KÁRvíz


KÁR víz
Vízkár-események – s vetületeik

Szemezgetés az
Itt a trutymó – Hol a trutymó   Szerencsejáték és Bűvészmutatvány RT.
Vendégkönyvéből

·      Ami a Szennyvíztisztítási Konferenciák anyagaiból rendre kimaradt,
·      Ami az újonnan beindított Országos Vízprogram[1] Keretkidolgozásán ügyködők dossziéjában nincs jelen,
·      De aminek mégis akad némi nyoma az Országos Vízügyi Főigazgatóság honlapján[2],
Azokból egy merítéssel „megörvendeztetni” szándékozom itt mindazokat, kiknek szabad-idejük és szellemük nyitottak meglátni: hogyan is viszonyul egymáshoz a művi szennyvíztisztítás és a vízi-környezet.

Tételszerűen bemutatásra kerül („kék-betűkkel, idézőjelek közt”) alant néhány nyilvántartott eset, melyek szövegezése és képanyaga magától az OVF-től származik, s melyek a szövegbeli referencia-számokhoz köthető, a cikk végén fellelhető élőkapcsok alatt eredetiben is megtekinthetők. Mindegyik esethez fűzök 1-1 kommentárt, az implicit, „ködbe-burkolt” tartalmakat kissé megvilágítandó.

Vízminőségi káresemények…

1. Vízminőségi kárelhárítás a Szekszárd-Bátai-főcsatornán[3] - 2017.06.09. 10:30
A vízügyi igazgatóság és a vízvédelmi hatóság helyszíni szemlét tartott és mintavételt végzett. A haltetemek eltávolítása beavatkozást igényelt, ezért a III. fokú vízminőség-védelmi készültség elrendelése indokolttá vált.
Vélhetően a szennyezés nem a betorkolló Lajvér-patakból, hanem a főcstorna feljebbi szakaszáról származik. Bár a szennyvíztelepnél nem látható szennyeződés, de a sárpilisi hidnál az oldott oxigén mérés nagyon alacsony oxigén szintet mutatott. A szakaszmérnökség munkatársai megkezdték a haltetemek eltávolítását.
A megállapítás: halpusztulás.
A beavatkozás: „haltetemek eltávolítása”.
Oknyomozás: „a szennyvíztelepnél nem látható szennyeződés, de a sárpilisi hidnál az oldott oxigén mérés nagyon alacsony oxigén szintet mutatott.
Tudni illene már (a rendkívül speciális-tudású vízügyi igazgatóság, a vízvédelmi hatóság, és a szakaszmérnökség munkatársai mindegyikének):
1.     hogy a szennyvíztisztító-telep végvizeivel elbocsátott nitrát és foszfát színtelen (azaz „nem látható”),
2.     ám eutrofizációt idéz elő (ami algásodásban, békanyál-képződésben nyilvánul meg, ami viszont látható: a kép alapján csoda hogy ez elkerülte a figyelmüket),
3.     melynek előrehaladtával akár zéróra is lecsökkenhet a vízben-oldott oxigén koncentrációja (no, ezt aztán körbetapogatták, mint a vakok, a műszereikkel),
4.     s az oxigén-hiány következtében a halacskák bizony megfulladnak (erre aztán már tüstént ki-hatóságvonultak).
A felmerülő kérdés: Ha nincs halpusztulás (mert az eutrofizáció már annyira előrehaladt hogy nincs már hal ami elpusztuljon), akkor történik-e valami, avagy „minden rendben zajlik”? (Szemle sütve?)

