Végre hajtva
( -térdet-fejet-feladatot-küldetést-
)
[Megcsókolni-e a
Törvény ránk-lesújtó kezét?
Maradt-e
még a Valóság-Igazság párosának életünkben VALAMI szerepe?]
Boldog vagyok. Még több: Tájékozott.
A minap ugyanis egy Tájékoztató füzet akadt a kezembe,
melyből értesültem mindarról „Amit a Végrehajtásról tudni kell”.
Mohón kaptam
hát a kínálkozó ritka alkalmon, hogy befoltozzam szerény tudásom tárháza eme
zugának komor réseit, mivelhogy „Mindenkit érhet baleset”
– szögezte le könnyed művében egy halhatatlan,
kit korának felsőbb elgondolásai a Keleti-frontra
küldtenek, munkaszolgálatosként, bizonyítandó a róla alkotott elképzelésünk
tarthatatlanságát: merthogy otthagyta nemcsak a fogát.
Végigböngésztem
hát e rám-tukmált füzetecskét, s fellélegezhettem végre: mily szakszerű
és mily biztonságos lészen mostantól majd egy kilakoltatás.
Megtanulható belőle az is: mily előnyös a
végrehajtottra nézve ha a legmesszebbmenőkig együttműködő. Összetett kézzel
rebeghet hálát a kilakoltatása utáni első boldog pillanatban annak tudatában:
nem ad-hoc sarc a további jussa, nem;
a herce-hurca ráháruló
díjazását mostantól jogszabály vési kőbe.
Túl e katartikus olvasmányon, a
belőle merített okulásokon túl elhatároztam:
Az első
rajtam-tett sikeres végrehajtási aktus után, az azt követő óhatatlan
kibéküléskor, az egymás karjaiba borulást kísérő és megkönnyebbülést hozó könnyeink
árján túl, az egész Végrehajtói Kart
testvéremmé fogadom. Fogadalmam mélységének további nyomatékot biztosítandó,
egyúttal felhatalmazó kijelentéssel is élek e téren.
Egyedüli és kizárólagos örököseimnek nevezvén meg őket abban a perben,
melyet a nevezett, eredménnyel záruló eljárás során tőlem végrehajtási
folyamatukkal elbitorolt javak visszaszerzésére méltányos indítani, s mely
procedúra során kifejtett ügybuzgalmukat – immár saját javukra – hihetőleg eredmény is koronázza; lévén testületileg egy oly
fenséges tudomány tudorai, melyek építő-kockáit önmaguk farigcsálják, s melyek közt lavírozva (ha a csolnak orral-farral mégis elakadna)
tetszésük szerint cserélgethetik is
azokat.
Nem úgy mint jómagam. Ki csupán a
természettudományok csecseit szopdostam szertelen mohósággal. S ismertem meg –
némileg kalandos út során – egy eldugott tudást
(http://www.eautarcie.org/hu/index.html
), melyet egy hasonló alkat 30 évnyi ki-nem-apadó (bár támogatatlan) szorgalma
hozott a napvilágra. Mely ha a közismertség fénykörébe vergődhetne valahára,
hát megsebzett
Földünk égető problémáira adhatna kézenfekvő, elérhető és azonnali megoldást,
s a köznép kéz-összetéve a Csodát emlegetné – a Tudomány
berkein belül pedig erre valók lennének a különféle DÍJAK.
Nos, míg Ő, én,
s egy számában limitált és térben szétszórt kiscsapat azon dolgozunk hogy
eredményeinek gyümölcse mindannyiunk hasznára válhassék, addig is, a magam
eltökélt módján az általa felvázolt jövendő útjait járom. Többek között azt a
szennyvíz-kezelési eljárást valósítottam meg (saját költségeimen) vidéki portámon,
mely minden téren felülmúlja a jelenleg uralkodó lecserélendőt. Mely áldozataim
következtében folyamatos zaklatásoknak és támadásoknak vagyok immár több éve
kitéve.
A közszolgai rendszer jármában őrlődő, tudását már az elmúlt rendszer
kiérdemesítő szolgálatában megalapozó Jegyzőasszony csak a legutóbbi 2 évben is
arra fordította páratlan képességeit, hogy büntethetőségemet fentiek mián (egyben a már mindegyszálig alávetett bennszülött
falusi lakosság végleges okulására is) valahogyan kieszközölje. Eddigi két
törvényi-terpeszű támadását fellebbezéssel sikerrel hárítottam. Dacára, hogy a
saját honi-terepén buzgólkodott, olyasfajta paragrafusok közt matatva, melyek a
korholás törvényi támogatását hátuk mögött tudva a lecserélendő
hibás-elképzelésű szennyvíz-tisztítás egyeduralkodóvá tételét szorgalmazzák –
ám melyek tarthatatlanok a bennük megfogalmazott nyilvánvaló tudományos-relevanciájú
hibák okán.
Régóta tűnődöm:
felmerülhet-e a kérdés,
melyet itt azonnal és rögtön
zárójelbe is teszek, nyomatékosításául annak hogy kizárólag eszmei
boncolgatásról lesz benne szó, nem pediglen magva valamely személyiség elleni akaratlan
kihágásnak, mely akár börtönnel akár „Sérelmi-díj”-nak
nevezett (gyógyerejében igen hatékonynak
talált) pénzbüntetéssel sújtható. (Merthogy
egy efféle kelepcébe is bele lettem szépen tessékelve egy amatőr de nem minden tehetség
nélküli duó által.)
A kérdés tehát, melynek társadalom-építő szerepe remélem megkérdőjelezhetetlen
(s a hozadékai feletti ováció magaslatairól
is csupán szerény alázattal integetnék az ünneplőknek vissza)
akörül forog (de most már
időszerű a beígért zárójel, nyomatékosításul inkább meg is kettőzöm):
[[Vajon, ha egy
alkalmazott olyan munkát végez melynek eredményeit egy felsőbb minőségvizsgálat
rendre eldobásra ítél, akkor nem célszerű-e megköszönve eddigi munkásságát
megválni tőle (kitüntető dicsérettel övezve vagy szimpla
farba-rúgással – a beosztási rang és magaslat függvényeként), semmint folytatólagos bérezése
mellett további teret adni neki arra, hogy tetszése szerint használja a
munkahelyéből fakadó előnyöket és forrásokat, ártatlanok zaklatására és
rovására ügyködve ott.]]
{Olyasféle
mutatványokkal, melyekből rejtjelezés nélkül is kiviláglik: hógolyóból
szándékszik lavinát indítani. Piszlicsárénak vehető kicsikart büntetésből a
végrehajtásig ostorozva hajtani a rozzant döcögő szekeret. Miközben a szemfüles
vizslató azt is észreveheti: a markában még hógolyó sincs… de akkor, vajh, mi
kedvére-valót szorongathat?}
Így, ha netán Társadalmunk
Alapjainak Letéteményesei
Magas Ismereteikkel,
számos elfoglaltságuk mellett, tevékeny agyukat a feltett kérdés irányába
fordítanák, s megvizslatva azt minden lehetséges erányból arra a megoldásra
hajlanának melyet a józan ész amúgy is sugall, úgy Piros-Betűs Ünnepnek javasolnám beiktatni a
napot, mikor fent körvonalazott elgondolás törvényi erőre emelkedik, a vonatkozó végrehajtási klauzával egyetemben.
Ekkortól ezen Végrehajtói Testvéri
Társaságot szorgalmazni fogom felvetetni az állam-alkotó népcsoportok
megbecsült tagjai közé is.
Dég, 2016. augusztus 27. Fuggerth Endre
megjegyzés írása: (kattintson a linkre)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése