Oldalak

This Site isn't "Green". It complies with Nature. And Nature is Colorful.

Items marked with * are bilingual or Visit an All-English site.

TREND


TREND

A  működő  Káosz   ---   és a  megfojtott  Megoldás

Jelenkorunk civilizációjának egyik legfelmagasztaltabb teljesítménye az, hogy az elágazó tevékenységeinkhez köthető szennyvizek immár nem ömlenek egyenesen a folyókba és a felszíni vizekbe, hanem úgynevezett szennyvíztisztító-állomások műtárgyaiban részesülnek az oda elbocsátás előtt ilyen-olyan behatásokban.[1]

Előrebocsátott   tartalmi-beütésű   Etimológia:
Összetevők:                               szennyvíz   +   tisztít
Szóba-jöhető egyéb aktusok:    (újra-)hasznosít;    gazdálkodik;    kezel
Párhuzamossági vizsgálatra:
Hulladék-hasznostás/gazdálkodás/kezelés    (çbeváltak, megfoghatóak)
Hulladék-tisztítás    (çjelentéssel bír ugyan, csupán értelemmel nem)
Szennyvíz-tisztítás    (çsem jelentéssel, sem értelemmel nem bír, s mint alább kiviláglik: teljességgel megfoghatatlan)
Viszont LÉTEZIK. Márhogy valami e név alatt.
20 ilyen valamit fogok közelebbről bemutatni.

A felmagasztalás irányítópultjánál azonban azok állnak (de inkább ülnek; valamint tájékoztatnak – de inkább elhallgatnak; s ha minden kötél szakad hát kapcsolati szálak szövevénye mentén büntetnek) akik e tevékenységből profitálnak. Befogva e sodró-lendületű hallelujázásba az erre szakosodott másra alkalmatlanokat [újságírók (rendszerint mindennemű célirányos-ismeret nélkül), aszfalt-zöld mozgalmak (szereplési-vágy primátusától hajtottan csupán)]. Ámulatot keltve, elismerést aratva, és elkötelezett hívekre lelve a megannyi renyheagyú polgár között, kik annyira szeretik a készen-kapott kényelmet hogy inkább mindent elhisznek csak nehogy gondolkodniuk kelljen elfeledett-ismeretek mentén, vagy az ujjukat parányit is mozdítaniuk.

A valóság-feltárás igényével fogtam neki
néhány évvel ezelőtt annak a feladatnak, mely
Nem-szponzorált,   Független vizsgálattal   Objektív   Tényeket tár fel
e körüludvarolt tevékenységgel kapcsolatban.
E feltárás mostani állomása az itt következő elemző-vizsgálat. Melynek fontossága nemcsak a jelen-állapotok korrekt bemutatása, de egyben figyelmeztető kapocs arra nézve is, hogy a másutt keresgélt ám mindannyiunkat sújtó környezeti-problémák forrása vajon hol is keresendő.
Mivel a területen nem mutatkozik látványos adatbőség, valamint az egyes szolgáltatók (kényszer)adatszolgáltatásai közti inkoherencia oly-mérvű hogy a teljes-körű összevetés lehetetlen, emiatt a jelen vizsgálat alapjául a DMV zrt.[2] által publikusan megtapogatható adatok szolgálnak, melyeket szerencsés kézzel már 2015/16 óta követnem sikerült. [Itt is, a kívülállók számára mindig csak a legfrissebb adatok láthatóak – a régebbiek (remélhetőleg bizonyos ideig és kötelezettséggel) már csak az ottani archívumban.]
E véletlen-adta választás ugyanakkor előnyös is abban a tekintetben, hogy egy kalap alatt kínál betekintést olyan elágazó-természetű helyekre mint
·       egy metropolisz alvóvárosa (Csömör)
·       jelentős idegenforgalmi centrum (Szentendre)
·       a Budapestet ivóvízével ellátó Dunába ürítő városok (Vác, Dunakeszi)
·       természetvédelmi mezsgyéjű terület (Pilisszentkereszt)
·       és agrár-vidéki centrum (Galgaguta).
Az ezen adatbázishoz köthető eddigi két cikkemben bemutattam:
1.) Egy rögzített állapotot.[3] (Tisztán-látás)
2.) Majd azt hogy 1 év elmúltával semmi pozitív vagy bíztató nem volt felfedezhető a porondon.[4] (Elmúlt 1 év)
A mostani anyagban – a közben felhalmozódott adatok birtokában – egy hosszabb periódust van módomban tüzetes, többoldalú vizsgálat alá vetni. Ezeket osztom meg az idetévedt érdeklődőkkel. Rengeteg önmagáért beszélő ábrával – és némi kapcsolódó konklúzióval.
Jelenleg 5 mérési alkalom adatainak a birtokában vagyok, s ezekre alapozva már nemcsak többrétű, de megalapozottabb és távlatosabb következtetések szűrhetők le.

A.)  Az állomások minősítésére vonatkozólag
Az ábrák tartalmi megértéséhez a következők az irányadók:
1.) Az 5 mérés megvalósulásához tartozó valós idő-intervallumok az alábbiak:
1. ábra
2.) A nyomon-követett paraméterek sora eggyel bővült:
a szervetlen Nitrogén-tartalom (noN: non-organic N) számítással képzett mennyiség,
a kerekített atomsúlyok figyelembevételével az alábbi képlet szerint:
noN = NH3-N + NO2/3.38 + NO3/4.43
3.) A paraméterek színkódolása mindvégig következetes, s a legfőbb tudnivalót róluk az alábbi 2. ábra tömöríti:
2. ábra
[Jelezve már e röpke ábrabeli utalásokban is, hogy az Országh-féle Vízgazda-rendszer alapelveiből adódóan, éppen a végső-fázis „elöntési lépése”[5] különbözőségéből fakadóan, az ami a nagybani művi-szennyvíztisztításkor az élővizeket így-úgy de károsítja, a helyi-jellegű talajba-szivárogtatás esetében kártétel helyett határozott előnyökkel jár.]
4.) A paraméterek mg/l értékben mért adatai a megfelelő EU/Hu hivatalos határértékek figyelembevételével „Limit-túllépés érzékeny” redukált-értékekre lettek átszámítva.
Ez egyszerű osztást jelent a vonatkozó határértékkel, melyek itt rendre:
EU:   KOI=125,   ΣN=15,   ΣP=2   (mg/l),[6]
Hu:   NO2– =1,   NO3– =50,   NH3-N=10   (mg/l)[7]
Ezzel a lineáris adat-előtranszformációval a mögöttes tartalom nem torzul, viszont a többszörös határérték-túllépések vizuálisan is visszaköszönnek.

A DMV zrt. által időről-időre közzétett és kivonatolt adatok gyűjteményét táblázatba foglalva a cikk végén helyeztem el – hogy szükség esetén a számításaim bárki által ellenőrizhetők legyenek. Ezeken az adatokon alapulnak az alább bemutatandó grafikonok, melyek képszerűen világítják meg és emelik ki mindazt, ami az adattenger szürkeségében elbújna.
N.B.: a grafikonok 2 speciális jelöléssel tarkítottak.
1.) Ahol az adattengerben hiányzik egy adat, ott a grafikon-képzéskor inter/extrapolált értékekkel éltem, maga az adatpont pedig „o” jelölővel figyelmeztet arra hogy az érték nem valós, hiányzó.
2.) Ahol „primer-adat<érték” áll az adattengerben, (ahol a jelzett „érték” valójában az adott/alkalmazott elemzési-módszer „kimutathatósági-határa”), ott a grafikonon az adatpont „Þ” ikonnal van jelölve.
Azt ugye nem kell különösebben magyarázni, hogy bármely állomás/elrendezés esetén a stabil működés tükre a követett paraméter viszonylagos állandósága (azaz a vízszinteshez mind közelebb-eső görbe), a jóság tükre pedig az ha az adott (illetve MINDEN) paraméter görbéje a Limit=1 érték alatt szerénykedik.
Fentiek figyelembevételével íme az állomások minősítésére vonatkozó diagramok:
A 20 szennyvíztisztító-állomás közül 6 db tekinthető gyakorlatilag aerobnak (NH3 alig maradt, a nitrát mint vég-oxidációs termék túlsúlyban), 4 db jobbára anaerobnak (nitrát szinte semmi), míg 10 állomás esetében a kép meglehetősen vegyes.

3. ábra: A 6 aerob állomás:

1. A besorolás jogcíme: a szinte zéró-mennyiségű NH3-N mellett számottevő mennyiségű nitrát jelenléte az ammónia mint primer-bomlástermék tartalmú kommunális vizekből csakis oxidatív behatásra állhat elő. A folyamatok aerob levezetésére irányuló igyekvést alátámasztják a „pillanatnyi megingások” is: a tökéletlen oxidáció okán előálló és mutatkozóan visszamaradó NH3 mindenütt komplementált az oxidációs végtermék (nitrát) csökkentebb mennyiségével. [Ld.: Dunakeszi 2, Érsekvadkert 2, Nőtincs 2 és 3 mérési-pontok.]
2. A nitrát szintje ezzel együtt sem tekinthető állandónak. Ennek egyik (természetes) oka az ingadozó bejövő terhelésből fakadhat. [Ami azonban nagyszámú háztartás kiátlagoló hatásként kevéssé valószínű.] A másik ok abban rejlhet, hogy helyenként „szerencsés módon” a denitrifikációs folyamat is teret talált magának (amit megerősít az is, hogy ezen esetekben a ΣN görbe minimumai párhuzamos lefutást tartanak a nitrátéval). [Ld. kifejezettebben: Dobogókő 2, Érsekvadkert 2, Nőtincs 2 és 3 mérési-pontok.]
3. Mindezek mellett a nitrogén-eltávolításra irányuló törekvések rendkívüli sérülékenységét indikálják az ad-hoc szerű nitrit-koncentráció ingadozások. [Nagyon is odafigyelést kívánó kilengésekkel: Dunakeszi 2 és 5, Pilisvörösvár 1, Nőtincs 5 mérési-pontok.]
4. Az össz-Nitrogén (ΣN) szintet illetően ugyanakkor elmondható, hogy az oxidatív behatásra alapozó aerob folyamatvezetés viszonylag eredményes a stabilitást illetően – amennyiben eltekintünk a fent-jelzett denitrifikációs sikerek zavaró-hatásától.
[Persze, ha a denitrifikációs vonalvezetés lenne az igazi elérendő cél, akkor a grafikonok a meg-nemvalósulás stabilitását rögzítik; mikoris az érdemrendek kiosztásával még nem kell nagyon sietni.]
Viszont nem nevezhető kifejezetten eredményesnek a működési-hatékonyság a jóság tükrében, hiszen a fenti 6 állomás közül az e tekintetben legjobb 2 esetében is a ΣN görbe mindössze a Limit közelében kóvályog.
5. A ΣP tekintetében mind a stabilitás mind a jóság előállása a lutri szerinti. Ráadásul, a 6 közül az egyetlen, mindkét vonatkozásban elfogadható eredményt felmutató Dunakeszi-állomás esetén e príma foszfor-eltávolítás úgy áll elő hogy vele párhuzamosan a legmérgezőbb nitrit szintje gyakorlatilag kezelhetetlen.
6. Közös és kétségbevonhatatlan pozitívum, hogy a KOI görbe minden esetben megfelel mindkét fő kritériumnak: stabil is, a Limit-alatti is. S ez jó hír akkor, ha e „tisztított” víz az élővizekbe tódul.
[Egészen más a helyzet persze akkor, ha ugyanez a víz a talajba kerülhetne vissza. Ekkor ugyanis nemcsak fölösleges, de egyenesen káros (energiát + egyéb erőszakot alkalmazva) eltávolítani a KOI‑t okozó jobbára ártalmatlan szerves (szénvázas-molekulájú) anyagokat, hiszen ezek összessége a talajlakó mikro-lények számára ingyen táplálék.

4. ábra: A 4 anaerob állomás:

1. Egyértelműen anaerob folyamatokra utal a nitrát szinte teljes hiánya. [Ez egyben alkalmat adna arra, hogy a végvizek talajba-szivárogtatása esetén ne kelljen a talajvíz további elnitrátosodásának a tényezőjével számolni.]
2. Az NH3 és ΣN szint (melyek jobbára párhuzamos lefutásúak) ugyanakkor általános-érvényűen elfogadhatatlanul magas. [Élővizekbe bocsátás esetén ez óriási mérgezési + eutrofizációs rizikó-faktor. Melyek egyike sem állna fenn talajba-szivárogtatás esetén: ott ezek műtrágya-kiváltó tápanyagként szolgálnának.]
3. Kordában-tartott anaerob folyamat-vezetés esetén a legmérgezőbb nitrit-forma előfordulásával nem is kellene számolni. Hacsak nem szólna közbe a szennyvízmérnökök rettenete, a valóság. [Melynek hátterére/részleteire a SZÖRNY írásomban már rámutattam.[8]] A „kivétel erősíti a szabályt” logikája mentén elmondható hát hogy 3 kivétel a 4-ből ércnél is maradandóbbá teszi ez eredményeket.
4. A görbe stabilitási-viszonyai közt is fellelhető egy megmagyarázhatatlan furcsaság. Amíg a 4 fenti állomás közül 3-ban a ΣN szint-ingadozása (terhelés-változástól, esetleges denitrifikáció fellépéséből adódóan) csupán a helyzet ingatagságát jelzi, addig a Szentei állomás 4. mérési-pontja olyan mérvű szint-csökkenéssel örvendezteti meg a kritika-nélküli szemlélőt, amely tartalma felett nem sikolhatunk el. Anaerob állomásról lévén szó, a ΣN koncentrációjának a 4. mérési-pontbeli ötödére-esése vagy óriási technológiai melléfogás/hiba fellépéséből eredhetett (ennek szerény indikátora a csak ekkor a semmiből a veszélyesen magasba ugró nitrit-koncentráció), vagy mintavételi malőr. Az előbbi feltételezés valósága lenne a szomorúbb, s a mondott két paraméter összecsengő devianciája is inkább ezt erősíti meg.
5. A ΣP görbéről (mely sem a stabilitás sem a jóság kritériumának nem tesz eleget) elmondható lenne a fenti 4 állomás kapcsán, hogy az párhuzamos lefutást tartva igazodik a ΣN szintjéhez – ha nem borítaná ezt fel mindenestül a Szentei állomás esete, ahol e nagybani ΣP megingás nem is akkor áll elő amikor erre a nitrit-szint nagybani váratlan borulása bármilyen kereszt-korrelációval is magyarázattal szolgálhatna.
6. A KOI tekintetében elmondható hogy a vad változások elfogadhatatlan magasától (Csömör) a békésen-stabil kvázi-elfogadhatóig (Szügy) minden véglet előfordul.

5. ábra: A 10 vegyes képet mutató állomás:

1 A 6 aerob állomás és a 4 anaerob állomás mutatói esetén tett megfigyeléseim egyikét sem óhajtom ismételgetni e káosz-rengeteg kapcsán védőbeszédként.
2. Egyetlen új elemet kell pusztán itt megemlítenem: a ΣN és az eddig nem-diszkutált noN paraméterek állomásonkénti nagyjából párhuzamosnak mutatott lefutása itt 3 esetben látványosabban megszakad: Dejtár, Sződ, Vác. [Ennek mögöttes tartalmára később, a Paraméterek vizsgálata alatt fogok kitérni, midőn előtte más összefüggések már világosabbá lettek.]
3. Méltányosságból megemlíthető hogy a stabil-működés kritériumának 3 állomás hozzávetőlegesen eleget tesz (Balassagyarmat, Rétsági Iparipark, Veresegyház), ha eltekintünk a (legmérgezőbb) nitrit „játékosságától”. [A „jósági” kritériumnak viszont már csak egyedül Veresegyház tesz eleget – a nitritről tett említett fenntartással.]
4. Aki találna bármi további érdemlegeset, netán valami igazgyöngy-szerűt fürkész vizsgálatai során, azt ezennel felhatalmazom hogy szabadon profitáljon belőle: röpüljön általa akár egy akadémiai bársonyszékbe – vagy katapultáljon onnan valami a tudományokra nézve egészségesebb környezetbe.

6. ábra: A legjobb állomás tesztje
Fentiekből kiderült, hogy a 20 közül a legjobb mutatókkal a Veresegyházi állomás rendelkezik.
Ha ezt most párhuzamba állítjuk azzal az 1 közül 1-vel,
·     Amelyet falusi portámon mindennemű felsőbb anyagi támogatás nélkül hoztam létre (azt megelőzően hogy idelenn bárki is látta volna az eljövendő csatornázás hajnalát),
·     Mely „engedélyeztetési papírok” nélkül áll (illetve működik, mint kiderül majd: jobban mint bármelyik a 20 legális közül)
[Hiszen kísérleti darab; ugyan KI (és MIT) látott volna előre az engedélyeztető-brigádból, mikor magával a legalapvetőbb környezetvédelmi céllal sincsenek tisztában, s csupán a törvény-nekikadta skatulyázásban és illeték-kirovásban hatalmas a „hozzáértésük”]
Ø s mely papírokat akkor kérnek erősen számon a már rég működő elrendezésen amióta a szánalmasan-teljesítő, közcsatornázással párosult művi-szennyvíztisztítás is bedöcögött („kösz’-pénz” projektuálisan) a faluba,
Ø s nem másért kérik mint hogy ellehetetlenítsék működtetőjét:
ü  a legkülönfélébb bírósági-fórumokra terelt utakon[9],
ü  azt vitatva ott (csukott szemmel a tények fölött) 14 áldott hónapon túl is hogy vajon a megalkotója ügyfél lehet-e az ottani védelem során,
ü  miközben már előtte perfektuált-végrehajtásokkal agyonszankcionálták a tulajdonosát…[10]
·     Mely mindenféle prototípus vagy javított változatok legyártásának/kivitelezésének a tökéletesebb-irányába való elmozdulási lehetősége nélkül veszi fel itt a képzeletbeli versenyt,
·     Ám jelenleg is büntetéstől sújtott a paragrafus-tengerben otthonosan-mozgó falusi jegyző által kezdeményezett lavinában,
·     Egy máig sem honorált zseniálisan egyszerű megközelítés alapján[11],
Melynek a kidolgozója éppoly világos és merész ötlettel nyúl a kardinális ponthoz mint anno Semmelweis tette…
Ø Kit kora tudósai lejárattak és kiközösítettek, kora társadalma pedig (az eljárása által megmenekült anyák háláját és ragaszkodását semmibe-véve) az őrültekházába kényszerítése után némán asszisztált az agyonveréséhez.[12]
Ø S akit mára glóriával ünnepel szerte a nagyvilág…
Idehaza épp most tartják a Semmelweis megemlékezést.[13]
Ø Azon akadémikusok olajozottan gördülő szavalata mellett, akik annyira sem érdemesítik e mostani eredeti megközelítés „ötletgazdáját” s a hozzá-kapcsolható tevékenységeket hogy beleolvasnának a felkínált tudományos anyagba…[14]
Ø …miközben maguk sehovase jutnak a társadalmi elvárás nyomán 2016-ban elindított „Országos Vízprogram”[15] fedőnevű monstre-umbulda keretében.
·     a magam kutató-vegyészi múltját ötvözve a helyzetem-adta kényszerű barkácsolással,
akkor a két diagram összevetéséből az alábbiak világlanak elő:
1. A szabott Limit-hez viszonyítottan a 2 elrendezés teljesítőképessége globálisan azonosnak vehető.
2. Kivéve a legmérgezőbb nitrit szintjét: aholis a Veresegyházi állomás nemcsakhogy rosszabbul teljesít, de egyenesen megbukik: éspedig 2-ízben is.
[Igaz ugyan az is, hogy a Kísérleti berendezés esetén több hiányzó adatpont is van. (Ennek gyökere az, hogy ezen akkreditált-laboratóriumi mérések is a saját háztartásom költségvetését terhelték: emiatt értelemszerű racionalizálás szerint ment mind a mintavétel mind az elemzés, mely döntéseim kémiai evidenciákon alapultak.)]
3. A Veresegyházi elrendezés (enyhén) nitrátos elfolyó-vizet produkál – esetemben teljesen nitrát-mentes a vég-vizem.
[Az 1. mérési-pontban észlelt minimális nitrát (és a vele együttjáró csökkentebb NH3 szint) egy apró, múltbeli technológiai-váltásra utaló jel. (Lásd hátrébb.)]
4. Ha csupán enyhén is de kifejezetten alacsonyabb a Saját berendezésem által elbocsátott ΣN. Dacára a ténynek, hogy annak egy összetevője, az NH3-N szint, esetemben (bár bőven Limit alatti) jelentékenyen magasabb mint a Veresegyházi állomásé.
Ez utóbbi azonban távolról sem hátrány, hiszen az én Kísérleti használtvíz-kezelőm végvizei a talajba kerülnek, aminek messzemenően kedvező vonzataiból a „természetes tápanyag” tényezőre már felhívtam a becses figyelmet.
[A másik, éppoly fontos tényező, a víz talaj-általi helyben-tartása annak folyókon-át történő elhessegetése helyett szintén megvalósul nálam – szemben az összes nagybani szennyvíztisztító-állomással, melyek e tekintetben végletesen pazarlóan bánnak a jobbára a talpunk alatti talaj által őrzött víztartalékból kitermelt vízzel.]
5. A két „versengő” elrendezés ΣP és KOI értékei kvázi-azonossága mellett, azok végső kedvező ill. kedvezőtlen hatásáról a 4. alatt elmondottak fényében kell gondolkodni.

