Vekker

VEKKER

Gondolná-e valaki, hogy összefüggés lehet a téli-nyári óra-átállítások és a művi szennyvíztisztítás között?
Hiszi-e még valaki, hogy ez a lassan egy nemzedéknyi-hosszra nyúló csikicsuki hoz-e bármit is az energia-konyhára?
S kíváncsi vagyok, az alábbi rövid érvelés-sor után, akad-e még bárki is, aki:
A) Értelmet lel a természetes bioritmusunkat évente borogató mániákus elrendezés  elrendelésében?
B) Nem látja át, mennyire pazarló az a műveletsor, amely ivóvízbe kevert szarunk kényszerű korrigálása megokolt fedezékéből borogatja rombolólag a bennünket éltető Természet számos körfolyamatát?

A vekker-átállítgatási kényszer márványszobra alatt ez áll kőbevésve: Magyarországon ez a hókusz-pókusz egy 40-ezer lelkes kisváros éves energiafogyasztását spórolja meg. Punktum.
Amivel persze vitázni nem lehet. De ez távol is áll tőlem. Nézzük inkább a TÉNYEKET.
A monopol-helyzetű művi szennyvíztisztítás energia-igényes folyamat. A roncsolást végző művi oxidációhoz szükséges levegő befúvása, valamint az egész begyűjtött trutymó kevertetése jelentős energia-befektetést követel. Mennyit? Megtudhatjuk, fehéren-feketén, például egy szakdolgozat-részletből, de akár egy nagybani szennyvíztisztító-mű ön-propagandás brosúrájából is.
Nézzük hát. Némi keresgélés után a következő adatok birtokába juthat bárki:

Régió

Lakos


fogyasztás
(közzétett)

hivatkozás
1 főre
az éves
EXTRA-
fogyasztás
kWh

Bóly + környéke

9500 LE
289 kWh/nap
(csak O2-befúvásra,
ami a totál-igény ~55%-a)
70. oldalon

22

Mór

15,000

608,160 kWh/év
(totál)
62. oldalon

40.5

Debrecen

200,000

16 MWh/nap
(totál)
a cikk 4. sorában

29.2

Szeged

162,600

16,400 kWh/nap
(totál)
a cikkbeli kép alatt a 2. bekezdésben

36.8

Ezen adatok mentén tovább-gondolkodhatunk.
1. Az átlagos (1 kiszolgált főre) eső éves extra-fogyasztás tehát 22-40 kWh közötti. A 30 kWh/fő/év adat rögzítése tehát a valósnál is kedvezőbb lehet, tekintve hogy a 22 kWh érték tervező-asztali adat, s a kisvárosok szennyvíztisztító-művei (a méretarányokból fakadóan is) általában rosszabb hatásfokúak (mind az energia-felhasználás, mind a tisztítási-mutatók tekintetében) mint a nagyvárosokéi.
2. Jelen állás mellett Magyarország lakosságának a 80%-a közcsatornával kiszolgált. Az ebben csörgedező lé – a 91/271/EU[5] direktíva helytelen értelmezését követő honi végrehajtása okán – mind szennyvíztisztító-műbe tereltetett. 8 millió kiszolgált lakos 30 kWh évi extra-fogyasztása 240*106 kWh.
3. És vajon mennyi villamos-energiát fogyaszt egyetlen lakos évente? Az holtbiztos hogy nem mindenki ugyanannyit. Oszkó Péter 400 m2-re tervezett Budai lakása biztosan többet, mint Lakatosék egyszobás putrija lenn az Ormánságban. Trombitás Lajcsiét pedig egyszerűen nem is tudjuk.[6] Mindazonáltal nem reménytelen egy átlagértéket venni, melynek alapjául például a saját háztartásom szolgál: 2 szoba konyhás, hűtőgéppel és mélyfagyasztó-ládával, villanybojlerrel és TV-vel, valamint világító-testekkel ellátva. Feleségemmel ketten lakjuk, s a havi villanyszámla-részlet (120 kWh/hó) tükrözi az éves fogyasztásunkat. Amely, ebből számolva: 720 kWh/év/fő.
4. Ebből egyetlen szorzással következik, hogy mennyi is lehet egy hipotetikus 40-ezer fős kisváros éves villamos-energia fogyasztása: 720*40*103 = 28.8*106 kWh.
5. Összevetve ezt azzal amit 2. pont alatt kiszámoltunk, ölünkbe esik az eredmény: 8.3-szor annyit villamos-energiát herdál el a művi szennyvíztisztítás egyedül, mint amennyit a vekker-mutató tili-tolijának megokolása lenyomni igyekszik a torkunkon. Az áttekinthetőség növelése érdekében az 1-5 pontok adatait is táblázatba sűrítettem:
fenti
következtetések
fogyasztás jellege
ÉVES-szintű
adat/mutató

1.
átlagos EXTRA-fogyasztás
(közcsatornázás okán)
1 főre

30 kWh

2.
1. következtetés alatti,
EXTRA-fogyasztás
8 millió főre

240*106 kWh
3.
ÖSSZ villamos-energia fogyasztás
1 átlagos lakosra
720 kWh

4.
3. alatti tétel szerint,
ÖSSZ villamos-energia fogyasztás
a „40-ezres kisvárosra

28.8*106 kWh


5.
Racionalizált országos
energia-pocsékolási arány
[ azaz: 2./4. ]
(a szennyvíztisztítás égisze alatt)
a Vekker-vaker kéjgáz-mámorában

8.3

Anélkül, hogy felelős pozícióban a rendszerbe nyúlhatnék, vagy akár azt remélve hogy a tények, netán egy belőlük levonható érdemi javaslat általam valahais a döntéshozók látókörébe tolható, olvasóim megtisztelésére, valamint leleményes kezdeményezéseikre bízva a továbbiakat, levonok magam ímhol néhány következtetést.
1. Ekkora arányú pazarlás esetén a vekker 1-órányi tekergetése nem oszt és nem szoroz: akár el is törölhető.
2. Ha a vekker-lobbi e feltárásaim után átgondolja a teendőket, kiderülhet hogy további 7.3 órányi vekker-mutató eltolás elrendelésével kell majd szembesülnünk[7], hogy null-szaldóssá váljék a szennyvíztisztítás e szőnyeg-alá söpört hozadéka.
3. Gyorsan keresünk e pazarló szennyvíztisztítás helyett valami mást (már VAN ilyen !!![8]), és egyben elfeledjük egyszer s mindenkorra ezt az óra-manipulációs kitalációt.

Bízva abban hogy fenti száraz elemzésem csak-csak elindít bizonyos társadalmi nedvkeringéseket, dőlők hátra további feladataim előtt egy percre azzal a jó érzéssel, hogy magam e teendők egyikén már több éve túl vagyok.

2017. november 14.      Fuggerth Endre

[1] Botlik Dezső: A bólyi szennyvíztisztító telep rekonstrukciójának és kapacitás bővítésének tervezése, Pannon Egyetem Környezetmérnöki Intézet Környezetmérnöki szak, 2008.
[2] Koller Szilvia: A szennyvíztisztítás és iszaphasznosítás vizsgálata a Fejérvíz Zrt. Móri üzemében, Pannon Egyetem Környezetmérnöki Intézet Környezetmérnöki alapszak 2009
[4] Biogáz termelés és hasznosítás a Szegedi Szennyvíztisztító Telepen
[5] A TANÁCS IRÁNYELVE (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (91/271/EGK)
[6] Facebook-os híradásból:
[7] Ez nem puszta vízió. Egy un. „GMT+2” javaslat már megjárt néhány kört. Reflexióm erre:
[8] VÍZÖNELLÁTÓ: Hogyan függetleníthetjük magunkat a városi vízellátástól és a szennyvízcsatorna hálózattól? Lépések a klímaváltozás megfékezése felé


megjegyzés írása: (kattintson a linkre)