KÁR víz
Vízkár-események – s
vetületeik
Szemezgetés az
Itt a trutymó – Hol a
trutymó Szerencsejáték és Bűvészmutatvány RT.
Vendégkönyvéből
· Ami a Szennyvíztisztítási Konferenciák
anyagaiból rendre kimaradt,
· Ami az
újonnan beindított Országos Vízprogram[1]
Keretkidolgozásán ügyködők dossziéjában nincs jelen,
Azokból egy
merítéssel „megörvendeztetni” szándékozom itt mindazokat, kiknek szabad-idejük
és szellemük nyitottak meglátni: hogyan is viszonyul
egymáshoz a művi szennyvíztisztítás és a vízi-környezet.
Tételszerűen bemutatásra kerül („kék-betűkkel, idézőjelek közt”) alant néhány
nyilvántartott eset, melyek szövegezése és képanyaga magától az OVF-től
származik, s melyek a szövegbeli referencia-számokhoz köthető, a cikk végén
fellelhető élőkapcsok alatt eredetiben is megtekinthetők. Mindegyik esethez
fűzök 1-1 kommentárt, az implicit, „ködbe-burkolt” tartalmakat kissé
megvilágítandó.
Vízminőségi káresemények…
„A vízügyi igazgatóság és a vízvédelmi hatóság
helyszíni szemlét tartott és mintavételt végzett. A haltetemek eltávolítása
beavatkozást igényelt, ezért a III. fokú vízminőség-védelmi készültség
elrendelése indokolttá vált.
Vélhetően a szennyezés nem a betorkolló Lajvér-patakból,
hanem a főcstorna feljebbi szakaszáról származik. Bár a szennyvíztelepnél nem
látható szennyeződés, de a sárpilisi hidnál az oldott oxigén mérés nagyon
alacsony oxigén szintet mutatott. A szakaszmérnökség munkatársai megkezdték a
haltetemek eltávolítását.”
A
megállapítás: halpusztulás.
A
beavatkozás: „haltetemek eltávolítása”.
Oknyomozás:
„a szennyvíztelepnél nem látható szennyeződés,
de a sárpilisi hidnál az oldott oxigén mérés nagyon alacsony oxigén szintet
mutatott.”
Tudni illene már (a rendkívül speciális-tudású vízügyi
igazgatóság, a vízvédelmi hatóság, és a szakaszmérnökség munkatársai
mindegyikének):
1.
hogy a szennyvíztisztító-telep végvizeivel elbocsátott
nitrát és foszfát színtelen (azaz „nem látható”),
2.
ám eutrofizációt idéz elő (ami algásodásban,
békanyál-képződésben nyilvánul meg, ami viszont látható: a kép alapján csoda hogy ez
elkerülte a figyelmüket),
3.
melynek előrehaladtával akár zéróra is lecsökkenhet a
vízben-oldott oxigén koncentrációja (no,
ezt aztán körbetapogatták, mint a vakok, a műszereikkel),
4.
s az oxigén-hiány következtében a halacskák bizony
megfulladnak (erre aztán már tüstént ki-hatóságvonultak).
A felmerülő kérdés: Ha nincs halpusztulás (mert az eutrofizáció már annyira előrehaladt
hogy nincs már hal ami elpusztuljon), akkor történik-e valami, avagy
„minden rendben zajlik”? (Szemle sütve?)
„A sérülés
okozója feltehetőleg az árkot bejelentés nélkül kotró vállalkozó lehetett, a
szomszédos földterület tulajdonosának megbízásából. A területet a Vízügyi
hatósággal és a VASIVÍZ Zrt-vel az Igazgatóság őrei bejárták és a beavatkozás
szükségességét megállapították.
A
szennyvíz nyomóvezeték kb 40-50 m3/d szennyvizet szállít amelyet a
VASIVÍZ Zrt. a javítás idejére elzárt és szippantó kocsikkal szállított el.
A
szennyezés lokalizálása, majd a mederből történő eltávolítása vízminőségi
kárelhárítási fokozat elrendelése mellett 2016. szeptember 14-20 között
történt.”
Ezt
az eseményt kép nélkül kell megemésszük.
A leírás szerint a nyers szennyvizet szállító nyomó-csövet („feltehetőleg”)
átvágta egy munkagép, s ömlött a higított fos, valószínűleg a nevesített Pinka-patakba.
Az nem derül ki a hírből hogy az átvágott/megrongálódott cső-részlet a
föld alatt futott-e, avagy a kotrandó árokban szabadon-futó műtárgy volt-e.
Ha a műtárgy-részlet nem volt fedett, akkor bármikor kitett egy efféle
balesetnek.
Ha viszont fedett volt, akkor itt az alkalom elgondolkodni:
Mára, a közcsatornázottság előrehaladásával, Magyarországon 67 ezer kilométer hosszúságban fut a szennyvízcsatorna-cső
a földjeink alatt. A regionális vidéki szennyvíztisztítókba a környező
falvakból a szántóföldek alatt fut ez a szarszállító-cső. [Ez a hossz a Földi Egyenlítő több mint másfélszerese.] A
szántóföldeket pedig rendszeresen súlyos munkagépek róják. Hogy az alant futó
műanyag-csövek erre miként reagálnak, azt (jobb híján) fel lehetne tenni kvíz-kérdésnek.
Egy dolog biztos: Amíg a vízfogyasztási adatok nem vethetők össze a
szennyvíz-produkálás volumenével, addig ez nyitott kérdés marad. (Bár cső-diagnosztika is létezik már. Ez
azonban drága, s az eseti felderítés jobbára nem érdeke az érdekeltnek.)
„Az
városi főállatorvossal történt előzetes bejárást követően, tekintettel a
fertőzésveszélyre és a terület látogatottságára, a mentesítés és elszállítás
azonnal szükségessé vált. A kiemelés és elszállítás elvégzése alatt a Vízügyi
Igazgatóság III. fokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el.
Az
ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. végezte el az elszállítást.”
Rendkívül
visszafogott kommentálás.
A kárra utaló szavak: mentesítés, kiemelés, elszállítás.
Az elhárítás indokai: fertőzésveszély, a terület látogatottsága.
A semmitmondó képi illusztráció messzemenő paritásban van a tálalt
kommentálással.
Egyedül a Fehérjefeldolgozó Zrt. említéséből gyanítható hogy
halpusztulásról van itt is szó. Sem a kiváltó okokról, sem a kár nagyságáról
nincs tájékoztatás. Ám a puszta tény, hogy a helyszín Szolnok (72 ezer lakos) közelségében a bővizű
Tisza (618 m3/s közepes
vízhozam 2017. decemberében [6]),
már elindíthat néhány kellemetlen gondolatot.
Kerestem hát némi háttér-információt[7],
ahonnan az alábbi adatokat vettem át:
Műszaki adatok
Megnevezés
|
Megjegyzés
|
Mennyiség
|
Mértékegység
|
a) vízbázisok kapacitása (m3/év
)
|
Tisza folyó
|
21.918
|
m3/nap
|
Alcsi Holt-Tisza (450.000 m3/év,
dinamikus vízkészlet 20 nap)
|
|||
b) kitermelt víz mennyisége (m3/év)
|
Tisza folyó
|
7.214.083
|
m3/év
|
Alcsi Holt-Tisza
|
0
|
m3/év
|
|
d) értékesített ivóvíz mennyisége
|
(m3/év)
|
4.434.534
|
m3/év
|
e) hálózati veszteség (m3/év)
|
2.779.549
|
m3/év
|
|
f) szennyvíztisztító telepek száma
(db)
|
1
|
db
|
|
g) átemelők száma (db)
|
82
|
db
|
|
h) szennyvíztisztító telepek
névleges kapacitása (m3/nap)
|
32.000
|
m3/nap
|
|
i) víziközmű-hálózat hossza (km)
|
ivóvízhálózat
|
653,1
|
km
|
szennyvízcsatorna-hálózat
|
658
|
km
|
|
j) jellemző meghibásodások száma
(db/év)
|
ivóvízhálózat
|
881
|
db/év
|
szennyvízcsatorna-hálózat
|
2.007
|
db/év
|
Az adatok 2014.01.01. - 2014. 12. 31. közötti időszakra vonatkoznak.
Ami
ordít az a következő:
A hálózati (ivóvíz)veszteség a kitermeltnek a 38%-a, az értékesített
mennyiségnek pedig a 62%-a. (Ennek persze
direkt módon nincs semmi köze a szennyvízből eredhető problémákhoz. Vagy mégis?
Rögvest visszatérek rá.) [A
„gazdaságossági-mutatókat” pedig másra bíznám.]
A szennyvízcsatorna-hálózat „jóságára” jellemző, hogy napi 5,5
meghibásodás áll elő. (Egyenletes eloszlást feltételezve pedig, a földalatti
csőhossz mentén 328 méterenként van bibi, évente) (Ez, ugye, akkor nem egy „önfenntartó-rendszer”? Kb. ugyanakkora
hálózati-hossz esetén az ivóvíz-hálózattal felénél is kevesebb a probléma.