B.)  A paraméterek kézben-tartottságára vonatkozólag
Láttuk hát, hogy a vizsgálat alá vont nagybani szennyvíztisztító-állomások közül gyakorlatilag egy sem képes huzamosan eleget tenni a velük szemben lefektetett alap-elvárásoknak.
Alább azt a kérdést fogjuk körbejárni, vajon melyik paraméterben köszön vissza az a siker, amelyre vonatkozóan lépten-nyomon halljuk az áldozatos kutatásokkal elért és megtett bíztató/eredményes előrelépéseket. Merthogy az állomások tekintetében semminemű szisztematikus javulás nem észlelhető eddig az adatok tanusága szerint, bárminő erőfeszítésről vagy új/bővítő beruházásokról is szóljanak a beszámolóik.
Segítségül az alábbi ábrákhoz:
1. Az ábrák felépítése ezúttal is a Limit-túllépés minél közvetlenebb vizualizálásához igazodik.
2. A 21 állomást (20 db DMV-zrt + a saját Kísérleti) 3 db 7-es tömbre bontva rendeztem, a legrosszabbul teljesítőkkel kezdve, ahogyan ez az ordináta-tengely feltüntetett értékeiből is visszaköszön. E három ábra tehát elsősorban a stabil-működés nyomait lenne hivatott szemléltetni).
3. Melléjük egy negyedik ábrát is illesztettem, mely a „jóság” kumulatív tükre lehetne. Éspedig az 5 mérési időpontban felmutatott „teljesítményt” is őrzően visszaadva, színkódolás által. [A „Limit=1” fölötti 5-ös érték azon viszonyítási alap, mely alatti értékeket produkáló állomások legalább működésük bizonyos szakaszaiban eleget tesznek az adott paraméterrel szembeni kívánalmaknak.]
4. Voltam bátor a Kísérleti berendezésem adatainak görbéjét vonalvastagítással szembeötlőbbé tenni. [Egyúttal annak 7 mérési-pontból álló grafikonját (a cikk végén közölt teljes adatbázisban fellelhető pontos dátumok értelemszerű csoportosításával) a direkt-összehasonlítás céljaira az 5 adatpontos abszcisszához igazodóan átalakítani.]
5. A könnyebb olvasatért, az oda-vissza lapozgatást csökkentendő, az állomások A.) alatti technológiai-besorolását a grafikonok állomás-feliratain RED illetve OX toldó-jelzéssel láttam el, utalva röviden így azok anaerob (reduktív) illetve aerob (oxidatív) besorolására.
N.B.: az Állomások elemzésekor fentebb alkalmazott speciális jelölők (o Þ), a további munkámat egyszerűsítendő, ezúttal hiányoznak.

7. ábra: Nitrit
1. Az itteniek annak a tükrében nézegetendők, hogy magára a nitritre valójában nincs is megfogalmazott, a veszélyessége mértékéhez igazodóan betartandó határérték hivatalosan megjelölve. (Miért is lenne? Bár a nitrogén-formák közül ez torony-magasan a legmérgezőbb.)
[Az általam alkalmazott 1 mg/l csupán egy engedékenyen rögzített érték.]
2. A Limit lilás-színnel pontozott plafonja alatt mindössze 5 állomás marad mindvégig, amiből a Balassagyarmati állomás veszélyes ingadozásokat mutatva súrolja is ezt a határt.
3. El kell ismerni, hogy az állandóan a Limit alatt maradó állomások közül 2 (Dobogókő és Galgaguta) deklarálhatóan jobban teljesít ezen a fronton mint a Kísérleti. Az elhamarkodott dicséretük előtt azonban javasolt visszalapozni az Állomásokat bemutató ábrára hogy lássuk: mit tudnak az „egyéb tantárgyakból”.
4. Stabilitás vizsgálatról (a 3. alattiak kivételével) ne is essék szó.
5. Mivel a 7 állomást bemutató grafikonok némely maximum-értéket levágnak a többi érték kellően világos széthúzott interpretálása érdekében, a kumulatív értékeket felvillantó melléjük-illesztett grafikon gyorsan útbaigazító arra nézvést, vajon hány állomás teljesít tényleg rosszul, illetve bődületesen rosszul.

8. ábra: Kémiai Oxigén-Igény
1. Mint azt már a dolgozat elején a 2. ábrán is irányadóan említettük, a kémiai oxigén-igény csak akkor valós probléma (még az élővizekben is) ha az értéke valóban magas. [Ha persze emellett ΣP és ΣN is jelentékeny, akkor magas KOI érték mellett a helyzet már nem pusztán ideiglenes oxigén-deficit a befogadó-vízben, hanem valóban súlyos eutrofizációhoz vezethet.]
2. A KOI kordában-tartása mindamellett nem állítja lehetetlen feladat elé a folyamathoz rendelt szakembert. Ezt támasztja alá a 3. ábra is, ahol a 6 tisztán aerob állomás mindegyike „hozza a kötelezőt” (nem csoda: hiszen kedvére addig oxidál amíg a KOI a küszöbérték alá szorul), de még a 4. ábrán látható 4 anaerob-állomásból is 3 stabil KOI-érték körül dolgozik (bár ez az érték már jobbára a Limit fölött mászkál). S a 10 „vegyes” működést mutató állomásból is mindössze 1, a Sződi mutat jelentősebb instabilitást a Limit-feletti régióban.
3. Mindez tömörebben köszön vissza a fenti 3 KOI-grafikonból, ahol az ordináta-maximum a 7 legrosszabb állomást tükröző grafikon után rendre Limit alatti: 0,6 és 0,5 értékek. Így a sorrendiségnek ez utóbbi grafikonokon nincs különösebb jelentősége.
[Annál is kevésbé, mert a KOI szélesebb-körben alkalmazott módszerének a kimutatási határa meglehetősen magas (30 mg/l), így a 125 mg/l határérték mellett „limit-redukált” értelemben 0,24 értéknél alacsonyabb nem is adódhat. Ám az ennek közelében levő értékek abszolút sorrendje is kétséges, hiszen a mérési-adatok mindig bizonyos hibákkal terheltek. (Ez a KOI esetén, a Wessling Kft. jegyzőkönyve szerint 15% .[16])] Emiatt sem tulajdonítanék annak különösebb jelentőséget hogy a Kísérleti elrendezés a „vert mezőnyben” nem mondhatja magáénak az illusztris utolsó helyet.
4. A KOI-túllépés kumulatív grafikonja a „ki és mennyire az utolsó” kérdésére is olvashatóbb választ kínál, s jelzi azt is hogy itt valóban kevés a drámai helyzet, bár akad.

9. ábra: Ammónia/ammónium-ion  NH3-N (Nitrogénre számoltan)
1. A kumulatív-grafikonról szempillantás alatt látható hogy 4 kritikus és 2 rosszul-teljesítő állomással kell számolni.
2. Ugyanez visszaköszön a legrosszabb 7 állomást magában-foglaló grafikonról is (ahova a Pilisszentkereszti állomás csupán a hozzánk legközelebb álló (5.) időpontban mutatott kedvezőtlen viselkedése miatt került), azzal a plusz-információval együtt hogy e rosszaságban sem jellemző a megrögzötten-stabil állandóság: ez csupán Galgaguta kiváltsága.
3. E 7 legrosszabbul teljesítő állomás között ott van mind a 4 a 4. ábrán tisztán anaerobnak minősített. [Ez tehát rossz hír lenne az anaerob folyamat-vezetés perspektíváit illetően.]
4. A további 14 állomás a határérték-tartás szempontjából mind megfelelő, már a grafikonok ordináta-maximum értékei tanusága szerint is.
5. A legjobb 7 állomásból 6-ot a 3. ábrán is látható 6 db tisztán aerob állomás jegyez. Ami nem is csoda: az NH3 molekula nem tanusít túlzott ellenállást az erőltetett oxidációval szemben.
[Mint ahogyan voltaképp a nitrit sem. Mégis, a nitrit eme tovább-oxidációját nitráttá már nem ugorja meg egykönnyen a 6 aerob állomásból 4: Dunakeszi belerokkan, Érsekvadkert is elszáll, Nőtincsen a helyzet ingatag, Pilisvörösváron pedig csak átmeneti volt a javulás.]
6. A közepesen ám még megfelelően teljesítő 7 állomás között van a Kísérleti is. Ez annyiban meglepő, hogy a vele egy-csoportban levő többi állomás az általuk produkált nitrát/NH3 viszony tükrében vegyes-mechanizmusú működés besorolása alá esik mind, míg a saját portámon működtetett Kísérleti tisztán anaerob. [De csupán a besorolás alapján, nem pedig „működtetési-technológia” szerint. Erről a kitételről többet, tanulságost, és a valódi cél felismerését is a cikk végére helyeztem.]
[Korábbi magyarázataim közt már volt utalás arra hogy az 1. mérési időpont után nem-sokkal eszközöltem egy aprócska technológiai váltást. Valójában egy mini-levegőztető működtetését ítéltem a továbbiakra nézve szükségtelennek. Emiatt adódott az 1. ponthoz köthetően némi nitrát valamint a későbbieknél lényegesen alacsonyabb NH3 koncentráció. Ami egyben arra is válasz, hogy a mini-változtatás megtétele után a rendszerem meglehetősen stabil NH3 tekintetében is.]
7. A 6. pont tehát arra is válasz, hogy (a 3. pont várakozásaival ellentétben) anaerob környezetben is lehet megfelelő NH3 szintet elérni – ha egyebeket is mellétesz a működtető/tervező. [Azt pedig már kifejtettem a 6. ábra alatti 4. pontban, hogy esetemben ez a maradó NH3 is előnyként hasznosul.]

10. ábra: Nitrát
1. A kumulatív grafikonból szembeötlő hogy Érsekvadkert, Nógrád és Dobogókő viszi a prímet. Ez abból a szempontból nem csoda, hogy a 3. ábra tanusága szerint ezen állomások rendre aerob mód szerint üzemelnek. A „csoda” az, hogy ezek nitrát-kibocsátásától alig elmaradva nem a maradék 3 aerob állomás következik, hanem a „vegyes” üzemelésűnek tekinthető Dejtár és Zebegény.
2. Ez az 5 állomás (a Nógrádi kivételével) a stabilitás kritériumának sem igen tesz eleget, a legrosszabb 7 állomást ábrázoló grafikonon képe szerint.
3. A folyamatos javulást elérő Horpácsi állomás pedig a legutolsó (5.) mérés okán került a legrosszabb 7 állomás közé. Amit egy akkora kilengés idézett elő a már szinte zéróra leszorított nitrát-érték után, mely intően figyelmeztető arra nézve, hogy e művi-beavatkozású erőszakolt-technológiák vitele mellett, ezek felügyeleti-sérülékenysége okán, még a hosszabb távon felmutatott javuló tendencia sem garanciája a folyamatos biztonságos működésnek.
4. A 6 aerob állomás közül 2 (Nőtincs és Pilisvörösvár) pedig viszonylag sikeresen teljesíti az előírtakat. Az aerob állomások közti, az 1. pont alattiakat is figyelembe-vevő különbség lehet „kivédhetetlen” (eltérő beérkező terhelés), de lehet technológiai-eredetű is (a denitrifikáció megvalósulása illetve annak mértékbeli sikeressége). [Erre vonatkozóan akkor lehetne pontosabban nyilatkozni, ha ismertek lennének a beérkező vizek párhuzamos paraméterei is.]
5. A végletes oxidáció alkalmazásából keletkező nitráttól értelemszerűen mentes a 4. ábráról ismert 4 db anaerob-állomás, továbbá a Kísérleti is. Ezzel összhangban, ezek mind a legjobb 7 állomás grafikonján mutatják magukat. Az időbeli változások nyomon-követése itt végre nagyfokú stabilitást indikál az említett állomásokra nézve.
[Ehhez támpontul szolgál ha visszaolvassuk a 9. ábrabeli NH3‑N paraméter 4. pontja alatt már említett mini-technológiai váltásomat; s megengedően hasonlót feltételezünk a szintén csak az 1. mérési-időpontban megingást mutató, egyebekben a Kísérletivel azonos lefutási jellegű Csömöri állomásról – s mindezek világánál eltekintünk az 1. mérési-ponttól.]
6. Az 5. alatt elmondottak figyelembevételével a 2-5. mérési-pontokra redukálva az összehasonlítást, a legjobb állomás nitrát tekintetében mind közül a Kísérleti.
7. A 6. pont alatt rögzített tényt nem a berendezésem „versenyképességének” a dicsőítésére szántam. Az olvasata az, hogy nagyonis odafigyelek: mit is csinálok. Az én használtvíz-kezelő rendszerem, amennyiben a végvizeimet nem a felszínen öntözöm el a termést-adó vegetáció hasznára (s ez még télvíz idején is igen ritka: szükséges ugyanis a hiányzó tavaszi csapadékról történő elő-gondoskodás), a túlcsorduló vizet kb. 2 méter mély gödör alján szivárogtatja el. E mélységben pedig (a felszínhez képest) már jóval kevesebb az a mikroorganizmus mely a táplálék érkezésére lecsap. Ha pedig erre idő sem igen adatik ez apró földi társainknak – s a nitrát (eltérően a többi maradó komponenstől) rendkívül csekély fizi-szorpciója okán viszonylag gyorsan vándorol lefele – akkor érthetővé válik ez a megkülönböztetett odafigyelés és „technológia-felvállalás”.
8. A 7. pont alatt taglalt „gombostű-fejnyi” nitráttal áll tehát szemben a fuvolaszó mellett a közcsatornázást kiszolgáló állomások által az élővizekbe bocsátott fenti mennyiségű nitrát, valamint az iparizált mezőgazdaság által dömper-rokkanásig rögvest a talajra hordott (s annak mélységeibe azonnal elinduló) műtrágya, az ammónium-nitrát.
9. A 8. pont alatti arányok figyelembevételével tehát semmilyen módon nem emészthető meg az a törvényi szigor,
·       mely a háztartásában némi nitrátot kibocsátót (aki ugyan nem az én Kísérleti elrendezésem szerint operál még – hiszen az nem is terjedhet el amíg hírzárlat alatt tartva agyon-szankcionálják) akár 3600 Ft/m3 „talajterhelési-díjjal” sújtja,
·       míg a termőtalajok tönkretételén rendkívüli sikerekkel munkálkodó, s a talajvíz-kincseinket nitrát-tóvá változtató „intenzív mezőgazdasági tényezők” média-dicshimnuszokban és kitüntetésekben részesülnek,
·       Az élővizeinket suttyomban vagy nitráttal vagy ennél is súlyosabban tönkretevő szennyvíztisztító-művek pedig folyamatosan létesülve nyomulnak, a legkisebb falvakat is „ügyfél-távolságtartó” központosítással kebelezve be.
[Kiváltképp nem, ha a mindennapi magasröptű lamentálásokat is mellévesszük, melyek e károk elhárítására álmodozással tekintenek üveges szemmel a semmibe, s kapaszkodnak társra-vágyódva egymásba, boldogan a tudattól hogy azonosan látnak.]

11. ábra: Összes Nitrogén
1. A kumulatív ábrán mutatott összesített ΣN értékek szerint a túllépési-mutató a Limit=5 elfogadhatósági-szinthez képest drámai arányú. 5 esetben irdatlan mértékű a túllépés, a ténylegesen a limit alatt teljesítőkből pedig mindössze 3 állomás akad. Némileg finomított tálalásban:
Állomások
minősítése/száma
Működési
mechanizmus
Kumulatív
Limit-határ
Stabilitási-kép
(a „7-állomás” grafikonokról)
Rettenetes: 5
4 anaerob: Galgaguta,
Szügy, Csömör, Szente
1 vegyes: Dejtár
28-19
Jellemző az általános instabilitás.
A Szentei esetet a 4. ábra 4. pontja alatt már diszkutáltuk.
elfogadhatatlan: 2
1 vegyes: Sződ
1 aerob: Érsekvadkert
13-11
Sződ mindössze a 3. mérési-pont alapján került ide. (Nem szabad azonban azt sem elfelejteni, hogy ezen állomás esetében kettő teljes adatpont-sorozat is hiányzik.)
Érsekvadkert pedig váratlan javulás után folyamatosan romlik.
megfelelő: 3
1 vegyes: Veresegyház
2 aerob: Nőtincs, Pilisvörösvár
4,5-2,5
Nőtincs stabilitási-képe semmiképp nem megnyugtató.
határon billegő: 4
3 vegyes:
Balassagyarmat, Rétsági Ip.park, Vác
1 aerob: Dunakeszi
5,8-5,0
Balassagyarmat stabil, Vác és Dunakeszi pedig (egyelőre) enyhe javulást mutat.
nem-megfelelő: 6
4 vegyes: Horpács,
Pilisszentkereszt, Szentendre, Zebegény
2 aerob: Dobogókő, Nógrád
9-6,5
A stabil Szentendre és Nógrád valamint a stabilizálódó Dobogókő kivételével az összes többi állomás stabilitása jelentősen romlott.
·     E részletezésből kiviláglik, hogy az anaerob technika az adott esetre (azaz a szokásos kommunális szennyvizek „tisztítására”) messzemenően alkalmatlan.
·     Akkor sem mondható egyértelmű ΣN javulás (az előbb-jelzett kommunális-vizek alap-feladata tekintetében), ha az alkalmazott technológia oxidatív-jellegű, aerob-lefolyás szerint menő, hiszen az ilyen elven működő állomások az elfogadhatatlantól a megfelelőig terjedő minősítés tartományában mindenütt reprezentáltak.
·     A stabilitási-kép alatti részletezés pedig azt az illúziót is eloszlatja hogy bármely technikára váltás automatice magával hozhatja a stabil működést.
2. S ne feledjük a főhajtást a Kísérleti (SAJÁT) elrendezés itteni teljesítménye előtt se: Annak ellenére lett a rangsorban a legjobb, hogy anaerob mederben, magára-hagyottan, nem történt semminemű igyekezet a maradó NH3 eltávolításának a mesterséges kierőszakolására.
3. Az itteni rendkívül lehangoló kép ismeretében érdemes visszalapozni a már elemzett nitrogén-tartalmú paraméterekhez. Sem a nitrát sem az NH3 kumulatív tablóképe nem alapozta meg az itt előugró pofont, a nitrit pedig bármennyire is intően áll, mennyiségi hozzájárulása ugyan ront a képen de nem perdöntő. Mindez abból fakad hogy:
ΣN = noN + org-N = (nitrit + nitrát + NH3) + org-N
És eleddig az org-N (azaz a szerves-molekulában kötve-tartott Nitrogén) szerepéről még nem esett szó.

12. ábra Összes Foszfor
1. A kumulatív grafikon képe alapján itt a helyzet némileg jobb mint a ΣN esetében: A Kísérletin kívül 5 állomás található biztonságosan a Limit=5 szint alatt (2 aerob + 3 vegyes), további 5 a Limit= 5 környékén (2 aerob + 3 vegyes).
2. A magasan legrosszabbul teljesítők itt is az anaerob állomások (mind a 4 db), de nem lebecsülendő felzárkózást mutat 2 vegyes-működésű állomás. A fennmaradó 4 db „bukott” állomás között pedig szerepel 2 aerob is.
3. Ami a stabil-működést illeti, az itt felejthető kategória. Csupán a legjobb 7 állomást tömörítő grafikonon találunk ehhez foghatókat. Ám az erre aspiráló 4+1 állomásból is 3 db legalább 1 mérési-ponton nagyobb megingást mutat.
4. Mind a jóság mind a stabilitás tekintetében elmondható, hogy a Kísérleti legalábbis holtversenyben van az elsőségért.

Az N-P kereszt-korreláció érzésem szerint rejt még további tanulságokat:
13. ábra: N-P összevetés
1. A ΣN és ΣP kumulatív mennyiségei a kimenő-vizekben (az ábra adatai tanusága szerint) állomásonként rendkívül különbözőek.
2. Nagyon valószínűtlen, hogy az állomásokhoz kötődő régiók lakossága olyannyira eltérő életvitelt folytatna, mely a bemenő-vizekben is hasonlóan változékony N és P jelenlétét adná. Sokkal valószínűbb hogy a beérkező-terhelés (minőségileg is, mennyiségileg is) fajlagosan kvázi-azonos, a közeli régiók közel-azonos életvitele okán.
[Persze, némi különbséget eredményezhet ha az egyik régióban valamilyen ipar jeleskedik, és elfolyó-vizét úgy adja a közösbe hogy a terheket – szokás szerint – más viselje.]
3. Ha tehát a 2. pont miatt jogosan feltételezhetően állomás-szerte kvázi-konstans a bemenő-vizekben az N és a P mennyisége, ám ezek mennyiségei az 1. pontban rögzítettek szerint a kimenő-vizekben erősen variálnak, s ennek a mértéke az ábra alapján akár 10-es szorzó-faktorú is lehet, akkor mindezt a szélesen-szóró aránytalanságot kizárólag az állomásokon történő beavatkozás hozza magával.
4. A 20 állomás eme „szórási-képe” az igazi tesztje a szennyvíztisztítási-technológiák reprodukálható kordában-tartásának.
5. S hogy a nagyságrendi szórási-kép mögött más rendetlenség is jelen van, arra indikatív az alábbi diszharmónia:
·     az ábrabeli N és P mennyiségei egymáshoz képest megfordulnak (3 állomás erre a példa: 1 aerob és 2 vegyes)
·     az N és P aránya [pontosabban: (N-P)/((N+P)/2)] igen erős variál: 5 esetben 50% körüli (ebben 2 aerob állomás), 3 db 75% környékén (ebből 2 aerob), 2 pedig messze efölött. Mindössze 9 állomás (ebben ott van mind a 4 anaerob, továbbá az aerobokból 2) esetén ~25% alatti (beleértve a Kísérletit).
Az állomás-típusok tekintetében:
o  A 4 db anaerob viszonylag egyöntetű (25 – 0 tartomány)
[Egyöntetűen rosszul teljesítenek: kiugróan magas ΣN és ΣP.]
o  A 6 db aerob közt csak kettő tűnik „rokoni-kapcsolatot tartónak” (75 – -55 tartomány)
[A rokonsági-fok képe olyan mint a „felhígított” királyi-véré.]
o  A 10 db „vegyes” pedig szinte mind külön individum (>100 – -75 tartomány).
Mindezek együtt ismét a 4. pont megállapítása mellett szólnak, éspedig erősítőleg.

A 11. ábra 3. pontja alatt előrevetítettük hogy az org-N is hordoz információt.
14. ábra: Maradék szerves-Nitrogén  (org-N)
1. Az állomásokat taglaló A.) fejezet ábráin kéken-pontozott vonallal rendre jelzettek voltak a 2. ábrán magyarázott noN paraméter görbéi.
[Ahol tehát noN a szervetlen nitrogén-komponensek együttesének a mérőszáma, s értéke az ott jelzett képlet szerint lett számolva.]
2. Ezek az noN görbék (ha nincs durva mérési/mintavételi probléma a befolyásoló komponensek egyikében sem) értelemszerűen mindig a ΣN görbe alatt futnak. A két göbe pontjaiból képzett különbség adja az org-N görbéjét, melynek zavaró-hatásoktól mentes képét adják a fenti ábra grafikonjai.
3. Míg a noN komponensei a beérkező kommunális vizek nitrogént-tartalmazó molekuláiból vagy spontán keletkeznek (NH3) vagy az oxidatív behatás révén állnak elő (nitrit, nitrát), a maradó rész (azaz az org-N frakció) ezek szerint az a „kemény mag”, amellyel szemben a szennyvíztisztítási-aktusok így-úgy de hatástalanok maradtak.
[Ennek egyenes vonzata az, hogy a digeráló-hatások alól kikerülve e szerves nitrogén-tartalmú molekulák a továbbiakban is állandóbbak/hosszabb-életűek maradnak. Élő-vizekbe juttatva/kerülve e stabilabb org-N frakció késleltetett/elhúzódó eutrofizációnak ad teret, míg a talajba-szivárogtatás esetén a „feltöltött éléskamra” hosszított ellátását biztosítja.]
4. A 13. ábra alatti 2. pont argumentuma arra nézve is helytálló, hogy a kommunálisan kibocsátott nitrogén-vegyületek szintén nagyban hasonlóak a régióban. Amiből az is adódik, hogy az állomásokra beérkező nem-oxidábilis és nem-spontánbomló molekulák (tehát a leendő org-N frakció) arányai is igen közeliek: azaz a kimenő org-N frakció nagysága is azonos érték körül kellene szórjon stabil állomás-működtetés mellett – legalábbis az azonos-mechanizmus szerint működő állomásokra vonatkozóan. Azonban ennek nemigen lelhető kifejezett nyoma a fenti 14. ábra 3 db 7-állomást tömörítő egyik grafikonja valós adataiban sem.
5. A kumulatív grafikon magára a stabilitásra nem kínál felvilágosítást. Viszont egyértelműsíti a Kísérleti különleges szerepét: gyakorlatilag zéró az org-N frakciója.
Ezen alapulva, a legjobb 7 állomást tömörítő ábrán levő görbéje stabilitást kellene hogy jelezzen, ám nem teszi. – Ha azonban figyelembe vesszük a kis-értékű mérési-pontok relatíve nagy hibáját, akkor ez a görbe, robotos hibaszámítással, akár ki is simítható. (De arról sem szabad elfeledkezni, hogy az 1. mérési-ponthoz nem tartozik valós ΣN adat, innen e pont kiugró hibája.)]
6. Ha viszont a kumulatív org-N frakciókat a ΣN függvényében vizsgáljuk (pl. az org-N/ΣN hányadossal), akkor a globális működés különbségei bukkanhatnak elő: ld a 15. ábrát. Ahol még az azonos mechanizmusú (feltűnően megkülönböztethető színkódolású adatpontokkal jelzett) állomások sem rokoníthatóak ezen a terepen:
·     Itt már az anaerob technológiák „vérrokonsága” sem mutatkozik.
·     Az aerob állomások kölcsönös viszonyai 13. ábrán észrevételezettekkel semmilyen szinten nem korrelálnak.
Melyek még-tovább erősítik a 13. ábra 5. pontja végén rögzítetteket, az ottani 4. pont megállapítására vonatkozólag.

15. ábra:
7. A 4. de különösen a 6. pont alatti megfigyelés mind azt támasztja alá, hogy a teljes „tisztítási-folyamat” molekuláris szinten totálisan ad-hoc szerűen zajlik.

C.)  A fluxus-független instabilitás bizonyítéka
Az e fejezetbeli részletezés meglehet hogy túl szöszmötölősnek tűnik sokaknak. A lentebbi utalás hányadosa ugyanis könnyen képiesíthető minden egyes állomás viselkedését bemutató ábráról (3. – 6. ábrák). Az alábbi feszesebb gondolatmenetet követően viszont egyfajta összehasonlító-módban is szemléltethetők és vizsgálhatók az állomások.
Azt hogy a 20 állomás egyike sem mutat stabil működési-képet, az eddig bemutatott ábrák grafikonjai egyértelműen reprezentálják: elegendő ugyanis egyetlen paraméter széles variálása ezt alátámasztandó, s ilyen mindenütt akad. (Még a csaknem makulátlan Veresegyháziban is, ahol a nitrit kétszeri megingása jelzi ezt.)
Említettük már hogy nem ismerjük az állomásokra beérkező-vizeknek sem a mennyiségét sem a paramétereinek a párhuzamos értékeit, s így a kimenő-vizek paramétereinek a mutatott instabilitása lehet hogy pusztán a bejövők ismeretlen értékeihez igazodik, s csupán látszati a működési instabilitás. Rámutattam ugyanakkor arra is, hogy bár elképzelhető bizonyos-szintű variáció a különböző időkben beérkező vizek mennyiségeiben illetve szennyező-töménységében, nagyságában akkora ingadozás azonban sohasem lehet amekkorát némely fenti grafikon tükröz: Hiszen az adott állomás által ellátott körzetnek sem a lélekszáma sem a lakosok életviteli-szokásai nem változtak a vizsgált terminusban jelentősen.
Kiszűrendő ezt az ismeretlen faktort, alább megmutatom hogy a beérkező-vizek mennyisége és a szennyezés koncentrációja tetszőleges változása esetén sem stabil a fenti adatokat felmutató állomások működése. Ehhez elég mindössze a kimenő-vizek 2 nem-együttmozgó, rendelkezésre-álló paraméterének a hányadosát vizsgálni. Ha e hányados nem állandó (egy fix technológiához köthetően) akkor az alkalmazott metódus instabil a bejövő-vizek mondott variálásától függetlenül is.
Az alanti Bizonyítás átugorható, bár a matematikája nem kíván magasabb ismereteket. (Ez annyiban jó hír, hogy sokak számára követhető marad.) A 2 paraméter kiválasztása lehetne tetszőleges is, de célszerűbbnek ítélem úgy választani ezeket, hogy tartalmi öszefüggésekkel is kapcsolódjanak egymáshoz: ekkor ugyanis az absztrakción túl (kémiai) valóság-tartalmat is hordoz a jelentés. A magam választása: ΣN és org-N.
Bizonyítás:
1.) Tegyük fel hogy a működés stabil. (Csupán a bejövő-vizek fluxusából adódóan variálnak a kimenő-vizek paraméterei.)
2.) Ekkor
(1)                 ΣNki/ΣNbe = HΣN            (ahol HΣN konstans)
Itt HΣN az un. „hatásfok”. [Ez alapfogalom a szennyvíz-mérnöki tudományban. (Foglalkoztam is vele a Hatás-fokos írásomban.[17]]
3.) Mivel értelemszerűen
(2)                 ΣN = noN + org-N
ezért (1) így bontható tovább:
(3)                 HΣN = ΣNki/ΣNbe = (noNki + org-Nki)/ΣNbe = noNki/ΣNbe +org-Nki/ΣNbe
4.) A beérkező-vizek nitrogén-állománya a folytatott életvitel azonossága okán a nitrogén-tartalmú molekula-fajták minőségére és arányaira nézve is azonos.
5.) Azonos molekulák azonos elszenvedett behatásra azonos mértékben/utakon bomlanak. Amennyiben ez a behatás 1.) miatt stabil, abban az esetben bármely keletkező bomlástermék koncentrációja szigorúan arányt tart azon kiindulási anyagok össz-koncentrációjával amelyekből a behatás eredményeként keletkezett:
(4)    Nbomlástermék/ΣNbe = állandó
6.) A nitrogén-tartalmú bomlás-termékek közt vannak az alábbiak: NH3, nitrit, nitrát, N2, …
7.) Ezek mindegyikére 5.) értelmében (ami a „kémiai-hatásfok” egy verbális megfogalmazása) felírható (4), H’NH3, H’nitrit, H’nitrát  stb. állandókkal.
8.) A noN-t alkotó komponensek (5) alatti összességére felírt (4) szerinti egyenleteket összeadva (6)-hoz jutunk:
(5)                 noN = (nitrit + nitrát + NH3)
figyelembevételével
(6)                 noNki/ΣNbe =nitrit/ΣNbe + nitrát/ΣNbe + NH3-N/ΣNbe =
     = H’nitrit + H’nitrát + H’NH3                    [ = H’noNki]
Mely értelmében (6) baloldala állandó.
9.) (6) baloldala viszont azonos (3) jobboldalának az első-tagjával. (3) jelentése miatt így az ottani másik jobboldali-tag is állandó kell legyen, azaz:
(7)                 org-Nki/ΣNbe = állandó
10.) (1) felhasználásával (7) viszont így alakul:
(8)                 org-Nki/ΣNbe = HΣN* org-Nki/ΣNki
11.) Mivel (8) baloldala (7) szerint állandó, HΣN pedig (1) miatt konstans, így (8) jobboldali második-tényezője, org-Nki/ΣNki is állandó kell legyen.
12.) Igen-ám, de org-Nki/ΣNki azonos a kimenő-paraméterek adataiból kapott org-N/ΣN hányadossal, amely a vizsgált időszak alatt vajmi kevés stabilitást mutat fel a 16. ábra grafikonjai szerint. Ez viszont ellentmond az 1.) alatti feltevésnek, aminek így az ellenkezője az igaz: A bejövő szennyezőanyagok fluxusának változásaitól függetlenül is INSTABIL a valóságban előállt, vizsgált működés.
Előzetes a 16. ábrához:
Ahhoz hogy az állomásonkénti org-N/ΣN hányados időbeli változásai mellett e változás erőteljességére (azaz egyfajta sorrend-állításra) is képies információval szolgáljon az ábra, a hányados különböző-mértékű relatív-hibáit egymással valamilyen szinten azonos skálára kell hozni.
[A példa erején kisé konkrétabban, miről is van szó:
Ha egy mérési-adat bizonytalansága 0,1 akkor nem mindegy hogy a hányadoshoz tartozó értékek 0,3 vagy 3,0 körüliek. Ugyanis ha a számláló és a nevező is a kisebb értékek felé sorol, akkor a (0,3±0,1)/(0,3±0,1) hányados 0,2/0,4=0,5 és 0,4/0,2=2,0 közötti, igen-tág bizonytalansággal bír. Míg (3,0±0,1)/(3,0±0,1) esetén a bizonytalanság a 2,9/3,1=0,94 és 3,1/2,9=1,07 jóval szűkebb tartományába szorul.]
A hányados relatív-hibája korrigálható akármelyik tényezője felől. Mivel ΣN értéke valós (méréssel realizált), ezzel nem viszünk be újabb hibát. Az áttételes (számításokkal nyert) org-N érték ezzel szemben több-oldali hibával terhelt. Viszont a jóval kisebb org-N értékek nagyobb bizonytalanságot visznek a hányadosba, s emiatt a korrekció ez-oldalról „mutatósabb” lehet. Az ábrán a kétféle korrekció össze is vethető. Maga a korrekciós szorzó-faktor természetesen konstans kell legyen hogy a görbe lefutásának a jellege semmiben se változzék. Ez itt mindkét esetben a vonatkozó komponens számított átlagértéke az adott állomás esetében a vizsgált periódus alatt, az érintett állomás hányadosához rendelten: ΣNátlag illetve (org-N)átlag. A tökéletesebb szinkronba-hozás végett az (org-N)átlag értékekkel korrigált görbéket a 0,33 konstanssal szoroztam: ezáltal az ordináta-tengelyek azonos skálája mellett jobban mutatkozik hogy a sorrendi-differenciálásra (az izgalmasabb alsóbb-régiókban mindenképpen) valóban az org-N által korrigált görbék az alkalmasabbak.

16. ábra
1. Csak a rend kedvéért ismételem itt, hogy e grafikonok kacifántos menete által az instabil működés a bejövő-áramok bizonytalanságától függetlenül, azok ismeretének-hiányában is igazolt.
2. Ahol ez a jelleg-görbe a hiba-határokon belül vízszintes (mint pl. Szentendre esetén, különösen az 5. al-ábrán), ott az állomás összes mutatóját feltüntető ábrára érdemes visszalapozni hogy lássuk, mely más hányados vizsgálata lehetne a fluxus-független stabilitás szempontjából a mérvadó.
[Szentendre esetében ez kézenfekvően a ΣN/ΣP arány. Melyre nézve a szükséges bizonyítás is sokkal rövidebb:
ΣNki/ΣNbe = HΣN       és           ΣPki/ΣPbe = H ΣP
állnak a „hatásfok” definíciója miatt, amennyiben stabil a működés.
Amikből a kérdéses hányados:
ΣNki/ΣPki = (HΣN*ΣNbe)/(HΣP*ΣPbe) = (HΣN/HΣP)*(ΣNbe/ΣPbe)
Itt viszont az első tényező ’per definíció’ konstans, a második tényező pedig a (rövid) terminus alatti változatlan életvitelből fakadóan állandó: ha ingadozna is a kibocsátott mennyiség vagy koncentráció, a („termelt” molekula-fajtákra vonatkozó) minőségi-összetétel (s így az N/P arány is) marad.
Tehát stabil működés esetén ΣNki/ΣPki is állandó kellene legyen, ám az adatok tükrében nem az.]
3. S afölött se sikoljunk el szótlanul, hogy ezzel a kezdetleges relatívhiba-csökkentéssel az is előugrik amire 14. ábra 5. pont alatt már utaltam: a Kísérleti (még a mérésipont-hiány okozta művi-kilengéssel együtt is), különösen a 6. al-ábra tükrében, a legnagyobb felmutatott stabilitás mellett a jósági-rangsorban is vitathatatlanul a legelső.
4. Miféle jóságról is beszélünk? A kétféle mutató nem más, mint a ΣNátlag ill. (org-N)átlag szinthez igazított feldolgozatlan-hányada azon nitrogén-vegyületek összességének, melyek a „tisztítási-túlélőverseny” után (gátolt bomlásuk okán, várva egy „kósza effektusra”) akkumulálódva felhalmozódnak az élővizekben, s „megmagyarázhatatlan”, váratlan eutrofizációs-katasztrófához vezethetnek.

D.)  Folyományok
Summázatként bemutatnék egy utolsó ábrát. Ezen a kumulatív adatok/teljesítmények is összegezve vannak, minden vizsgált paraméterre. Az értékek változatlanul „Limit-redukált” nagyságban jelennek meg a skálán. Ez így hasonlatos egy „Érem-táblázathoz”, amely a minden kategóriában elért pontszámokat összesítve mutatja a rangsort. Mely azon a szemüvegen át nézendő hogy a pontszámok hibapontnak minősülnek.

17. ábra
A 30 alatti kumulatív-teljesítmény önmagában, mint egyedüli mérce, természetesen nem ekvivalens azzal hogy a tisztítómű minden kívánalomnak megfelel. Ugyanis ha a 6 közül akár csak 1 komponensben is túllépés mutatkozik (pláne ha jelentős), akkor ott van korrigálandó teendő.
Akárcsak az ének, kézimunka, testnevelés ötöse sem írja felül hogy a matek-elégtelen miatt a lurkó pótvizsgára vagy osztályismétlésre szorul. S anélkül hogy a párhuzamot a végletekig feszíteném: Igazi aggodalomra nem is az ad okot ha a csemete mondjuk fizikából bukásra áll (mert ezen még javíthat), hanem az ha e bukdácsolás a „szorgalomból jelessel” párosul.
A Kísérleti állomás kiugró összteljesítménye körül végképp nem lehet semmi kérdés. Ám a tanulság korántsem ennyi. A lényeget az alábbiakban emelném ki:
1.) Bebizonyosodott hogy a legtöbb állomás nem tesz eleget az alapkívánalmaknak sem. S némely közülük ezt nagyon durván hágja át.
2.) Igazolódott hogy hosszabb-távon is instabil a működés, bármely mechanizmusú is az eljárás. S ez az instabilitás nem egy javuló-mutatójú teljesítményhez való tétova konvergencia, hanem random, ötletszerű.
3.) Rámutattam arra is hogy a 2.) alatti tény oka nem kereshető/magyarázható a bejövő-áramok idő-menti változásaiban sem, hanem az magából a technológiából, annak kézben-tarthatatlanságából ered.
4.) Mindezek a be nem vált és realizálhatatlan „tisztítási” törekvések is mindössze azt célozták meg, hogy a kártétel a környezetben (midőn e „tisztított” kimenő-vizeket ezen állomások az élővíz-befogadókba kibocsájtják) minél kisebb legyen.
5.) Szemben-áll mindezekkel a Kísérleti-állomás:
·       Amely – ha azonos platformon vesszük a bonckés alá – mindenütt megfelelően teljesít, s csaknem mindenütt lekőrözi a „versenytársait”.
·       Teszi mindezt racionálisan stabil működés mellett, melybe még a másutt drasztikus és kiszámíthatatlan téli-nyári változások sem szólnak bele borítólag.
·       Úgy, hogy ehhez nem használ sem energiát, sem hozzáadott vegyszert, sem egyéb technológiai manővert.
·       S szándékában sincs „tisztítani”, merthogy a célja egészen más.

Ugyanis:
A Kísérleti-elrendezés NEM víztisztító-rendszer.
o   Nem is kell hogy az legyen: ugyanis a be-táp itt nem szennyvíz, hanem szürkevíz.
o   (Semmi köze tehát a paragrafusokba-rögzített „egyedi szennyvíztisztító kisberendezésekhez”[18], melyeken keresztül a jelen törvények csiki-csukija ravaszul kifundált hívogató csapdát kínál.)
o   A Kísérleti-elrendezés fentebbi elemzésbe besorolása nem valaminő azonosságból fakad, pusztán a megmérettetés szemléltető okán került a 20 szennyvíztisztító-állomás seregletébe. Valahogy akként, mint egy békaügető-versenybe az a talentum, aki – bár edzés nélkül is toronymagasan veri a trenírozott egybegyűlteket – más, érdemlegesebb kvalitásaival szolgálhatná az őt méltánylókat.
A Kísérleti-elrendezés Vízgazdálkodási-egység:
víz-takarékossági   és   víz-megtartási   célú vonzatokkal.
o   (Melyeknek az Alaptörvényben[19] posztulált elvekhez legjobban igazodó konkrét alkalmazása valósul itt meg.)

A különbség tehát az Országh-féle Vízgazda elvén alapuló használtvíz-kezelés és a művi-szennyvíztisztítás között oly drasztikus, mintha egy kitűnő ebédet az ízlelés örömeit is hozzáadó szokásos módon, zavartalan környezetben a saját ütemünkhöz igazodva szájon át fogyasztjuk el, vagy a seggünkön át passzírozná fel ugyanezt sietősen egy elszánt team az agyunkba. Akadémiaibb szóhasználattal: szemben azzal hogy e falatokat az alfelünkön keresztül juttatja be egy sajátos elgondolás kierőszakolása mentén e szub-pozitoriális elmélet önmaga által felkent aktora – törvényi háttér-segédlet fenyegetését is bevetve.

Azt, hogy ezek ismeretében mi is lenne a követendő,
az alábbi összegzés súghatja meg:
TREND: a szennyvíztisztító-művek teremtette monstre-szennyezések szőnyegalásepert instabilitásának a káosza.
REND: Vízgazda-elvű alkalmazások őrségváltása nyomán,
a Vízönellátó-koncepció[20] részeként.

Dég,       2018. április – június             dr. Fuggerth Endre

Nyomtatott (és gondosan revideált, szükség szerint bővített)
verzió [a szöveggel párhuzamosan futó lábjegyzetekkel]
elérhető (ezen blog többi tételei többségére is)
a Szenny és Víz  kötet 2. átdolgozott kiadásában.

[1] Ezek változó-sikerű kimenetelei következményeiről: KÁRvíz (https://szennyviztisztitas.blogspot.hu/p/karviz.html )
[2] Duna Menti Regionális Vízmű Zrt., Kibocsátott tisztított szennyvíz minőség (http://www.dmrvrt.hu/hu/kibocs_tiszt_szv_min)
[3] Tisztán-látás : Az elfolyatott vizek kémiai minősége (20 szennyvíztisztító-telep LEGÁLISAN a környezetbe bocsátott vizeinek kémiai paraméterei. Összevetésben a saját tisztítóművemmel.) (https://szennyviztisztitas.blogspot.hu/2017/03/tisztan-latas-varoslako-aki-oly_20.html )
[4] Elmúlt 1 év : Hatékonyabb lett-e bármi is a tisztítási-fronton? (Változott-e bármi is a Nagybani Szennyvíztisztítás Népkonyháján? Még 1 ilyen év... és ugyanott vagyunk. (VAN akinek EZ is haladás.)) (https://szennyviztisztitas.blogspot.hu/p/elmult.html )
[5] „Szennyvizek természetes élővizekbe való kiöntését (még tisztítás után is), minden eszközzel kerülni kell.”
A VÍZGAZDA tudományának az 5. főtételében (http://www.eautarcie.org/hu/02c.html#b ),
valamint SUMMA 3.) Az elgondolás 3.5.) A szürkevíz sorsa alatt (https://szennyviztisztitas.blogspot.hu/p/summa.html)
[7] Környezettechnika, dr. Barótfi István (Mezőgazda Kiadó) 3-23. táblázat - Szennyvíz-kibocsátási határértékek alapján (https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/kornyezettechnika-eloszo/ch04s03.html )
[8] SZÖRNY : (Tévutak, Feleslegességek, Bűnök. Minden ami nem Tudomány) A TISZTÍTÁS Œ és  pontjai alatt (https://szennyviztisztitas.blogspot.hu/p/szorny_23.html)
[9] Ahol „mindenki teszi a dolgát”. Azaz: csűr-csavar magas fizetésért, a lényeghez még véletlenül se nyúl, a kolonc nyakba-akasztását követően útravalóul csupán a fellebbezés jogát kínálja, amivel egyre feljebbi fórumok előszobájába terelődik az ügy, melyet így már lassan senki sem lát kellően át, ám amely „magasságokban” már kötelezően előírt a jogi-képviselet, aminek minden idegőrlő és anyagi vonzata annak a nyakába hull akinek dolga sem kellene legyen egyik fenti naplopóval sem. [Ez a kiépítés viseli ma az Igazságszolgáltatás nevet. Csak azért említem, hátha valakinek eszébe-ötlik valami.]
[10] A törvény-előtti vita meg sem indulása ellenére már 2 ízben rótták ki (és hajtották be) azt az „adóbírságot”, melyről szóló jegyzői „Határozatot” a Tisztán-látás 4. mellékletében tettem közszemlére, s melynek szakasztott másait kapom rendre minden évben.
[11] EAUTARCIE / VÍZÖNELLÁTÓ: Fenntartható vízgazdálkodás a világban, Országh József munkáin alapuló ismeretterjesztő (http://www.eautarcie.org/ )
[12] A https://hu.wikipedia.org/wiki/Semmelweis_Ign%C3%A1c alól lehet a fonalat tovább-gombolyítani…
[13] „Semmelweis Ignác sorsa jól példázza, mennyire törékeny lehet egy kutató pályája, ha a tudományos közösség nem ért meg és fogad el egy új módszert, hanem ragaszkodik a kortárs dogmákhoz.” (Lovász László, az MTA elnöke, a Semmelweis Ignác-emlékév nyitókonferenciáján) (http://mta.hu/mta_hirei/megkezdodott-a-semmelweis-emlekev-108785 )
[14] A csukott-kapuk és a törvényi-támogatású bedugaszolt-fülek kórismérve bizonyítékául, az előző lábjegyzet emelkedett álláspontját komplementálóan, álljon itt az ajtón-állótól kapott levél:
[15] Döntött az MTA az országos vízprogram megkezdéséről (2016. július 11.)
„A javaslat szerint az új Nemzeti Víztudományi Kutatási Program várhatóan elősegíti és hatékonyabbá teszi…”
(http://mta.hu/mta_hirei/viztudomanyi-program-konferencia-ader-janos-lovasz-laszlo-nemeth-tamas-szollosi-nagy-andras-106633 )
·       Mikorra?     Ja, hogy „várhatóan”. Rendkívül megnyugtató.
·       Mit is segít elő hatékonyítva?     A célmegjelölések egyeznek azokkal, amiket a Vízönellátó már effektíven kezelni tud.
·       Hogyan?     Szöllősi-Nagy András: „ökológiával és vízzel foglalkozó interdiszciplináris tudományos intézmény megszervezését javasolta.” (Hát tud ennél bárki is konkrétabbat?)
[16] WESSLING Hungary Kft. Munka azonosító jele: (2016/K/01094); Vizsgálati jegyzőkönyv száma: 319222/1
[17] Hatás-fokos : Az ízekre-szedett „tudomány”. Egy handabanda elemzése: A tudománnyá emelt Semmi leleplezése. (https://szennyviztisztitas.blogspot.hu/p/hatas.html )
[18] Aki eme kisberendezésekhez-kapcsolódó valót és elhallgatásokat is szeretné átlátni: Zsákutcák : Hamisak és Károsak. A sehova-se vezető „bio-ocsú” választék. (https://szennyviztisztitas.blogspot.hu/p/zsakutcak.html )
[19] Magyarország Alaptörvénye: ALAPVETÉS, P) cikk (1) „A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.” (http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=140968 )
[20] Országh professzor (ref.11 alatt is jelzett) http://www.eautarcie.org/ alatt olvasható hatalmas munkájának rövidített változatai:
·       Érintőleges tájékoztató: Alapok (https://szennyviztisztitas.blogspot.hu/p/alapok.html )
·       Tömörítő áttekintés, a gátló-tényezőkre is rámutató: SUMMA (https://szennyviztisztitas.blogspot.hu/p/summa.html )

ugrás vissza a Tartalomra

megjegyzés írása: (kattintson a linkre)

https://szennyviztisztitas.blogspot.hu/2017/04/diskurzus-blog-temairol.html

A primer adatok:
Telephely
időpont
NO2-
!!!
0.8<D<1.7
1.7<D<3
3<D
KOIkr
O2 mg/l
125<D
NH3-NH4+
N mg/l
18<D
NO3-
mg/l
60<D
Σ N
N mg/l
15<D<30
30<D<60
60<D
Σ P
P mg/l
2<D<4
4<D<8
8<D
Balassagyarmat
2015.11.24
0,08
<30
0,1
42
16,3
1,1
Balassagyarmat
2016.11.24
0,91
77
6,4
32
18,9
<0,5

2017.05.23.
0,71
41
0,25
60
17,4
0,71

2017.09.19
0,19
45
0,15
57
17,8
<0,5

2018.01.30
0,29
64
0,15
54
16,8
<0,5
Csömör
2015.09.14
1,1
152
19
36,5
42,7
4,0
Csömör
2016.10.18
0,71
NA
37,4
4
48,5
4,51

2017.05.29.
1,16
388
34
2
66,5
7,16

2017.07.11
1,57
251
25,8
3,5
44,2
4,26

2018.01.29
0,22
515
57,5
2,0
90,3
8,7
Dejtár
2015.08.11
47,6
81
0,2
52
32,8
4,6
Dejtár
2016.08.01
0,93
39
0,05
53
15,9
1,06

2017.05.29
1,31
101
77,5
1,5
109
1,3

2017.08.30
12,7
54
0,6
55
19,9
4,3

2018.01.29.
18,4
77
35,4
231
110
2,6
Dobogókő
2015.11.18
<0,03
<30
0,05
201
67,2
3,3
Dobogókő
2016.0802
0,24
<30
0,05
30
8,79
0,67

2017.06.18.
<0,03
<30
<0,05
74
19,7
4,1

no new data







2017.11.28
0,04
<30
<0,05
72
18,2
2,18
Dunakeszi
2016.01.06
0,87
43
0,55
64
21,5
1,7
Dunakeszi
2017.02.07
3,4
51
2,2
39,5
14,7
1,08

2017.06.07.
0,2
48
0,95
74
20,3
1,14

2017.09.11
0,29
33
0,90
69
18,9
0,87

2018.01.22
3,4
39
0,15
30
11,6
0,9
Érsekvadkert
2016.01.06
0,62
50
0,1
163
46,6
0,74
Érsekvadkert
2017.02.06
1,88
46
1,60
67
17,6
1,21

2017.06.07.
1,31
51
0,4
88
23,2
3,41

2017.09.04
1,11
<30
1,6
120
29,5
3,29

2018.01.09.
2,5
55
2,2
150
43,6
1,71
Galgaguta
2015.11.17
0,24
188
69,5
<1
88
8,4
Galgaguta
2016.11.15
0,09
287
56,5
<1
59,2
6,12

2017.05.08.
0,04
291
52,5
<1
78,5
8,66

2017.09.11
0,03
229
58
1,5
93
11,7

2018.02.21.
<0,03
237
59,5
<1
81,6
7,2
Horpács
2016.01.06
0,64
55
0,8
59
21,4
0,90
Horpács
2016.11.07
1,34
38
4,8
26
15,6
2,18

2017.06.07.
0,27
45
1,4
6,5
5,5
3,05

2017.07.03
0,16
34
1,8
<1,0
5
3,74

2018.01.29.
0,81
49
0,85
203
59,2
3,49
Nógrád
2015.12.08
0,61
33
0,1
84
28,4
0,96
Nógrád
2016.11.30
0,17
41
0,10
112
29,4
2,01

2017.05.15
0,46
51
0,15
102
28,3
1,95

2017.08.14
0,43
57
0,10
76
24,1
3,80

2018.02.12.
0,3
70
0,1
92
24,6
1,83
Nőtincs
2015.12.08
1,16
49
0,2
46
17,4
2,1
Nőtincs
2017.01.18
0,5
55
2,0
17,5
9,62
1,72

2017.05.15
1,05
46
1,4
19
9,09
2,64

2017.09.18
0,04
45
0,35
34,5
12,6
<0,5

2018.01.15
1,71
60
0,2
51
14,6
<0,5
Pilisszentkereszt
2015.11.18
1,9
41
0,55
24,5
11,5
0,70
Pilisszentkereszt
2016.08.02
1,5
45
0,05
42
12,3
3,04

2017.06.18.
1,93
58
8,2
45
21,2
1,28

2017.09.13
0,07
<30
0,05
78
19,4
5,00

2018.02.19.
2,0
55
20,2
26,5
33,5
0,53
Pilisvörösvár
2015.11.30
2,4
<30
0,3
41
15
0,87
Pilisvörösvár
2016.11.28
0,14
36
0,10
36
13,3
3,04

2017.06.06.
0,22
35
0,1
41
13,4
4,93

2017.07.03
0,25
34
0,15
45
12,4
4,38

2018.02.05.
1,08
54
1,4
40
14,2
3,72
Rétsági Ip.park
2015.09.22
3,2
55
4,4
19
15,6
1,2
Rétsági Ip.park
2016.10.11
0,6
43
7,2
16,5
16,2
0,98

2017.03.17.
0,57
75
4,8
18
10,8
0,94

no new data







2017.10.04.
1,21
71
6,4
22,5
17,5
1,37
Szente
2015.12.14
<0,03
103
70
<1
83,8
1,9
Szente
2016.07.12
<0,03
183
75,5
<1
80
23,8

2017.05.08.
0,57
201
48
<1
71
3,19

2017.07.10
5,7
81
1,8
5
9,73
6,58

2018.02.19.
<0,03
253
63
<1
77,9
7,78
Szentendre
2015.11.30
1,3
56
0,1
74
23,3
1,7
Szentendre
2016.11.28
1,14
79
5,2
49,5
23,4
3,83

2017.06.06.
1,17
46
0,15
64
19,6
1,08

2017.09.13
0,23
50
0,05
71
20,1
1,77

2018.02.05.
5,4
76
4,2
58
24,2
1,74
Sződ
2015.09.15
4,5
54
0,35
7
7,8
5,6
Sződ
no new data
-
-
-
-
-
-

2017.05.08
<0,03
320
56
<1
90
10,7

2017.09.11
0,85
66
7,8
29
21,5
2,61

no new data






Szügy
2015.08.11
1,9
64
71,5
3
91,4
9,6
Szügy
2016.08.25
0,95
50
49,6
3,5
59,3
7,03

2017.04.26
<0,03
165
75
<1
98,5
11,9

2017.08.21
1,29
69
74
2,0
85,1
9,56

no new data






Vác
2016.01.06
1,1
53
1,6
54
21,2
10,
Vác
2017.02.13
7,9
51
9,2
25
20,5
4,1

2017.06.12
0,22
52
0,2
6,5
19,3
7,26

2017.09.18
0,42
<30
0,10
51
13,4
4,37

2018.02.14.
5,1
61
3,8
16
13,6
1,04
Veresegyház
2016.01.13
1,8
31
0,25
15,5
8,54
<0,5
Veresegyház
2017.02.23
0,28
37
1,2
24,5
8,49
0,98

2017.05.22
0,08
30
<0,05
24
7,89
<0,5

2017.09.11
0,04
<30
<0,05
16,5
6,46
<0,5

2018.02.12.
3,5
42
3,0
11,5
8,38
<0,5
Zebegény
2015.11.16
2,6
59
2,6
39,5
18,2
2,1
Zebegény
2017.01.26
1,04
36
0,15
90
23,8
0,52

2017.05.31
0,49
34
0,15
36,5
15,6
2,83

2017.07.10
1,11
<30
4,2
4
7,33
1,99

2018.01.11.
0,44
36
0,05
190
55,5
1,56

%
Saját „kísérleti”
$

újabbak:
2015.03.15

40
0,39
9


2016.02.28

<30
7,8
<1


2016.06.29

27
5,1
<1


2016.10.17-27


4,6


0,73
2016.11.15
0,35



3,6

2017.03.01
0,52
32
4,8
0,2
5,9
0,9
2017.06.19

63


5,1
0,6
2018.03.12

42
5,2
<1
6,7
0,69


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)