2. Vízminőségi káresemény-Pinka szennyezése (Kisnardai ág)[4] - 2016.09.22. 11:08
„A sérülés okozója feltehetőleg az árkot bejelentés nélkül kotró vállalkozó lehetett, a szomszédos földterület tulajdonosának megbízásából. A területet a Vízügyi hatósággal és a VASIVÍZ Zrt-vel az Igazgatóság őrei bejárták és a beavatkozás szükségességét megállapították.
A szennyvíz nyomóvezeték kb 40-50 m3/d szennyvizet szállít amelyet a VASIVÍZ Zrt. a javítás idejére elzárt és szippantó kocsikkal szállított el.
A szennyezés lokalizálása, majd a mederből történő eltávolítása vízminőségi kárelhárítási fokozat elrendelése mellett 2016. szeptember 14-20 között történt.”
Ezt az eseményt kép nélkül kell megemésszük.
A leírás szerint a nyers szennyvizet szállító nyomó-csövet („feltehetőleg”) átvágta egy munkagép, s ömlött a higított fos, valószínűleg a nevesített Pinka-patakba.
Az nem derül ki a hírből hogy az átvágott/megrongálódott cső-részlet a föld alatt futott-e, avagy a kotrandó árokban szabadon-futó műtárgy volt-e.
Ha a műtárgy-részlet nem volt fedett, akkor bármikor kitett egy efféle balesetnek.
Ha viszont fedett volt, akkor itt az alkalom elgondolkodni:
Mára, a közcsatornázottság előrehaladásával, Magyarországon 67 ezer kilométer hosszúságban fut a szennyvízcsatorna-cső a földjeink alatt. A regionális vidéki szennyvíztisztítókba a környező falvakból a szántóföldek alatt fut ez a szarszállító-cső. [Ez a hossz a Földi Egyenlítő több mint másfélszerese.] A szántóföldeket pedig rendszeresen súlyos munkagépek róják. Hogy az alant futó műanyag-csövek erre miként reagálnak, azt (jobb híján) fel lehetne tenni kvíz-kérdésnek. Egy dolog biztos: Amíg a vízfogyasztási adatok nem vethetők össze a szennyvíz-produkálás volumenével, addig ez nyitott kérdés marad. (Bár cső-diagnosztika is létezik már. Ez azonban drága, s az eseti felderítés jobbára nem érdeke az érdekeltnek.)

3. Vízminőségi káresemény-Tisza-Szolnok[5] - 2016.04.11. 14:08
„Az városi főállatorvossal történt előzetes bejárást követően, tekintettel a fertőzésveszélyre és a terület látogatottságára, a mentesítés és elszállítás azonnal szükségessé vált. A kiemelés és elszállítás elvégzése alatt a Vízügyi Igazgatóság III. fokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el.
Az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. végezte el az elszállítást.”
Rendkívül visszafogott kommentálás.
A kárra utaló szavak: mentesítés, kiemelés, elszállítás.
Az elhárítás indokai: fertőzésveszély, a terület látogatottsága.
A semmitmondó képi illusztráció messzemenő paritásban van a tálalt kommentálással.
Egyedül a Fehérjefeldolgozó Zrt. említéséből gyanítható hogy halpusztulásról van itt is szó. Sem a kiváltó okokról, sem a kár nagyságáról nincs tájékoztatás. Ám a puszta tény, hogy a helyszín Szolnok (72 ezer lakos) közelségében a bővizű Tisza (618 m3/s közepes vízhozam 2017. decemberében [6]), már elindíthat néhány kellemetlen gondolatot.
Kerestem hát némi háttér-információt[7], ahonnan az alábbi adatokat vettem át:

Műszaki adatok

Megnevezés
Megjegyzés
Mennyiség
Mértékegység
a) vízbázisok kapacitása (m3/év )
Tisza folyó
21.918
m3/nap
Alcsi Holt-Tisza (450.000 m3/év, dinamikus vízkészlet 20 nap)


b) kitermelt víz mennyisége (m3/év)
Tisza folyó
7.214.083
m3/év
Alcsi Holt-Tisza
0
m3/év
d) értékesített ivóvíz mennyisége
(m3/év)
4.434.534
m3/év
e) hálózati veszteség (m3/év)

2.779.549
m3/év
f) szennyvíztisztító telepek száma (db)

1
db
g) átemelők száma (db)

82
db
h) szennyvíztisztító telepek névleges kapacitása (m3/nap)

32.000
m3/nap
i) víziközmű-hálózat hossza (km)
ivóvízhálózat
653,1
km
szennyvízcsatorna-hálózat
658
km
j) jellemző meghibásodások száma (db/év)
ivóvízhálózat
881
db/év
szennyvízcsatorna-hálózat
2.007
db/év
Az adatok 2014.01.01. - 2014. 12. 31. közötti időszakra vonatkoznak.
Ami ordít az a következő:
A hálózati (ivóvíz)veszteség a kitermeltnek a 38%-a, az értékesített mennyiségnek pedig a 62%-a. (Ennek persze direkt módon nincs semmi köze a szennyvízből eredhető problémákhoz. Vagy mégis? Rögvest visszatérek rá.) [A „gazdaságossági-mutatókat” pedig másra bíznám.]
A szennyvízcsatorna-hálózat „jóságára” jellemző, hogy napi 5,5 meghibásodás áll elő. (Egyenletes eloszlást feltételezve pedig, a földalatti csőhossz mentén 328 méterenként van bibi, évente) (Ez, ugye, akkor nem egy „önfenntartó-rendszer”? Kb. ugyanakkora hálózati-hossz esetén az ivóvíz-hálózattal felénél is kevesebb a probléma. Nyilvánvalóan ez sem véletlen.) Az évi 2007 db meghibásodásnak feltehetően nem mindegyike katasztrófa-színtű. Viszont a fent kibukkanó eset valószínűsíthetően csak reprezentatív értékű. (Mint ahogyan a róla adott mértéktartó tájékoztatás is.)
Nem zárható ki e távolságból az sem, hogy a fentihez hasonló jelenségek mögött maga a „normális”, engedélyezett üzemmenet áll. A városi Szennyvíztisztító Mű leírásának 2. bekezdésében ugyanis ez áll[8]:
„A beépített [4 db] szivattyúk közül egy ún. záporszivattyúként üzemelhet, ami - a vízjogi engedélyeknek megfelelően - lehetőséget biztosít a háromszoros hígítás feletti szenyvízmennyiség elvezetésére.”
Ami (szépre-csomagoltan) azt rögzíti: a 4-szeresére higított nyers szennyvíz ugyanúgy mehet a Tiszába, mint az általuk nagykeservvel „megtisztított”. Ehhez semmi más nem kell, mint 3-szor annyi tiszta ivóvíz, meg a vízjogi engedélyek nekik kézre-álló „szabadalma”.
Visszatérvén a veszteségekhez, megfogalmazható az a kérdés is, hogy akkor vajon mennyi vész „oda” a csatornában-csordogálás alatt a szennyvízből? Ezt kideríteni mostoha egy feladat – és sok titkot rejthet. Nem lehet véletlen, hogy az ehhez szükséges adatok rendre hozzáférhetetlenek, illetve nem elégségesek. [A 328 méterenkénti elhantolt „bibi” ilyen-irányú táv-diagnosztizálása intimebb részleteket is kívánna.] (Szolnokot illetően ugyan sikerült egy további mért/közölt adatra lelnem, azonban ez egyedül nem támogatja meg kellőképpen a feltételezéseket: „az elvezetett szennyvíz/csapadékvíz éves mennyisége: 6.249.401 m3 [9])
[Ha ezt utóbbit megtoldom még azzal, hogy Szolnok földrajzi területe 187 km2, s az évi átlagos csapadék ott 495mm/év, akkor az ambiciózusabbak akár „fej-számolhatnak” is kicsit. Magam még további adatokat gyűjtenék, s szeretném a jelenséget pontosabban is, általánosabban is vizsgálni.]

4. Vízminőségi káresemény lezárulása[10] - 2016.02.03. 11:44
„2015. július elején a Ráckevei-Soroksári-Dunaág (RSD) gravitációs vízpótlásának lehetősége az apadó dunai vízállás miatt megszűnt, ezért a vízminőség romlásának megelőzése érdekében a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság az Országos Vízügyi Főigazgatóság előzetes jóváhagyásával 2015. július 7-től megkezdte a szivattyús vízbetáplálást III. fokú vízminőségi kárelhárítási készültség elrendelése mellett. A Duna tartósan alacsony vízszintje miatt gravitációs vízpótlásra rövidebb időszakokra nyílt csak lehetőség.
A Duna vízállásának kedvező alakulását, valamint a hosszabb távú magasabb vízszintek prognosztizálását figyelembe véve a III. fokú vízminőségi kárelhárítási készültséget 2016. február 02-án 12:00 órától szüntette meg a Vízügyi Igazgatóság.
A védekezés során összesen 151.093 400 m3 vízmennyiség került átemelésre.”
Ez majdnem úgy hangzik mint egy sikertörténet.
Hogy e siker mögé pillanthassunk, s kiélvezhessük azt az utolsó morzsájáig, nem ártana megérteni: miről is van szó, mi is történhetett itt? Merthogy a kép nem árulkodó: a víz zöldes, felszíne békés, sehol egy hulla vagy egyéb rémálomra utaló jel… Persze, akinek van némi tapasztalata, az képes megkülönböztetni a fű üde-zöldjét az epehányás zöldes árnyalatától… De maradjunk a tények mentén.
1. Üzem-szerűen folyik a Délpesti Szennyvíztisztító-műből annak tisztított szennyvize a Ráckevei-Dunaágba.
2. Nem jő bé oda a Nagy-Duna vize hogy felhígítsa ezt a belefolyatott színtelen-szagtalan, tehát „hót-tiszta” anyagot – merthogy apadás van ippeg a Dunán.
3. Valamit ’kő csinányi’ „a vízminőség romlásának megelőzése érdekében
4. Nosza, beemelik oda a Duna vizét ha az magától nem megy, az Isteni szerepvállalás glóriáját felöltve, fél-évig zebegő szivattyúk képében.
Amiből azért annyi kirajzolódik, hogy állóvízbe [mint amilyen a Balaton] vagy amely víztest igen lassú lefolyással bír [mint amilyen a Ráckevei-Dunaág] nem lehet következmények nélkül belevezetni az un. tisztított szennyvizeket. [A Balatonnál (turizmusunk szeme-fényénél) ki is tessékelték mára valamennyit[11], irdatlan költségekkel – és fel nem-mért következményekkel az új befogadók s azok környezetét illetően.]
Mik ezek a következmények?
1. Magára-hagyottan az így megerőszakolt élővíz eutrofizálódni kezd. (Eldugottabb helyeken ezt csak később „orvosolják: ld. pl. fentebb, az 1. tárgyalt káresetet.)
2. Öblítéssel-hígítással élnek hogy lecsökkentsék az eutrofizáció mértékét: arra a szintre amit az adott (emberi) környezet még panasz nélkül elvisel. A Budapest-közeli frekventáltság ehhez 151 Millió m3 víz átemelését igényli.
Mivel ekkora vízmennyiség az azt kortyokban fogyasztó többség számára szinte felfoghatatlan, megkísérlem érzékelhetővé tenni a „kárelhárító-beavatkozás” volumenét.
A Velencei-tó víztérfogata 0,0408 km3, az átlagosnak mondható 140 cm vízállás mellett[12]. Ez köbméterben kifejezve 40,8*106 m3. A 151 Millió m3 ennek a 3,7-szerese. Tehát: szűk 4 Velencei-tónyi víz lett szivattyúkkal áttereltetve e mozzanat során. Mely amúgy 7 hónapig tartott, vagyis naponta 720 ezer m3 víz lett pezsdítőleg megmozgatva, némi áramszámla hátrahagyásával.
De miért is épp 720 ezer m3/nap? Nézzük ez ehhez szükséges adatokat[13]:
Műszaki adatok és információk
Ellátott település:
Budapest
Ellátott lakosság:
1,7 millió fő
Átlagosan keletkező szennyvíz: 
500-600 ezer m3/nap
Elvezetett szenny- és csapadékvíz:
180 millió m3/év
Biológiailag tisztított szennyvíz:
75 millió m3/év
Biológiailag tisztított szennyvíz aránya:
99%
A csatornahálózat hossza:
6046 km
Biológiai tisztítótelep:
3 db (2 db az FCSM által, 1 db a BKSZT Kft. által üzemeltetett)
1./ Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep kapacitása: 200 ezer m3/nap
2./ Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep kapacitása:
80 ezer m3/nap
Szenny- és csapadékvíz-átemelő telep:
9 szivattyútelep, 231 átemelő telep, 455 beemelő telep
Műszaki adatok: (A 24/2013. (V.29.) NFM rendelet 4. számú mellékletének 7. pontja alapján) 
Megnevezés
Adat
a/ vízbázisok kapacitása (m3/nap)
Nincs
b/ kitermelt víz mennyisége (m3/év)
Nincs
c/ átvett víz mennyisége (m3/év)
Nincs
c/ értékesített ivóvíz mennyisége (m3/év)
Nincs
e/ hálózati vízveszteség (m3/év)
Nincs
f/ szennyvíztisztító telepek száma (db)
2 db
g/ átemelők száma (db) 
9 szivattyútelep, 231 átemelő telep,
455 beemelő telep
h/ szennyvíztisztító telepek névleges kapacitása
1./ Észak-pesti Szennyvíztisztító
Telep kapacitása: 200 ezer m3/nap
2./ Dél-pesti Szennyvíztisztító
Telep kapacitása: 80 ezer m3/nap
i/ víziközmű-hálózat hossza (km)
Csatornahálózat hossza: 6046 km
j/ meghibásodások száma (db/év)
Üzembiztonságot veszélyeztető
meghibásodás nem volt.
Kisebb meghibásodások:
Csatornahálózat: 1443 db javítás,
1759 db dugulás-elhárítás;
Átemelőtelepek: 310 db szivattyútelepi,
70 átemelőtelepi,
127 beemelőtelepi meghibásodás;
Szennyvíztisztító-telepek: 3382 db 
·       Ne foglalkozzunk most azzal, hogy az előálló teljes elvezetett szennyvíz-mennyiségből (180 millió m3/év) a tisztítótelepek biológiailag csak 75 millió m3/év mennyiségű részlet megtisztítását végzik, s hogy a „Biológiailag tisztított szennyvíz” aránya mégis 99% lenne.
·       Ne foglalkozzunk azzal se, hogy a mellékletbeli a/-e/ rubrikákban nincs adat, holott ezek közlésének kötelező teljesítésére kőkeményen ott áll a jelzett 24/2013. (V.29.) NFM rendelet.
·       Azzal se foglalkozzunk, hogy e hiányzó adatok mián még annyi képünk sem lehet az elszivárgások „gazdaságosságáról” mint amennyi a Szolnoki adatokból előszerénykedett. Végülis, egy metropolisz igazán nem engedheti meg magának azt a presztízsvesztést, ami azzal az őszinteséggel jár, melyet a 72 ezer lelkes város még nem vetkezett le.
Foglalkozzunk azzal, ami közvetlenül idetartozik. A napi átlagban 53 ezer m3 szennyvizet kezelő[14] [mert a 82 ezer m3 adat a (maximális) kapacitásra vonatkozik!], és azt „tisztítottan” becsorgató Délpesti Szennyvíztisztító-mű fenntartható működéséhez napi 720 ezer m3 víz átemelése volt szükséges. Ez bizony bő 13-szoros mennyiség. Már csak azt kellene eldönteni, hogy akkor mivégre is van az a soklépcsős, költséges tisztítás? (Emlékezzünk: Szolnoknak „szabadalma” van arra, hogy 3-szoros hígítás után a bejövő trutyi egyenesen haladjon tovább. Igaz, a Tisza vize jobban szalad.)
Különösen fest ez a szükségszerű kármentő-beavatkozás az alábbi hivalkodások tükrében: (Részlet a Telep önméltatásából[15])
„a többlépcsős mechanikai és biológiai, továbbá élőgépek technológiával kombinált szennyvíztisztítás eredményeként az EU-normáknál jobb paraméterekkel rendelkező vizet juttat a Ráckevei-Soroksári Duna-ágba…
A francia és a német tulajdonosok nagy mértékben járultak hozzá a telep korszerűsítéséhez. Tisztítóüzemeltetési tapasztalataik és élenjáró technikai ismereteik lehetővé tették a telep jelentős megújítását és a technológiai folyamat teljessé tételét.
Francia technológiával és német berendezésekkel került kialakításra a bioszűrő; a gázmotorok német berendezések, a szerveshulladék-fogadó pedig, francia technológiával működik.”
Nem szabad azonban odáig ragadtatnunk magunkat hogy azt gondoljuk: ezek a francia és német cégek ostobák. Ellenkezőleg. Lényegesen okosabbak azoknál akiknek a nyakába tudják varrni ezt a technológiát, gépeikkel-berendezéseikkel megtoldva – méregdrágán, persze.
S reklám képében is befurakodva, még meg is ünnepeltetik magukat velünk:
[Veolia = francia multinacionális vállalat,
víz + szennyvíz + közlekedés + energia szektorokkal[16]]
Hogy valójában mennyit ér ez a kiglancolt áru, arról a fentiek birtokában már lehet elképzelés, az alábbi táblázat pedig (melynek alap-adatait a fenti Müszaki adatok i/ és j/ pontjából merítettem) benyomásokat adhat a megbízhatóságáról:
műtárgy
db
hiba
Hiba/db
szivattyútelep
9
310
34
átemelőtelep
231
70
0,3
beemelőtelep
455
127
0,28
Szennyvíztelep
2
3382
1691
Csatornahálózat
6046 f-km
1759 dugulás
3,4 km/db
1443 javítás
4,2 km/db
A 3-féle, szivattyúzási feladatkörben működő műtárgy közül az egyik meghibásodási rátája 100-szorosa a többiekének. (Lehetséges, hogy más a gyártó?)
A Szennyvíztelep meghibásodási-rátáját érthetően emeli annak bonyolultabbsága, azonban az 1691-es érték (4,6 db naponta!) figyelemreméltó. (Nem ismerem a Guinness-rekordot.)
ÍGY VÉVE EL A TERET attól a nagyszerű lehetőségtől, mely egy magányos magyar vegyész-professzor hosszú, aprólékos munkájának a gyümölcse[17], s mely úgy írja át a megoldandó problémákat hogy alkalmazása során környezet-szennyezés helyett annak a javulása állna elő – s mindezt szinte ingyen. Van azonban egy hatalmas hátulütője: Ebből SENKI nem tud meggazdagodni. Így a felkarolása reménytelen.
·       Hova is lennének akkor a pénzdíjas projektek ezrei? [18]
·       Ülhetne gunnyadva minden szennyvíz-kutató, malmozva ölbe-tett kézzel?
·       A terület folyamatos ellátásához értelmetlen kütyük százezreit gyártó, fejlesztő[19], és reklámaikkal nyomuló vállalkozások termékei rohadjanak tán a polcokon, s a vesztett profit generáljon közgazdasági zűrzavart?
·       … Miközben a Természet vizei kitisztulnak, s a földeken az élet magához tér?[20]
·   Hátborzongató  kifejlet!
5. Vízminőségi káresemény-Tiszabábolnai Holt Tisza zöldes szennyeződése[21] - 2015.09.07. 10:19
„A szemle során az illetékes ÉMVIZIG rendkívüli szennyezésre utaló jeleket, halpusztulást nem észlelt, a Hatósági Szolgálat munkatársai a holtág vizének elszíneződését természetes eredetű algásodásnak minősítették, majd a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósága a holtág vízminőségi vizsgálatára tett javaslatot. A káresemény kivizsgálása céljából 2015. szeptember 1-én 10:00 órától II. fokú, majd szeptember 4-én 7:00 órától III. fokú vízminőség-védelmi készültséget rendeltek el.
A kárelhárítás keretén belül levegőztetést végeztek a holtágon, melynek eredményeképpen annak oxigénháztartása stabilizálódott, ezért az ÉMVIZIG-nél elrendelt III. fokú vízminőségi kárelhárítási készültséget 2015. szeptember 9-én 19.00 órától megszüntették.”

Magáról a káreseményről e közlésből éppen annyit tudunk meg, mint amennyit ugyane sorok felfednek Nabukodonozor magánéletéről.
1. Volt „szemle amit nem tudjuk mi váltott ki.
2. Ennek során NEM találtak sem „rendkívüli szennyezésre utaló jeleket”, sem „halpusztulást”.
3. Amit találtak („a holtág vizének elszíneződését”) azt természetes eredetűnek minősítették.
4. Mindezek a negatívumok és ártalmatlanságok „vizsgálatra tett javaslatot” gerjesztettek, „káresemény kivizsgálása” címkével.
Ha ez mind így megáll, akkor az egyre sűrűsödő logikai diszfunkcionalitás mellett, azon ritka alkalom kiváltságos tanui lehetünk, amikor nyilvános leleplezést nyert hogy a Természet bűnözött egyet. Csoda hogy meg nem fenyítették. Mindössze megturbózták kicsinyt a lapuló vizeket, hogy a helyére tegyék: ki is az úr.
Eutrofizációról s kiváltójáról egyetlen bötü sem esett. Ez ÍGY sima ügy, és példamutató.

6. Vízminőségi káresemény-Fekete büdös a víz az Iparcsatorna Szentiváni csatorna torkolatánál[22] - 2015.08.14. 12:46
„Az A Győr-Moson-Sopron megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal közösen az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a helyszínen tájékozódás céljából bejárást tartott.
Az igazgatóság munkatársai 800 m3 vizet szivattyúztak ki és vezettek át a szennyvíztisztító telepre, majd a helyszínt fertőtlenítették. A tevékenység idejére III. fokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendeltek el.”
Randa egy vidék, annyi szent.
De hát az Iparcsatorna nem a Természet lágy öle. Az önfeledt Iparkodás viszont effélékkel jár.
Kár hogy a pillanatfelvétel nem azt rögzíti amint „Az igazgatóság munkatársai 800 m3 vizet szivattyúztak ki … majd a helyszínt fertőtlenítették”. Szép példája lehetne ez az odaadó segíteni-akarásnak.
Hogy a szögletes lukon vajon mi érkezik, és az mennyire legális: nem híranyag, nem tartozik ránk.
A katarzis arra van kihegyezve, hogy ez a fekete-büdösség (ha nem is írmagig, de 800 m3 belőle, elrettentésül) átvezetést nyert a szennyvíztisztító-telepre. Ahol (ugye már tudjuk?) mindenféle rettenet patyolat-tisztává válik.

7. Vízminőségi káresemény-halpusztulás a Kaposon[23] - 2015.09.02. 13:39
„A Fejér Megyei Katasztrófavédelemi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatósága, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság illetve a Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály akkreditált laboratóriuma műszaki helyszíni szemlét illetve vízmintavételi eljárást végzett.
 

2015. szeptember 1-én 10 óra 30 perckor a Dombóvár Városi Horgász Egyesület megkezdte a helyszíni beavatkozást Dombóvár mágocsi közúti hídnál. A beavatkozás miatt III. fokú környezeti kárelhárítási készültséget rendeltek el.”

E leíró-tájékoztatás szerint az alábbi lépések jól-követhetők:
·       3 igen-hosszúnevű Hatóság/Hivatal/Igazgatóság/Főosztály (mint Todosz Mucsácsosz Pompadérosz Idiotosz Caballérosz Delegátosz) szemlélt egyet, s eljárást végzett.
·       Majd a város kevésbé körülményes horgászai (ingujjukat feltűrve?) a helyszínen beavatkoztak.
·       (Ezek hatására?) „A beavatkozás miatt III. fokú környezeti kárelhárítási készültséget rendeltek el.
Ebből egy igen pikáns történetet is ki lehet sikeríteni. Szabad–út az írói fantáziának; mert a valós részleteket a fenti közlőktől sohasem tudjuk meg. Tények, oknyomozás, felelősség-megállapítás, arrafele nem vendég. (Messze van oda Budapest.)

8. Vízminőségi káresemény - Békésszentandrási-holtágon[24] - 2015.06.29. 13:15
„A hivatal kérte az uszadék irányított leúsztatását a holtág végén lévő uszadék kiszedő műtárgyhoz, majd az uszadék letermelését és ártalmatlanítását. Az Igazgatóság ennek elvégzésére 2015. június 23-án III. fokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el és megkezdte a túlzott mértékű növényi produkció frekventált helyekről (a holtág nagy köre, strand) történő szabályozott levezetését és elterelését úszó merülőfal(ak) telepítésével.

Az Igazgatóság Műszaki Biztonsági Szolgálata 20 m hosszú, VIKOMA gyártmányú merülőfalat helyezett el június 23-án az Anna ligeti átvágástól délre, közvetlen a holtág nagykörének kezdeténél (21+500 fkm) , hogy az úszó vízi növényzet a kis vízkörön keresztül minél rövidebb ideig tartózkodjon a holtágban, illetve a nagykörön lévő szűkebb keresztmetszetű műtárgyak fölött ne alakuljon ki vízinövényzet összetorlódás. Az uszadék letermelését közfoglalkoztatottak bevonásával végezték.”














Jaj, jaj, jaj… És megint ugyanaz.
EUTROFIZÁCIÓ a köbön.
Persze, ez Békésszentandrás – nem Budapest. Itt szép nyugiban levezetik és letermelik ezt a vastag zöld úszó-szőnyeget. Mármint a „frekventált helyekről”. Az egésszel úgysem bírnának.
Várom a hírt hogy új iparág épül rá. A moszat-evők örömére, s a táplálkozás-tudományok és szokások új-mederbe terelésére már amúgyis megjelentek a bio-piacon a szárított, drazsírozott alga-kapszulák.
E végtelen potenciállal ekként felvirágozhat ez a boldogtalan vidék. Csupán a fogyasztási-vizet kell majd nekik odaszállítani, messziről, lajtos-kocsikban.

9. Vízminőségi káresemény-Letkési csatornán[25] - 2015.06.11. 11:16
„Tejszínű folyadék úszott a vizen és sok ivadékhal, valamint pár db 30-40 cm nagyságú hal is elpusztult. A szennyezés továbbterjedésének megelőzése érdekében a csatorna betorkollásánál található beeresztő zsilipet lezárták. A műszaki beavatkozás megkezdése érdekében 2015. június 11-én 06:00 órától III. fokú vízminőség készültséget keretében tisztítják meg a csatornát.”
Megérkeztünk ide is.
Végtelen ŰR és Lebegés … valamint „Tejszínű folyadék” a Letkési-csatornán.
A letkes-életbe, lenne tán valami konkrétum is? „Lezárták”, „megkezdték”, „tisztítják”.
Mi a jó-büdös franc történt ott? A Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik vízi-területén…
Vagy csak „sikerült” Letkést is becsatornázniuk? [Merthogy a csatornadíj besorolási-listán már szerepel[26]] Ugyanis rajta van a listán, pedig jóval 2000 lélek alatt lakják a falut (1127 lakos, 433 lakás). S a nagy-ívű lehatárolási-mánia tervdokumentációja szerint Szobig vinnék el a szennyvizét[27].
HACSAK… (azzal a lével?) egyéb nem történik.

10. Vízminőségi káresemény-Szakonyi-övcsatornán[28] - 2015.06.04. 11:58
„A végzett tisztítási tevékenység érdekében május 26-27. között a Vízügyi Igazgatóság III. fokú vízminőségi kárelhárítási készültséget tartott fenn.”
Ehhez képest a Letkési konferanszié egy több-felvonásos mű.
Így lélegzik együtt a tömörítési műgond és az információ-tálalás, ha már a „Vízminőségi káreseménykörüli részletek pezsgése szerényebb a hulla aktivitásánál.

11. Vízminőségi káresemény (2015.02.19.-03.03.)[29] - 2015.03.03. 15:54
„A trágyalé a telephelyen található ülepítő medencékből, a szántóföldre illetve a Zámori-patak bal parti mellékágán, a Zámori-patakba folyt.
A Zrt. a kárelhárítást azonnal megkezdte, az ülepítő medencékben található szerves anyagot egy a telephelyen található zárt trágyatárolóba helyezték át. A szántóföldre kifolyt trágyalével szennyezett talajt lenyesés után deponálták, majd a zárt trágyatárolóba szállították.”
Na-végre.
EZ aztán nem varrható a bukdácsoló szennyvíz-ipar nyakába!
…vagy mégis?  A szent regula kimondja ugyanis: „állati-hígtrágya nem vezethető a közcsatornába… [Naná, mert a különben brillírozó szennyvíztisztító-telep ettől bedöglik.]
De akkor mi legyen az állati-trágyával?
Mert úgy néz ki, az újmódi állattartás, karöltve a deponálási proklamációk projektuális manifesztációival rizikó-faktorokat rejtenek, amire a talaj-lenyesési erődemonstrációt követő másodfokú-deponálás sem csalhatatlan gyógyír. [Különösen nem a Balaton közvetlen közelségében: Zámor valójában Keszthely szomszédja, közvetlenül a tóparton.]
Vissza kell hát térjek az egyszer már megpendített húrra: Annak a bizonyos módszernek, melynek fájdalmas hátulütőjére fentebb már rátapintottam, kész megoldása van erre a problémakörre is. Sajnos, ugyanazzal a hátulütővel: szinte fillérekből adja a működő megoldást.
=  =  =  =  =  =  =  =  =  =
Ha levonható a fenti jelenségekből és elemzésekből valami jól-memorizálható tanulság, azt így rögzíteném:
·       Be kellene szépen vonuljon az Eutrofizáció (az értelmével együtt) mindenki szókincsébe és tudatába – hasznosabbnak bizonyulhat a jelenkor közepette az empíriokriticizmusnál.
·       S ahogyan ez utóbbi emblematikus szó is, mely egy tarthatatlan rendszer függelékeként virított sok-sok éven át, csak ama rendszer kimúlásával merült a lassú feledésbe, úgy az eutrofizáció is mindaddig napi kísérőnk marad, amíg a művi szennyvíztisztítás egész vertikumát ki nem nyuvasztja valaki (a támogató és konzerválni igyekvő törvények garmadáival együtt), vagy elsüllyed örökre, saját mocskának szégyenében.
·       S átveszi helyét és szerepét az az elgondolás, mely ugyan nem fial senkinek és nem nyomorít meg senkit, és mégis képes kezelni a legtöbb művi problémát amik a jelent szinte szétvetik: az Országh-féle Vízgazda-rendszer.[30]

Dég,  2017. december 6.        dr. Fuggerth Endre


Ahol mégis helyt kapott 1-1 részlet ismertetése, ott a „szakemberek” fejvakartak, kioldalogtak, vagy a totális meg-nemértés tompaságával emelkedtek szóra hogy elmondják a maguk kliséit.
A protokolláris helyektől távolabb, eldugottan, azonban készségesen-fogadó, termékeny talajra talál.
Ahol a bamba, lelketlen, életszerűtlen, és ellentmondásos paragrafus-tenger elől megbújva tengeti titkolt életét.
[27] MAGYAR KÖZLÖNY 2014. évi 98. szám 11408. oldal,