Nyilvánvalóan ez sem véletlen.) Az évi 2007 db meghibásodásnak feltehetően
nem mindegyike katasztrófa-színtű. Viszont a fent kibukkanó eset
valószínűsíthetően csak reprezentatív értékű. (Mint ahogyan a róla adott mértéktartó tájékoztatás is.)
Nem zárható
ki e távolságból az sem, hogy a fentihez hasonló jelenségek mögött maga
a „normális”, engedélyezett üzemmenet áll. A városi Szennyvíztisztító Mű leírásának 2. bekezdésében ugyanis ez áll[8]:
„A beépített [4 db] szivattyúk közül egy
ún. záporszivattyúként üzemelhet, ami - a vízjogi engedélyeknek megfelelően - lehetőséget biztosít a háromszoros hígítás feletti
szenyvízmennyiség elvezetésére.”
Ami (szépre-csomagoltan) azt rögzíti: a
4-szeresére higított nyers szennyvíz ugyanúgy mehet a Tiszába, mint az általuk
nagykeservvel „megtisztított”. Ehhez semmi más nem kell, mint 3-szor annyi
tiszta ivóvíz, meg a vízjogi engedélyek nekik kézre-álló „szabadalma”.
Visszatérvén
a veszteségekhez, megfogalmazható az a kérdés is, hogy akkor vajon mennyi
vész „oda” a csatornában-csordogálás alatt a szennyvízből? Ezt
kideríteni mostoha egy feladat – és sok titkot rejthet. Nem lehet véletlen,
hogy az ehhez szükséges adatok rendre hozzáférhetetlenek, illetve nem
elégségesek. [A
328 méterenkénti elhantolt „bibi” ilyen-irányú táv-diagnosztizálása intimebb
részleteket is kívánna.] (Szolnokot
illetően ugyan sikerült egy további mért/közölt adatra lelnem, azonban ez
egyedül nem támogatja meg kellőképpen a feltételezéseket: „az elvezetett szennyvíz/csapadékvíz éves
mennyisége: 6.249.401 m3” [9])
[Ha ezt
utóbbit megtoldom még azzal, hogy Szolnok földrajzi területe 187 km2,
s az évi átlagos csapadék ott 495mm/év, akkor az ambiciózusabbak akár
„fej-számolhatnak” is kicsit. Magam még további adatokat gyűjtenék, s szeretném
a jelenséget pontosabban is, általánosabban is vizsgálni.]
„2015.
július elején a Ráckevei-Soroksári-Dunaág (RSD) gravitációs vízpótlásának
lehetősége az apadó dunai vízállás miatt megszűnt, ezért a vízminőség romlásának
megelőzése érdekében a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság az Országos
Vízügyi Főigazgatóság előzetes jóváhagyásával 2015. július 7-től megkezdte a
szivattyús vízbetáplálást III. fokú vízminőségi kárelhárítási készültség
elrendelése mellett. A Duna tartósan alacsony vízszintje miatt gravitációs
vízpótlásra rövidebb időszakokra nyílt csak lehetőség.
A Duna
vízállásának kedvező alakulását, valamint a hosszabb távú magasabb vízszintek
prognosztizálását figyelembe véve a III. fokú vízminőségi kárelhárítási
készültséget 2016. február 02-án 12:00 órától szüntette meg a Vízügyi
Igazgatóság.
A védekezés során összesen 151.093 400 m3 vízmennyiség
került átemelésre.”
Ez majdnem úgy
hangzik mint egy sikertörténet.
Hogy e siker mögé pillanthassunk, s kiélvezhessük azt az utolsó
morzsájáig, nem ártana megérteni: miről is van szó, mi is történhetett itt?
Merthogy a kép nem árulkodó: a víz zöldes, felszíne békés, sehol egy hulla vagy
egyéb rémálomra utaló jel… Persze, akinek van némi tapasztalata, az képes megkülönböztetni
a fű üde-zöldjét az epehányás zöldes árnyalatától… De maradjunk a tények
mentén.
1. Üzem-szerűen folyik a Délpesti Szennyvíztisztító-műből annak
tisztított szennyvize a Ráckevei-Dunaágba.
2. Nem jő bé oda a Nagy-Duna vize hogy felhígítsa ezt a belefolyatott
színtelen-szagtalan, tehát „hót-tiszta” anyagot – merthogy apadás van ippeg a
Dunán.
3. Valamit ’kő csinányi’ „a vízminőség romlásának megelőzése érdekében”
4. Nosza, beemelik oda a Duna vizét ha az magától nem megy, az Isteni
szerepvállalás glóriáját felöltve, fél-évig zebegő szivattyúk képében.
Amiből
azért annyi kirajzolódik, hogy állóvízbe [mint
amilyen a Balaton] vagy amely víztest igen lassú lefolyással bír [mint amilyen a Ráckevei-Dunaág] nem lehet következmények
nélkül belevezetni az un. tisztított
szennyvizeket. [A Balatonnál (turizmusunk
szeme-fényénél) ki is tessékelték mára valamennyit[11], irdatlan költségekkel – és fel nem-mért
következményekkel az új befogadók s azok környezetét illetően.]
Mik ezek a következmények?
1. Magára-hagyottan az így megerőszakolt élővíz eutrofizálódni kezd. (Eldugottabb helyeken ezt csak később
„orvosolják: ld. pl. fentebb, az 1. tárgyalt káresetet.)
2. Öblítéssel-hígítással élnek hogy lecsökkentsék az eutrofizáció
mértékét: arra a szintre amit az adott (emberi) környezet még panasz nélkül
elvisel. A Budapest-közeli frekventáltság ehhez 151 Millió m3 víz átemelését igényli.
Mivel
ekkora vízmennyiség az azt kortyokban fogyasztó többség számára szinte
felfoghatatlan, megkísérlem érzékelhetővé tenni a „kárelhárító-beavatkozás”
volumenét.
A Velencei-tó
víztérfogata 0,0408 km3, az átlagosnak mondható 140 cm vízállás
mellett[12].
Ez köbméterben kifejezve 40,8*106 m3. A 151 Millió m3
ennek a 3,7-szerese. Tehát: szűk 4 Velencei-tónyi víz lett
szivattyúkkal áttereltetve e mozzanat során. Mely amúgy 7 hónapig tartott,
vagyis naponta 720 ezer m3 víz lett pezsdítőleg megmozgatva, némi
áramszámla hátrahagyásával.
De
miért is épp 720 ezer m3/nap? Nézzük ez ehhez szükséges adatokat[13]:
Műszaki adatok és információk
Ellátott település:
|
Budapest
|
Ellátott lakosság:
|
1,7 millió fő
|
Átlagosan
keletkező szennyvíz:
|
500-600 ezer m3/nap
|
Elvezetett szenny- és csapadékvíz:
|
180 millió m3/év
|
Biológiailag tisztított szennyvíz:
|
75 millió m3/év
|
Biológiailag tisztított szennyvíz aránya:
|
99%
|
A csatornahálózat hossza:
|
6046 km
|
Biológiai tisztítótelep:
|
3 db (2 db az FCSM által,
1 db a BKSZT Kft. által üzemeltetett)
1./ Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep kapacitása: 200 ezer m3/nap 2./ Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep kapacitása: 80 ezer m3/nap |
Szenny- és csapadékvíz-átemelő
telep:
|
9 szivattyútelep, 231 átemelő
telep, 455 beemelő telep
|
Műszaki adatok: (A 24/2013. (V.29.) NFM rendelet 4. számú mellékletének 7. pontja
alapján)
Megnevezés
|
Adat
|
a/ vízbázisok kapacitása (m3/nap)
|
Nincs
|
b/ kitermelt víz mennyisége (m3/év)
|
Nincs
|
c/ átvett víz mennyisége (m3/év)
|
Nincs
|
c/ értékesített ivóvíz
mennyisége (m3/év)
|
Nincs
|
e/ hálózati vízveszteség (m3/év)
|
Nincs
|
f/ szennyvíztisztító telepek
száma (db)
|
2 db
|
g/ átemelők száma (db)
|
9
szivattyútelep, 231 átemelő telep,
455 beemelő telep |
h/ szennyvíztisztító telepek
névleges kapacitása
|
1./
Észak-pesti Szennyvíztisztító
Telep kapacitása: 200 ezer m3/nap 2./ Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep kapacitása: 80 ezer m3/nap |
i/ víziközmű-hálózat hossza
(km)
|
Csatornahálózat
hossza: 6046 km
|
j/ meghibásodások száma (db/év)
|
Üzembiztonságot
veszélyeztető
meghibásodás nem volt. Kisebb meghibásodások: Csatornahálózat: 1443 db javítás, 1759 db dugulás-elhárítás; Átemelőtelepek: 310 db szivattyútelepi, 70 átemelőtelepi, 127 beemelőtelepi meghibásodás; Szennyvíztisztító-telepek: 3382 db |
·
Ne
foglalkozzunk most azzal, hogy az előálló teljes
elvezetett szennyvíz-mennyiségből (180 millió m3/év)
a tisztítótelepek biológiailag csak 75 millió m3/év
mennyiségű részlet
megtisztítását végzik, s hogy a „Biológiailag
tisztított szennyvíz” aránya mégis 99% lenne.
·
Ne
foglalkozzunk azzal se, hogy a mellékletbeli a/-e/
rubrikákban nincs adat, holott ezek közlésének kötelező teljesítésére
kőkeményen ott áll a jelzett 24/2013.
(V.29.) NFM rendelet.
·
Azzal se
foglalkozzunk, hogy e hiányzó adatok mián még annyi képünk sem lehet az
elszivárgások „gazdaságosságáról”
mint amennyi a Szolnoki adatokból előszerénykedett. Végülis, egy metropolisz
igazán nem engedheti meg magának azt a presztízsvesztést, ami azzal az
őszinteséggel jár, melyet a 72 ezer lelkes város még nem vetkezett le.
Foglalkozzunk azzal,
ami közvetlenül idetartozik. A napi átlagban 53 ezer m3 szennyvizet kezelő[14]
[mert a 82
ezer m3 adat a (maximális) kapacitásra vonatkozik!], és
azt „tisztítottan” becsorgató Délpesti Szennyvíztisztító-mű fenntartható működéséhez napi 720 ezer m3 víz átemelése volt szükséges. Ez bizony bő 13-szoros mennyiség.
Már csak azt kellene eldönteni, hogy akkor mivégre is van az a soklépcsős,
költséges tisztítás? (Emlékezzünk:
Szolnoknak „szabadalma” van arra, hogy 3-szoros hígítás után a bejövő trutyi
egyenesen haladjon tovább. Igaz, a Tisza vize jobban szalad.)
Különösen fest ez a szükségszerű kármentő-beavatkozás az
alábbi hivalkodások tükrében: (Részlet a Telep önméltatásából[15])
„a többlépcsős mechanikai és biológiai,
továbbá élőgépek technológiával kombinált szennyvíztisztítás eredményeként az
EU-normáknál jobb paraméterekkel rendelkező vizet juttat a Ráckevei-Soroksári
Duna-ágba…
A francia és a német tulajdonosok nagy
mértékben járultak hozzá a telep korszerűsítéséhez. Tisztítóüzemeltetési tapasztalataik
és élenjáró technikai ismereteik lehetővé tették a telep jelentős megújítását
és a technológiai folyamat teljessé tételét.
Francia technológiával és német
berendezésekkel került kialakításra a bioszűrő; a gázmotorok német
berendezések, a szerveshulladék-fogadó pedig, francia technológiával működik.”
Nem szabad azonban odáig ragadtatnunk magunkat hogy azt gondoljuk: ezek
a francia és német cégek ostobák. Ellenkezőleg. Lényegesen okosabbak azoknál
akiknek a nyakába tudják varrni ezt a technológiát, gépeikkel-berendezéseikkel
megtoldva – méregdrágán, persze.
S
reklám képében is befurakodva, még meg is ünnepeltetik magukat velünk:
[Veolia = francia
multinacionális vállalat,
Hogy valójában
mennyit ér ez a kiglancolt áru, arról a fentiek birtokában már lehet
elképzelés, az alábbi táblázat pedig (melynek alap-adatait a fenti Müszaki
adatok i/ és j/ pontjából merítettem) benyomásokat adhat a megbízhatóságáról:
műtárgy
|
db
|
hiba
|
Hiba/db
|
szivattyútelep
|
9
|
310
|
34
|
átemelőtelep
|
231
|
70
|
0,3
|
beemelőtelep
|
455
|
127
|
0,28
|
Szennyvíztelep
|
2
|
3382
|
1691
|
Csatornahálózat
|
6046 f-km
|
1759 dugulás
|
3,4
km/db
|
1443 javítás
|
4,2
km/db
|
A 3-féle, szivattyúzási feladatkörben működő műtárgy
közül az egyik meghibásodási rátája 100-szorosa a többiekének. (Lehetséges, hogy más a gyártó?)
A Szennyvíztelep meghibásodási-rátáját
érthetően emeli annak bonyolultabbsága, azonban az 1691-es érték (4,6 db
naponta!) figyelemreméltó. (Nem ismerem a
Guinness-rekordot.)
ÍGY VÉVE EL A TERET attól a nagyszerű lehetőségtől, mely egy magányos
magyar vegyész-professzor hosszú, aprólékos munkájának a gyümölcse[17],
s mely úgy írja át a megoldandó problémákat hogy alkalmazása során
környezet-szennyezés helyett annak a javulása állna elő – s mindezt szinte
ingyen. Van azonban egy hatalmas hátulütője: Ebből SENKI nem tud meggazdagodni.
Így a felkarolása reménytelen.
· Ülhetne gunnyadva minden
szennyvíz-kutató, malmozva ölbe-tett kézzel?
· A terület folyamatos ellátásához
értelmetlen kütyük százezreit gyártó, fejlesztő[19], és reklámaikkal nyomuló
vállalkozások termékei rohadjanak tán a polcokon, s a vesztett profit generáljon
közgazdasági zűrzavart?
· Hátborzongató kifejlet!
„A szemle során az illetékes ÉMVIZIG rendkívüli szennyezésre
utaló jeleket, halpusztulást nem észlelt, a Hatósági Szolgálat munkatársai a
holtág vizének elszíneződését természetes eredetű algásodásnak minősítették,
majd a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósága a holtág vízminőségi
vizsgálatára tett javaslatot. A káresemény kivizsgálása céljából 2015.
szeptember 1-én 10:00 órától II. fokú, majd szeptember 4-én 7:00 órától III.
fokú vízminőség-védelmi készültséget rendeltek el.
A kárelhárítás keretén belül levegőztetést végeztek a
holtágon, melynek eredményeképpen annak oxigénháztartása stabilizálódott, ezért
az ÉMVIZIG-nél elrendelt III. fokú vízminőségi kárelhárítási készültséget
2015. szeptember 9-én 19.00 órától megszüntették.”
Magáról
a káreseményről e közlésből éppen annyit tudunk meg, mint amennyit ugyane sorok
felfednek Nabukodonozor
magánéletéről.
1. Volt „szemle” amit nem tudjuk mi váltott ki.
2. Ennek során NEM találtak sem „rendkívüli szennyezésre utaló jeleket”, sem „halpusztulást”.
3. Amit találtak („a
holtág vizének elszíneződését”) azt természetes eredetűnek
minősítették.
4. Mindezek a negatívumok és ártalmatlanságok „vizsgálatra tett javaslatot” gerjesztettek, „káresemény kivizsgálása” címkével.
Ha ez mind így megáll, akkor az egyre sűrűsödő logikai
diszfunkcionalitás mellett, azon ritka alkalom kiváltságos tanui lehetünk,
amikor nyilvános leleplezést nyert hogy a Természet bűnözött egyet. Csoda hogy
meg nem fenyítették. Mindössze megturbózták kicsinyt a lapuló vizeket, hogy a
helyére tegyék: ki is az úr.
Eutrofizációról s kiváltójáról egyetlen bötü sem esett. Ez ÍGY sima ügy, és példamutató.
6.
Vízminőségi káresemény-Fekete büdös a víz az Iparcsatorna Szentiváni csatorna
torkolatánál[22] - 2015.08.14. 12:46
„Az A
Győr-Moson-Sopron megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal közösen az
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a helyszínen tájékozódás céljából bejárást
tartott.
Az
igazgatóság munkatársai 800 m3 vizet szivattyúztak ki és vezettek át
a szennyvíztisztító telepre, majd a helyszínt fertőtlenítették. A tevékenység
idejére III. fokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendeltek el.”
Randa
egy vidék, annyi szent.
De hát az Iparcsatorna nem a Természet lágy öle. Az önfeledt Iparkodás
viszont effélékkel jár.
Kár hogy a pillanatfelvétel nem azt rögzíti amint „Az igazgatóság munkatársai 800 m3 vizet
szivattyúztak ki … majd a helyszínt fertőtlenítették”. Szép példája
lehetne ez az odaadó segíteni-akarásnak.
Hogy a szögletes lukon vajon mi érkezik, és az mennyire legális: nem
híranyag, nem tartozik ránk.
A katarzis arra van kihegyezve, hogy ez a fekete-büdösség (ha nem is
írmagig, de 800 m3 belőle, elrettentésül) átvezetést nyert a
szennyvíztisztító-telepre. Ahol (ugye már tudjuk?) mindenféle rettenet
patyolat-tisztává válik.
„A
Fejér Megyei Katasztrófavédelemi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatósága, a
Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság illetve a Fejér Megyei Kormányhivatal
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály akkreditált laboratóriuma
műszaki helyszíni szemlét illetve vízmintavételi eljárást végzett.
2015.
szeptember 1-én 10 óra 30 perckor a Dombóvár Városi Horgász Egyesület megkezdte
a helyszíni beavatkozást Dombóvár mágocsi közúti hídnál. A beavatkozás miatt
III. fokú környezeti kárelhárítási készültséget rendeltek el.”
E
leíró-tájékoztatás szerint az alábbi lépések jól-követhetők:
·
3 igen-hosszúnevű
Hatóság/Hivatal/Igazgatóság/Főosztály (mint Todosz Mucsácsosz Pompadérosz Idiotosz
Caballérosz Delegátosz) szemlélt egyet, s eljárást végzett.
·
Majd a város kevésbé körülményes horgászai (ingujjukat feltűrve?) a helyszínen beavatkoztak.
·
(Ezek hatására?) „A
beavatkozás miatt III. fokú környezeti kárelhárítási készültséget rendeltek el.”
Ebből egy igen pikáns történetet is ki lehet sikeríteni. Szabad–út az
írói fantáziának; mert a valós részleteket a fenti közlőktől sohasem tudjuk
meg. Tények, oknyomozás, felelősség-megállapítás, arrafele nem vendég. (Messze van oda Budapest.)
„A
hivatal kérte az uszadék irányított leúsztatását a holtág végén lévő uszadék
kiszedő műtárgyhoz, majd az uszadék letermelését és ártalmatlanítását. Az Igazgatóság
ennek elvégzésére 2015. június 23-án III. fokú vízminőségi kárelhárítási
készültséget rendelt el és megkezdte a túlzott mértékű növényi produkció
frekventált helyekről (a holtág nagy köre, strand) történő szabályozott
levezetését és elterelését úszó merülőfal(ak) telepítésével.
Az Igazgatóság Műszaki Biztonsági Szolgálata 20 m hosszú,
VIKOMA gyártmányú merülőfalat helyezett el június 23-án az Anna ligeti
átvágástól délre, közvetlen a holtág nagykörének kezdeténél (21+500 fkm) , hogy
az úszó vízi növényzet a kis vízkörön keresztül minél rövidebb ideig
tartózkodjon a holtágban, illetve a nagykörön lévő szűkebb keresztmetszetű
műtárgyak fölött ne alakuljon ki vízinövényzet összetorlódás. Az uszadék
letermelését közfoglalkoztatottak bevonásával végezték.”
Jaj, jaj, jaj… És megint ugyanaz.
EUTROFIZÁCIÓ
a köbön.
Persze, ez Békésszentandrás –
nem Budapest. Itt szép nyugiban
levezetik és letermelik ezt a vastag zöld úszó-szőnyeget. Mármint a „frekventált helyekről”. Az egésszel úgysem bírnának.
Várom a hírt hogy új iparág épül rá. A moszat-evők örömére, s a
táplálkozás-tudományok és szokások új-mederbe terelésére már amúgyis
megjelentek a bio-piacon a szárított, drazsírozott alga-kapszulák.
E végtelen potenciállal ekként felvirágozhat ez a boldogtalan vidék.
Csupán a fogyasztási-vizet kell majd nekik odaszállítani, messziről, lajtos-kocsikban.
„Tejszínű
folyadék úszott a vizen és sok ivadékhal, valamint pár db 30-40 cm nagyságú hal
is elpusztult. A szennyezés továbbterjedésének megelőzése érdekében a csatorna
betorkollásánál található beeresztő zsilipet lezárták. A műszaki beavatkozás
megkezdése érdekében 2015. június 11-én 06:00 órától III. fokú vízminőség
készültséget keretében tisztítják meg a csatornát.”
Megérkeztünk
ide is.
Végtelen ŰR és Lebegés … valamint „Tejszínű
folyadék” a Letkési-csatornán.
A letkes-életbe, lenne tán valami konkrétum is? „Lezárták”, „megkezdték”,
„tisztítják”.
Mi a jó-büdös franc történt ott? A Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik
vízi-területén…
Vagy csak „sikerült” Letkést is becsatornázniuk?
[Merthogy
a csatornadíj besorolási-listán már szerepel[26]] Ugyanis rajta van a listán, pedig jóval 2000 lélek alatt
lakják a falut (1127 lakos, 433 lakás). S a nagy-ívű lehatárolási-mánia
tervdokumentációja szerint Szobig vinnék el a szennyvizét[27].
HACSAK… (azzal a lével?) egyéb
nem történik.
„A
végzett tisztítási tevékenység érdekében május 26-27. között a Vízügyi
Igazgatóság III. fokú vízminőségi kárelhárítási készültséget tartott fenn.”
Ehhez képest a
Letkési konferanszié egy több-felvonásos mű.
Így lélegzik
együtt a tömörítési műgond és az információ-tálalás, ha már a „Vízminőségi káresemény” körüli részletek pezsgése
szerényebb a hulla aktivitásánál.
„A
trágyalé a telephelyen található ülepítő medencékből, a szántóföldre illetve a
Zámori-patak bal parti mellékágán, a Zámori-patakba folyt.
A
Zrt. a kárelhárítást azonnal megkezdte, az ülepítő medencékben található
szerves anyagot egy a telephelyen található zárt trágyatárolóba helyezték át. A
szántóföldre kifolyt trágyalével szennyezett talajt lenyesés után deponálták,
majd a zárt trágyatárolóba szállították.”
Na-végre.
EZ aztán nem varrható a bukdácsoló szennyvíz-ipar nyakába!
…vagy mégis? A szent regula
kimondja ugyanis: „állati-hígtrágya nem vezethető a közcsatornába…” [Naná, mert a különben brillírozó szennyvíztisztító-telep ettől bedöglik.]
De akkor mi legyen az állati-trágyával?
Mert úgy néz ki, az újmódi állattartás, karöltve a deponálási proklamációk projektuális
manifesztációival rizikó-faktorokat rejtenek, amire a talaj-lenyesési
erődemonstrációt követő másodfokú-deponálás
sem csalhatatlan gyógyír. [Különösen nem a Balaton közvetlen közelségében: Zámor
valójában Keszthely szomszédja, közvetlenül a tóparton.]
Vissza kell hát térjek az
egyszer már megpendített húrra: Annak a bizonyos módszernek, melynek
fájdalmas hátulütőjére fentebb már rátapintottam, kész megoldása van erre a
problémakörre is. Sajnos, ugyanazzal a hátulütővel: szinte fillérekből adja a
működő megoldást.
= =
= = =
= = =
= =
Ha levonható a fenti jelenségekből és elemzésekből valami
jól-memorizálható tanulság, azt így rögzíteném:
·
Be kellene szépen
vonuljon az Eutrofizáció (az
értelmével együtt) mindenki szókincsébe és tudatába – hasznosabbnak bizonyulhat
a jelenkor közepette az empíriokriticizmusnál.
·
S ahogyan ez utóbbi
emblematikus szó is, mely egy tarthatatlan rendszer
függelékeként virított sok-sok éven át, csak ama rendszer kimúlásával merült a
lassú feledésbe, úgy az eutrofizáció is mindaddig
napi kísérőnk marad, amíg a művi szennyvíztisztítás egész vertikumát ki nem nyuvasztja
valaki (a támogató és konzerválni igyekvő
törvények garmadáival együtt), vagy
elsüllyed örökre, saját mocskának szégyenében.
·
S átveszi helyét és szerepét az az elgondolás, mely ugyan nem fial senkinek és nem
nyomorít meg senkit, és mégis képes kezelni a legtöbb művi problémát amik a
jelent szinte szétvetik: az Országh-féle Vízgazda-rendszer.[30]
Dég, 2017. december 6. dr. Fuggerth Endre
Nyomtatott
(és gondosan
revideált, szükség szerint bővített) |
[1]
Döntött az MTA az országos vízprogram megkezdéséről http://mta.hu/mta_hirei/viztudomanyi-program-konferencia-ader-janos-lovasz-laszlo-nemeth-tamas-szollosi-nagy-andras-106633
[11]
Lásd a https://szennyviztisztitas.blogspot.hu/2017/01/szennyviztisztito-telepek-eroltetett.html
cikk ref.1. és ref.2 tartalmait.
[12]
A Velencei-tó természetföldrajza https://www.vizugy.hu/index.php?module=content&programelemid=44
[13]
Műszaki adatok és információk http://www.fcsm.hu/ceginformacio/adatok/muszaki_adatok_es_informaciok/
[14]
Ld. 2. bekezdés 2. sorában: http://www.fcsm.hu/szolgaltatasok/szennyviztisztitas/delpesti_szennyviztisztito_telep
[15]
A 2. kép fölött és mellett: http://www.fcsm.hu/szolgaltatasok/szennyviztisztitas/delpesti_szennyviztisztito_telep
Ahol mégis helyt kapott 1-1 részlet ismertetése,
ott a „szakemberek” fejvakartak, kioldalogtak, vagy a totális meg-nemértés
tompaságával emelkedtek szóra hogy elmondják a maguk kliséit.
A protokolláris helyektől távolabb, eldugottan,
azonban készségesen-fogadó, termékeny talajra talál.
Ahol a bamba, lelketlen, életszerűtlen, és ellentmondásos
paragrafus-tenger elől megbújva tengeti titkolt életét.
[27]
MAGYAR KÖZLÖNY 2014. évi 98. szám 11408. oldal,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése