(English version at the bottom)
CO2 menedzselés
[A Klíma-válság kezelésének a
Nagy-Politikájához.
"Halálosan komolyan."]
Világunk
jelenleg 100 sebből vérzik. Nem sorolom elő mind: lehet hogy csak 99 jutna az
eszembe, s még dorgálás járna utóbb osztályrészemül, oly helyekről hol 1-gyel
szemben 99 érv is keveset nyom a latban.
De nem is foglalkozom mind a 99-cel. A hívőknek erre ott a Jóisten, az
elvakultaknak a köztünk-élő próféták és megmondó-emberek, az aggódó józanoknak
pedig – jobb híján – a kételyeik.
Egyetlen dologra
keresem itt az orvosságot, mely újabban a megszállottságig
mozgósít tudóst-tudatlant egyaránt:
Hogyan
lehetne Földünk légkörének a CO2 tartalmát csökkenteni?
·
Anélkül hogy feladnánk az ipari termelés
folyamatos növelését (= „gazdasági fejlövés”).
·
Anélkül hogy lemondanánk a „mindenki mindenhová egyedül egy 4-személyes
autóban” kényelméről.
·
Anélkül hogy valaha is átgondolnánk: a
reptéri forgalom bombasztikus növekedése a hallelujákon túl nemcsak a CO2
helyzetet súlyosbítja, de NOx effektusával az ózonpajzs súlyos
sérülését is állandósítja. [Miáltal viszont jobban fogynak a „naptejek”,
lendületet nyerhet a bőrrák-kutatás, és előnyösen napozhatunk nyaranta a légkondicionált
árnyékos termekben.]
Anélkül tehát, hogy bármit is tennénk ami a napi CO2-termelő
tevékenységeinket veszélyeztetné.
Mint
ahogyan a szart is inkább – a civilizáltság
mázában tetszelegve – központosítottan miszlikbe oxidálják:
Ø CO2-t bocsátva ezáltal a
légkörbe. (Erről tudatosan hallgatnak.)
Ø S amivel már nem bír a primitív
elrendezésük s a puttonyukban maradna, azt komposzt-adalékként varrnák a
nyakunkba. [Ez az „eleven-iszap”[2]
– valójában a szar tetszhalotti formájának az eufémikus neve – mellyel a
különféle rendelkezések (az eltakarítását ösztönzendő) már lényegesen
megengedőbbek. S melynek így az előnyeit alaposan felnagyítják. Szót sem ejtve
arról, hogy a központosított szennyvízvezetéssel ebben akkumulálódnak pl. az
ipari folyamatok nehézfém-ionjai s egyéb veszélyes kemikáliák maradványai,
valamint mindazok a gyógyszermaradékok és metabolitok amelyek betegedő népességünk
kényszer-gyógyszerfogyasztásának velejárói. Minek okán akár tiszteletbeli méregkapszula titulusra is aspirálhatna e „bio-adalék”.]
Ez ma a nagyvárosi
„szennyvíztisztítás”. Amit egy-az-egyben ráerőltetnek a vidékre,
a falusi háztartásokra is.
Tudomást sem véve a már létező Országh-féle rendszerről,
mely címében ugyan „mindössze” a Vízönellátásról[3]
szól (? valahogyan csak el kellett
nevezni ?) ám elkerüli
mindazt a buktatót, mely a jelenlegi „szennyvíztisztításnak” egyenes hozadéka:
ü A szarból energia-faló berendezések
nélkül teljes-értékű komposztot készít.
ü Miközben nem termel übtre nitrátot.
ü
S
nem lök a légkörbe ipari méretekben CO2-t. Éppen azért, mert
a kaka nagy-molekulájú szénvázas vegyületei (a komposztálódás előrehaladtával
némiképp átalakulva) a talajba kerülnek vissza, kötött szén formájában.
Ilyen hozzáállás mellett a
felfokozott vállalkozó-kedv keresi a csodaerővel-bíró ásó-lapát
módszert, mellyel a légköri CO2 egy része valahogyan a föld alá
tuszakolható[4]
– beleértve a varázserővel
bírni vélt „felemelem a
hangom” megközelítést is[5].
Mivel a problémára természetes
megoldást kínáló, már kidolgozott Országh-féle módszer a kéztördelő politikum s
a magukat szakmailag előtérbe-toltak által eddig csak folyamatos
elutasítással és megrovással találkozott – miként migráns-ügyben a hivatalos magyar álláspont is csak pofozó-fal
és szégyen-sarokként létezhetett az EU berkein belül oly sokáig – az
idegenkedés még hátralevő időtartamára, ADDIG IS, alternatív javaslatot
teszek a jelen
légköri CO2 szint
csökkentésére. Íme:
Tudvalevő hogy a
mészkő (kalcium-karbonát: CaCO3),
mint a földkéreg jelentős ásvány-alkotója, szenet tárol (C), mégpedig úgy hogy
azt CO2-ből nyeri. Ha tehát lenne valahonnan extra kalciumunk (Ca), az (önmagában meg nem állva – merthogy igencsak
aktív őkelme) megkeresné magának azt a még szabad CO2-t
(leginkább a légkörben van ilyen), amit lekötve stabilan mészkővé alakulna. De honnan vegyünk extra kalciumot? A kézenfekvő válasz
korunk PÉNZÜGYI
SZEKTORÁBÓL
érkezik.
A Világgazdaságot
jelenleg uraló Amerikai Jegybank egy
ideje már eltörölte a pénz mögötti arany-fedezet szükségességét. Az így
funkcionalitását vesztet arany immár csak teher; nosza, mesterséges elem-átalakítással
kalciumot kell gyártani belőle. Egy megfelelő hozamú nukleáris reakciósor
kikutatása s jól kézben-tartható ipari-méretű lefuttatása, meglehet, váratlan
költségekkel járna. E pillanatban lesz majd kellő fényben értékelhető az az
előrelátás, hogy a dollár (éppen mert függetlenné
vált az aranytól) tetszés szerinti tömegben nyomtatható – miáltal a
várhatóan bonyodalmakat is rejtő kutatás a végtelenségig finanszírozható.
Hogy a társadalmi
támogatás is besoroljon e projekt mögé, célszerű már most az elismerések,
nívódíjak és kitüntetések protokollján-kiosztásán gondolkodni – mindazoknak
akik családi ereklyéik aranykészleteivel is önként hozzájárulnak e grandiózus
tervezethez – például nyakláncok formájában, függőként a hozzájárulásukkal
arányos méretű mészkő-tömbbel.
2015.
október 19. Fuggerth Endre
[1]
De nem ott, ahol ténylegesen fellép. Ott dilemmáznak rajta: OVF-jelentés (https://szennyviztisztitas.blogspot.hu/2017/01/szennyviztisztito-telepek-eroltetett.html)
[2]
Az ürgetéséről-forgatásáról részletek a Teher (https://szennyviztisztitas.blogspot.hu/p/teher.html)
[3]
VÍZÖNELLÁTÓ: Hogyan függetleníthetjük magunkat a városi vízellátástól és a
szennyvízcsatorna hálózattól? Lépések a klímaváltozás megfékezése felé http://www.eautarcie.org/hu/index.html
[4]
A Carbon Capture & Storage
koncepció és eljárás kivesézése – összevetésben a Vízönellátó egyetlen
aspektusával:
[5]
A lelkiismereti kampányolók széles választékából:
Save the
Globe: http://www.savetheglobe.org/
Élőbolygónk:
https://www.elobolygonk.hu/
Mindűk dicsérendő
hangja mögül már csak a mögöttes, alapos, természettudományi ismeret hiányzik.
megjegyzés írása: (kattintson a linkre)
Managing CO2
[Climate
crisis: a Global
address
“Dead
serious”]
Our beloved World at present, before
our very nose, is seen bleeding profusely from at least a 100 wounds. I am
here not to enumerate all – to avoid the blunder of naming inadvertently
only 99, and thereafter getting rebuked by those who feel that one of their
argument is weighty enough to sweep away 99 of others’.
So, now I feel no special
inclination to deal with all the 99. For this mighty job the believers might
turn their faces towards their God, the duped and infatuated are free to visit their
tell-what-to-do prophets, those
filled with concerned sobriety – in lack of such propensities – may fathom the
well of their doubts.
This of my humble venture is nothing else but to join the club that is collecting advocates from every walk of life
in growing number desperately, which seeks for the medicine that cures the World out of its “atmospheric CO2
problem”.
·
Without giving up the untenable concept of increasing industrial production
beyond limits.
·
Without giving up the comfort of everybody driving a 4-seated car everywhere
alone around the clock.
·
Without ever giving a single thought to the bombastic increase of air-flight
traffic, which (though hailed with salute by tourist-industrialists) not only
worsens the atmospheric CO2 level but by its NOx
by-effect up in the stratosphere contributes heavily to the ailing situation of
the agonizing ozone-shield. [Which, however, promotes sun-milk sales, offers
fresh impetus to skin-cancer research, and our refreshing outings may in a
time-saving manner be rerouted into safe and shaded air-conditioned arenas.]
To be brief: Without endangering, imperiling,
jeopardizing any process or habit that works trusted
and trouble-free in boosting our
atmospheric CO2 level.
Amongst these lurks a relative newcomer, smiling politely under the guise of hygiene, a process
which by way of forced oxidation
destroys the “dark-side” of our
life, the ostracized poop.
Ø
Pushing CO2 thereby (“out of
the blue”) into the atmosphere, unnecessarily. (The effect is not among the issues ever
thought fit to discuss publicly.)
Ø
Pumping NO3- into ponds and
rivers. (The effect is marginalized.)
Ø
Managing their
waste with rascal dexterity: the unwanted-remnants
of the process is generously re-defined as kind of a “bio-use” product, to help get rid of the stock by way of retail,
turning the problem of where to dump this uncanny trash into a “luvable” profit.
[To clear off this dried-sludge, which is a euphemism for the ‘poop tortured’, Regulation
and Legitimation
walk hand in hand with the intent. And, while its ad-profile is snow-white and
attractive, no words are spent on the fact that heavy-metal constituents and
other dangerous waste of the industry, pharmaceutical products consumed by the
ill, accumulate nowhere but in this sludge, due to centralized waste-water
management, whereto household-runoff arrives combined with industrial
end-waters, the latter being notoriously prone to a quality determined by
trade-off calculated by payable penalty against cost of clearing. So, this ‘bio’ pre-named sell-ware, in an honest
moment, would better embrace the name of an honorary
poison-capsule.]
This is the short-story of municipal waste-water treatment. Which is now enforced to rural communities, without
any change, by sheer force of a self-applauded technology, sweeping away
questions, appeals, alternatives.
Disregarding
even a system elaborated by Joseph Országh, that works smooth as Nature (bearing the name of EUTARCIE: a name is
but a name), which circumvents any blunder the
ongoing waste-water plants are committing. Namely:
ü
The feared poop is converted into prime compost (by use of agricultural
waste-materials), easily, without the inconvenience of odor, without the need
of extra-energy input.
ü
Whereby Nature-bond nitrogen is kept still organic-bound,
solid; that is, there is no NO3-
effect whatsoever.
ü There is no industrial-scale CO2 release, because the carbon-skeletons of the large-molecules
in the mixture suffer only minor changes via the bacterial route applied here
and (in sharp contrast to the presently ruling method criticized above) never
gets forcefully oxidized to its thermodynamic final stage of CO2 and
water. Instead, this N+P primed compost (its elevated N+P content comes nowhere
but from our poop!) serves not only as a fertilizer much superior to the
industrial equivalent produced at high costs + energy + “CO2
foot-print”, but (by turning slowly but spontaneously into humus) helps the
soil to keep its structure and retain water more effectively. In short: this full&primed compost helps to reverse
soil erosion, to increase its health, to affect life bound to it advantageously.
Nevertheless: a bustling scientific activity is all around, each deep in a desperate
search after an omnipotent
spade-and-shovel method which can be
turned instrumental in digging and burying atmospheric CO2 somehow
under the earth – including the armchair-approach of “I
raise up my voice”.
Since the long-ready, effective and ultra-low-cost EUTARCIE method till date is collecting beyond dust only bountiful
rebuff from both top-specialists and policy-makers – exactly like the Hungarian point of view regarding the crisis
present-day migration has brought to Europe collected only slaps in the face, humiliation
and ridicule within the walls of Brussels for so long – for the period of
incalculable hostilities I hereby propound an interim method to cope
with this nagging CO2 problem.
The
polite learned world may rediscover that the earth and soil abounds in limestone.
Limestone
chemically is CaCO3, which contains carbon (C), which came once from
atmospheric CO2, which (by
having reacted long ago with geologically available active forms of Ca) got
thereby bound firm in a solid. Suppose we had further free calcium (Ca). This
element, being rather active, would not stand in itself: it would spontaneously
react with readily available atmospheric CO2 (and O2), to
end up in CaCO3, thus effectively removing further CO2 from the ridden atmosphere. But:
where to get an extra calcium from? The
imminent solution hails to us from the FINANCE-sector of
our age.
The
topmost institute that governs Global Economy, The Federal Bank of America, has
at long last removed the old-fashioned necessity of keeping a gold-reserve to
serve as a parity for dollar. Thus,
losing function, gold itself became a sheer burden to store. It is high
time therefore to discover ways for utilization, such as changing it
artificially to calcium. A nuclear reaction which answers the point in good
yield via safe manipulations may require unplanned and unforeseen investments,
however. Exceptionally fortunate at this juncture is the forerunners’ visionary
step that has made the dollar independent of gold, which act from now allows
unlimited printing of money to counteract any difficulties en route and to finance the project till the brink of infinity.
To
spread the idea and gather wide social acceptance, it is not untimely to start
airing about ceremonial-awards for those who contribute to this grandiose plan by
offering their family-gold, in forms of necklaces, with a pendant proportional
in weight with the contribution, made of limestone.
April 5, 2017 (Hungarian
original written on October 19, 2015 by:) Endre
Fuggerth
to put a remark: (click on the LINK below)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése