulásra számíthatnak. Akkor:
Miféle tisztítást
is perfektuálnak ezek a szennyvíztisztítók?]
Miért-miértnem, eszembe-jutott erről
egy történet.
Egyszerű
szavakkal így szól:
Midőn a láposban
már nyakig benne-jártak, az egyik közvitéz így szólott a szabályzatokban
rendkívül járatos és a parancsnoklásban is módfelett vitézkedő feletteséhez:
– Nagy jó uram,
ha most visszafordulnánk, talán még kilábalhatnánk a slamasztikából!
A váll-lap-rózsás
– nem magasabb egy jottányival sem, fejire akasztott kitüntetéseivel: hogy azok
még a merülési-vonal fölött a látótérben maradva tiszteletet sugalljanak –
összevont szemöldöke alól így dörrent:
– A köz
érdekében is mondom: Fogja be gyorsan a száját; így még tehetünk néhány lépést
előre. A beosztási ranglétra által megszabott áthághatatlan irányhoz igazodva,
a nyakig a cupákban tocsogó sereg ez utasításhoz tartva magát, megindult a
további mélységek felé.
Midőn a trutymó
már a szájuk vonala fölé ért, a seregben többen is összepillantva bólogattak. „Megintcsak
helyes volt a felsőbb instruálás: ha most nyitva lenne a szánk, bizony
belefolyna ez a csüggesztő anyag.” Megint mások ugyancsak villogtatták a
szemüket, de hogy mit akartak ezzel kifejezni, arra már nem derülhetett fény.
Részint mert a kommunikációnak ez a fajtája nem volt eléggé fejlett ahhoz, hogy
elérje azon alulról-jövő verbális javaslatok szintjét, részletességét és
mélységét, melyek eddig is lesöpörtettek fentről. De azért sem, mert a némileg
pánikba-forduló helyben-topogás a marasztaló latyakban rövidesen a
szemvillantásos üzenetközvetítési lehetőségeknek is véget vetett. Egy utolsó,
megfejthetetlen tartalmú bugyborékolással az egész sereg a maga-teremtette
lápba süllyedt, s odaveszett.
Ha mindez a
figyelmeztetés nem elég, akkor történjen még némi további „szembesítés”. A Duna részvízgyűjtő[11] csatolmányban olvashatók
még az alábbiak:
21. oldal 2.7.3. alatt, kis
megszakításokkal:…az éghajlatváltozással foglakozó nemzetközi szervezet
(IPCC) újabb jelentésére alapozva jelent meg a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS)
… A stratégia
szerint az ivóvíz minőségének, mennyiségének védelme, illetve
fenntartása érdekében csökkenteni szükséges a felszín alatti vízkészletek igénybevételét
[Erre kínál
megoldást a „TELESŐ” rendszer.[12]] … Javítani kell a
szennyvíztisztítás hatásfokát [Valójában az egész, immár bevallottan félresikeredett
koncepció teljes lecserélése adhat csak eredményt[13]] … szükséges
az alábbiakat megvalósítani:
·
Új víztakarékossági módszereket kell kidolgozni [Ezt kínálja a szürkevíz
újra-felhasználhatósága[14] … és ezt
eredményezik a vízöblítés nélküli toalettek új generációi is.[15]]
·
A vízvisszatartást elő kell mozdítani [Változtatni
kell a (másfajta elgondolás mentén könnyűszerrel megvalósítható, valóban és
kellően!)
tisztított végvizek elhelyezésének a koncepcióján (a folyó csak hígít, a
talaj – mikroorganizmusai révén – tisztít
és megtart), és a szétterítés módján (koncentrált helyett minél
diffúzabb terítés: központosított begyűjtést követő nagybani kihessegetés helyett helyben
történő kezelés és a jobbára szomjúhozó talajba
történő beszivárogtatás.[16]]…
·
…
·
A csatornarendszereket alkalmassá kell tenni a hirtelen,
nagy mennyiségben lehulló csapadék befogadására. [Ami
lehetetlen. Ld.:
EU-ajánlás[17] 32. oldali lábjegyzete: „Figyelembe véve, hogy gyakorlatilag nem lehet olyan
gyűjtőrendszereket és tisztító telepeket méretezni, amelyek minden szennyvizet
kezelni tudnának például egy szokatlanul heves esőzés
alkalmával…” S ami
szükségtelen is, amennyiben a csatornarendszerek jelenlegi funkciója
idejétmúlttá válik, a fenti kedvező hatásokat mind magába-foglaló és egyesítő ÚJ KONCEPCIÓ elfogadása és
nagybani alkalmazása esetén.]
Mi is ez
a koncepció?
Elmondhatnám ugyan 10 sűrű mondatban, de félő hogy ez a koncentráció
avatatlanok számára mérgezőnek ítéltetne. Viszont azok, akik megszülték,
végigolvasták, és töviről-hegyire meghányták-vetették mind a 45 „csatolmány”
tartalmát, csak hogy valamit kihámozzanak belőlük a
jövőre nézve, kötelességüknek
érezhetnék hogy áttanulmányozzák végre azt az anyagot, mely valódi megoldást kínál és nyújt mindarra
amire eddig hiába kerestek, s volumenében sem nagyobb a fenti 45
csatolmánynál. Bónuszként motiváló-erő lehet szem előtt tartani: ezen átfogó
alkotás egy magyar elme szüleménye: Országh József vegyész
Professzoré, akinek 30 évnyi munkája fekszik benne.[18]
Záró megfontolások:
1.) Fenti
felsorlással csupán néhány
ormótlanságot ragadtam ki, s pusztán néhány
csatolmányból – lett-lehetett volna ez sokszorta több is. Azonban ennyit is
elegendőnek ítéltem arra hogy bemutassam: egy igen fontos területen a megjelölt célokkal homlokegyenest szembemenő
beruházások erőltetett üteme zajlik. A
jelenleg civilizáltnak kikiáltott szennyvíz-koncepció, annak teljes
vertikumával, egyike a legnagyobb környezetszennyező faktornak, amely
primer módon a felszíni, majd onnan másodlagosan a földalatti vízkészletek mind
fokozottabb minőségromlásához vezet.
2.) A másik – hasonló eréllyel s iramban – romboló tényező a
mezőgazdaság irdatlan mennyiségű műtrágya-felhasználása. Akár erre nézve
is kivonatolhattam volna a fenti csatolmányokat, hogy a döbbenetes kép a
különben megbúvó tételek halomszerű felsorlásával meghökkentse esetleg még a csatolmányok
szülőit is.
3.) Érdemes itt
azonnal hozzáfűzni: Országh
József figyelemreméltó alkotása orvosság lehet e második,
„mezőgazdasági-eredetű” kártétel eredményes kezelésére is. Hiszen az
emberi ürítésekkel távozó anyag N és P tartalma, még szerves nagymolekulákba
kötve (azaz: nem az eutrofizációhoz
vezető nitrát és foszfát formájában bocsátva a vizekbe), a hozzáadagolt
növényi-eredetű hulladékkal/melléktermékekkel (azaz: alommal) felszaporítva, és
a követő komposztálási folyamatok részint méregtelenítő részint sterilizáló
hatásai következményeként, olyan humuszos-állagú trágya állna nagyban a mezőgazdaság rendelkezésére, amelyben eleve benne
van mindaz a N és P, amit előzőleg az (emberi) fogyasztás céljára kivontak a
megtermelt növények a talajból. Mindez szinte ingyen – az energiaigényes és
önmagában is környezeti terhekkel járó vegyipar nélkül. A nitrogén
és a foszfor eme körforgása róná a környezetünkre a legkisebb terhet: mind termodinamikailag, mind élettanilag, mind
ökológiailag.
4.) A feltárt hibákat kevesellők figyelmébe ajánlanám megfontolni,
még-egyszer:
·
Vajon hány pontján engedhető meg egy máskülönben
pompázatos magas-építménynek a statikai melléfogás, az épület-gépészeti hiba,
mielőtt az „pokoli-toronnyá” válik?
·
Vagy: Vajon milyen önkívületi ütemben kell
pumpálni a háttérből azt az óriás-lufit hogy az mutatósnak
fessen, amelyből csak néhány lukon át szökik ámde sivítva a belefújt gáz?
2017. január 3. dr.
Fuggerth Endre (vegyész, ELTE TTK 1975)
[11]
(=ref.4.)
[12]
Rainwater Harvesting (http://www.eautarcie.org/en/03a.html
), Esővíz-hasznosítás a TELESŐ rendszer szerint (http://www.eautarcie.org/hu/03a.html
)
[13]
Selective Greywater Treatment (http://www.eautarcie.org/en/04a.html
), A háztartási szürke-víz egyedi kezelése (http://www.eautarcie.org/hu/04a.html
)
[14]
The essentials of a selective greywater treatment system (http://www.eautarcie.org/en/04a.html#b
), A szürke-víz kiöntése (http://www.eautarcie.org/hu/04a.html#c
)
[15]
Why Use Dry Toilets? (http://www.eautarcie.org/en/05a.html
), Miért használunk száraz toalettet? (http://www.eautarcie.org/hu/05a.html
)
[18]
How to Become Independent of Public Water Supply and Wastewater Networks – Prospects
on Keeping Climate Change in Check (http://www.eautarcie.org/en/index.html
),
Hogyan függetleníthetjük
magunkat a városi vízellátástól és a szennyvízcsatorna hálózattól? – Lépések a
klímaváltozás megfékezése felé (http://www.eautarcie.org/hu/
)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése