SUMMA

Előadás

A Tiszta VÍZ + Klíma-KONTROLL kulcsa.

NEM prófécia, HANEM Tudomány.

(Biztos Alapokon)

„Ha lenne még egy életem…”

Ha nem ÍGY lesz: nem lesz Senkinek.

ÖKOLÓGIA     Országh József  [1] munkája mentén     2017. ápr. 20.     Fuggerth Endre

A Kertészeti Egyetem Ökológiai Tanszékén

Az előadás Videó-változata is elérhető.

Az Élőadás [2] az alanti cikknél annyival több, hogy a jelenlevők kérdéseire adott rögtönzött válaszaimat is tartalmazza, 1:35:35-től kezdődően.

Az alanti írott változatba ugyanakkor beleszőttem mindazt a diszkussziót (főleg a Táblázatok elemeinek magyarázataira vonatkozókat) aminek csupán egy hirtelenebb, s így kevésbé alapos, sietős nyoma lelhető fel az élőadás videó-felvételén.

Köszönet:

• ·       Szíjártó Csillának: aki egy bizonyos csoport tagjává fogadott, ahol írásaim szélesebb ismeretséget nyerhettek.
• ·       Kelemen Bélának: aki más témában szintén előadott e Tanszéken, s elég érdekességet találhatott közzétett írásaimban-hozzászólásaimban ahhoz, hogy előadónak ide beajánljon.
• ·       Gál Izórának: aki elég nyitott és érdeklődő volt ahhoz, hogy ezen ajánlás nyomán jelen előadásra fel is kért.
• ·       De elsősorban Országh József vegyész professzornak [Belgiumban élő hazánkfiának], hogy óriási-ívű munkáját megismerve, amellett küzdve, saját vegyészi tudásomat ismét érdemes téma mellett kamatoztathatom.

TARTALOM: (2017.09.15-én hozzáadva) 
[Referenciákkal 17-én kiegészítve]

1.) Felvezetés

2.) Rá-közelítés

3.) Az elgondolás: a  Vízönellátó/Vízgazda  rendszer

4.) Az akadálypálya működtetői/résztvevői

5.) Két fontos/praktikus részlet

6.) Szakmai + Szakpolitikai Színvonal

7.) A Törvény Szelleme

8.) Klíma: Ráhatás/szabályozás?

9.) Összegzés – 2 ellenpéldával

10.) Kapcsolódó területek

=   =   =   =   =   =   =   =   =   =   =

1.) Felvezetés

A „nagy számok törvénye” a matematikában ismert, komoly tétel. Ám amikor a köznapi életre próbálják (helytelenül) átültetni, akkor azt akarják fontoskodó hangsúllyal vele sugallani, hogy a sokaknak van mindig igazuk – bármiről is legyen szó.

Megfogalmaznám hát a „kis számok törvényét”, mely ugyan nem a matematikából való hanem az kísérletes tudományokkal kapcsos, s nem is deklarálnak effélét, de a lényege az alábbi: Kevés számú (akár egyetlen) kísérlet bekövetkezett kimenetele sem vonható kétségbe, akkor sem ha mindenki más eredményt várt – vagy csak váll-rándítva „nem hiszi el”. [Ez utóbbi hozzáállás ma különösen divatozik. Olyannyira, hogy még az akadémiai körök sem érintetlenek ettől – ami tehát NEM a kísérlet eredményének a hihetőségét vonja kétségbe, hanem valami egészen mást vetít előre.]

Híres-hírhedt példák arra, ahol az egyednek van/volt igaza a széles társadalommal szemben:

·    Kopernikusz heliocentrikus világképe – sarkosan szemben a Föld-központú, végső-soron „Lapos-Föld” verzióval

·       Wöhler karbamid-szintézise – a „vis vitalis” elméletet döntötte romba.

·     Semmelweis teoretikailag is megokolt módszere – elébe-vágva a baktériumok 20 évvel későbbi felfedezésének. [adalék: Tudós-világ kigúnyolta; Bécsi állásából kidobták; betegségével az őrültek-házába zárták – ahol agyonverték.] (Elmélkedni a szobra alatt elsétálva, vagy a nevével fémjelzett Egyetemet látogatva: KOR és UTÓKOR Ítéletén.)

·  Mendelejev periódusos-rendszere – átütő igazolását csak az atom-szerkezet felderítése hozta.

·      Planck: A sugárzó fekete-test XIX. századi fizikája szerinti magyarázhatatlansága – a kvantum-elmélet létrejöttét hozta.

Ha most e felsorolás végére tenném Országh József „Vízönellátó” rendszerét, akkor az egyetlen szépséghiba az csupán, hogy a történelem kronológiája e behelyezést még nem igazolta vissza. E helyütt – és másutt is, ha lesz rá alkalom – mindössze az kísérelhető meg, hogy teóriája tudományos alátámasztottságát világítsam meg. Azokkal az extra-kitérőkkel, melyekkel rávilágítok: nemcsak a „kis számok törvénye” alapján van Neki igaza, hanem a nagyszámú ám nagyszájú ellenzőnek, más-egyebet proponálónak nincs. (Legyen az maszek ötletelő vagy akadémiai magaslatokról a semmit-mondás kínjában szánalmasságokat nyekergő tudós. Ez utóbbiakra a későbbiekben hozok példákat.)

Az itt megjelentek zöme azonban feltehetően nem amiatt jött ide el, hogy egy hányatott-sorsú és kétes elfogadottságú teória bugyraiba nyerjenek kéretlen, részletes betekintést. Ökológiáról és Fenntartható gazdálkodásról/rendszerekről szeretnének hallani. Meg fogom mutatni, hogy e kettő egy és ugyanaz. Ehhez azonban távolabbról kell induljak.

=   =   =   =   =   =   =   =   =   =   =

2.) Rá-közelítés

Tekintsük meg figyelmesen a következő [3 perces] videót:

https://youtu.be/WfGMYdalClU [3]

Egyetérthetünk, ugye: Felvillant itt jó-pár „nem-fenntarthatóságú” aspektus. Az összefüggésekből egyelőre csak annyi világos, hogy MIND az ember(?)hez kötődik. Ami máris felhívja a figyelmet arra, hogy a bemutatott rombolásoktól nehéz lesz a fogyasztói társadalomba gyömöszölt emberek sokaságát „elrettenteni”, úgymond.

A mára kialakult társadalmak – önfenntartási ösztönökből fakadóan – többféle funkcióik mellett, védekezési mechanizmussal is bírnak. Az a funkció például, amely a tanításra hivatott, akkor válik ördögivé ha a bizonyíthatóan rosszat/helytelent/túlhaladottat sulykolja továbbra is, miközben elnémítja azt a tudást mely az előbbit végre korrigálhatná. Az a mechanizmus azonban amely végletesen ellehetetlenít minden „túlságosan újszerű” kezdeményezést, nem más mint a fejünk felett levő, lépéseinket gúzsba-kötő, szinte látatlanban szült törvények bőségszaruja. [Néha vannak pillanataim, mikor már arra teszem a tétet, hogy előbb dönti romba az emberi civilizációt az általuk(?) megszaporodó törvények mint a klímaváltozás.] (Hogy ez a törvényekre kitett megjegyzésem ne lógjon a levegőbe mint egy hipotetizáló társadalom-tudományi fejtegetés, a későbbiekben konkrét példákat is hozok rá.)

A rövidfilmben bemutatott effektusok – túl azon hogy mind az emberi civilizáció kéretlen termékei – egymással is többrétű összefüggésben vannak, de a terhüket egyelőre viselő Bolygónk alkotóival is.

·       A környezet nagy-ívű szennyezése (itt: tengeren „Ruler of the Sea”),

·       a természet irtása (fák konvertálása papírossá- irodákba/bürokráciához),

·       a gépesített, dehumanizált túltermelés,

·  az ész-nélküli, öncélú, sehova-se vezető, etikátlan, veszélyeket is hordozó, kutatásoknak álcázott kísérletezés,

·       a szemét és hulladék mennyiségi és elhelyezhetetlenségi problémája.

Összességben a kép tehát épp elég sokkoló.

Még ha az erőforrások és természeti kincsek habzsoló és kimerítő felhasználása e kisfilmben meg sem jelent, s maga az édesvíz mára riasztó sorsa sem kapott itt fényt. Pedig ez a legutolsó, aprónak tűnő, egyetlen tétel is olyannyira fontos, hogy kellő orvosoltságán áll vagy bukik  bolygónkon az emberi élet.

Tekintsünk meg hát egy másik videót [2 perces], mely immár a víz szemszögéből szembesít bennünket az általunk kiprovokált jövővel:

https://www.facebook.com/bhaktiabhay.govindaswami/videos/773461972727048/ [4]

Az alámondást leginkább a tartalma teszi drámaivá.

„Nem élhetünk a Természet ellenére: fütyül ránk. Ő lesz a túlélő, nem mi. Ha nem tartjuk ehhez magunkat, végünk.”

A vízzel kezdi mondanivalóját Országh József is. Még az egész anyagának is a Vízönellátó címet adja. Pedig a víz mellett van benne szó a talajról, biomasszáról, bőven. De még az éghajlat-változás kezelésének lehetőségéről is: s nem szeparáltan, merthogy az összefügg az előzőekkel. Ezért is kerek, egész a teóriája. Nem egyes részleteket kísérel meg ideig-óráig orvosolni, mint a legtöbb mai vízügyi vagy környezetvédelmi címke alatt futtatott kutatás. Melyek elképzelései ráadásul egymás célkitűzéseivel is kibékíthetetlen konfliktusban vannak. Ezért is mondható OJ rendszerére hogy az ökologikus, fenntartható. S akkor már helyben is vagyunk. Már csak az maradt hátra hogy megismerjük.

Mivel Országh professzor – egyéb tevékenységei mellett – majd 30 évig olvasott, anyagot-gyűjtött, kutatott a téma kapcsán, s a megszületett honlapja is vastagon 100 oldalon felüli terjedelmű, merthogy aprólékosan a részletekre is kitér, ezért a mélységi megismerése nyilvánvalóan nem történhet meg csodaszerűen egyetlen 2-órás előadás alatt, ez belátható. Viszont ha azt vesszük, hogy mellette már nem lesz szükség más elrendezések és koncepciók fejünkbe-gyömöszölésére, akkor a leghasznosabb tanulási befektetés az, ha Á-tól Z-ig áttanulmányozza mindenki, akit az ökológia mint téma érint.

Egy sűrített verzióját most elővezetem, s megspékelem olyan megvilágításokkal, melyek az Ő leírásában a köz szélesebb megszólítása okán ugyan nem találhatók meg, viszont az ott elmondottak tudományos hátterére is rávilágítanak, megerősítve állításait.

Előre kell bocsássam, hogy e helyt csak és kizárólag a kommunális vizek kezeléséről lesz szó. [Az ipari tevékenységek víz-gazdálkodását egyenként és egyedileg az adott ipari folyamathoz és létesítményhez kell nagy szakértelemmel, találékonysággal, és felelősséggel igazítsa a terület tudásának precíz birtokában levő mérnök. (Ezt a premisszát is – a kezdetektől mindmáig – sajátosra átgyúrja a profit-orientált termelés-központúság.)]

[Maga a(z ipari) termelés struktúrája és volumene pedig szintén erősen újra-gondolandó: mind a túltermelés mind a belőle fakadó túlzott szemét-képződés fenntarthatatlansága okán.]

=   =   =   =   =   =   =   =   =   =   =

3.) Az elgondolás: a  Vízönellátó/Vízgazda  rendszer

Az Országh-féle vízönellátás alaptétele így fogalmazható: A tetőre érkező csapadék, mielőtt a földre csorogna és abba beivódna, tetszés szerint felhasználható; s mivel a felhasználás jelzett folyamatának végeredményeként a víz tisztasága is elér egy küszöbértéket, a csapadék – a számunkra hasznos/szükséges kerülőutak megjárta után – pont úgy ivódik a talajba mintha mi ott sem lettünk volna.

Emiatt megkérdőjelezhetetlen az elgondolás ökológiai fenntarthatósága.

Már csak az a kérdés: kivitelezhető-e?

3.1.) Miért is „a tetőre érkező csapadék”:

Baj lenne a „vezetékes” vízzel? Igen-is, nem-is. Alternatívának azonban (egyelőre) megfelel. Nézzünk egy „Előnyök – Hátrányok” összevetést.

	Vezetékes-víz	Esővíz
Rendelkezésre-állás	Szolgáltató-függő	Saját beruházás után nincs korlát
	TÉT:    függetlenség – függetlenedés
Ellátás-folytonosság	alapból biztonságos	helytelen méretezés vagy totális klíma-borulás esetén hiány léphet fel
	latolgatható
Ellátás-biztonság	havária-esetek veszélyeztethetik (csőtörés, beszennyeződés…)	hálózat-független
	VAN különbség: média-hírek („giliszták” az ivóvízben, lajtos-kocsi,…)
Bekerülés	„ÁR-szabályozott”	természetesen INGYEN
	Nem kíván magyarázatot.
Támogatás	„konzorciumi érdek”	hivatalos ellen-kampány törvényi sarokba-szorítás kezdete
	Ez az, amiről szó nem esik.  „Média-kontroll”
Alap-minőség	ásványi-sók jelen DE: mikro-szennyezők (NO3-, As, +előtisztítási műhibák)	„desztillátum” (= TISZTA) [de: kölcsönhatások a tározó anyag-ával. (műanyag vs. beton)]
	Desztillátum   kontra   „ásványi sók” + extra Az ásványi sók ZÖMÉT szervezetünk az élelmekből veszi fel – tehát (e tekintetben) nem vagyunk a vízre utalva. A Vezetékes víz EXTRÁI: nitrát, arzén, (+ „meglepetés” [Stockholmi Vízdíj])
Minőségi következ-mények	Ca: vízlágyítás!! (=vegyszer-terhelés) Klórozni KELL (Fertőtlenítés: „túl hosszú” az elosztó-rendszer)	„lágy víz” Nem kell Cl2
	A Klór oxidáló-ágens, általa a vizes-közeg „redox-potenciálja” megváltozik – az oxidáló irányba] Szervezetünk 75%-ban vízből áll, s benne minden bonyolult élettani reakció vizes közegben játszódik. Ha e közeg „finom-hangolása” borul, azzal BÁRMIKOR sérülhet AKÁRMELYIK reakció. Ami a betegségek legszélesebb skáláját idézheti elő. [Finom-hangolás = ionfajta-ellátottság, koncentráció, ionerősség, pH, redox-potenciál] (A legutolsó tényező az, amit a klórozás tehát „felülír”) És ami semmibe vétetik.
Hosszú-távú következmény	apadó talajvíz forrás-kimerítés „közcsatornás” elvezetés súlyosbít	NINCS [Vízönellátó esetén helyben marad]
	Az Ökológiai fenntarthatóság szempontjából ez a Legfontosabb.

Visszatekintve, a két oldal szín-kódolása nem-várt, egyértelmű előnyt tárt fel. Az igaz, hogy az elgondolás – a jelen kényelmes kiszolgáltság foteléből nézve – tennivalókat kíván. Viszont cserébe ott a Jövő hosszú-távú biztonsága: olcsóbban, tisztábban, egészségesebben, függetlenedve.

3.2.) A „tetszés szerinti felhasználáshoz”:

Hát nem mindegy? Kinyitom a csapot, használom a vizet, tovalököm, (hisz) fizetek érte.

Amennyiben ezt a megmerevedett, szélesen ható és gyakorolt hozzáállást bárki is Ökologikusra tudja mázolni, az joggal aspirálhat a soron-következő Nobel békedíjra – a mázoló-segédei kezéből.

A Vízgazda rendszer így racionalizál:

A.) a kívánalom oldaláról:

·       Van víz. (Hál’ istennek.) [Vagy víz van – még. Nem ugyanaz, s nem is mindegy.]

·   Van tehát belőle esővíz. (S az esővíz már elég tiszta, sokminden célra.: mosás, fürdés… [Gondoljunk csak a Balatonra…])

·  És kellene az esővízből biztonságosan tiszta víz is. (Ivásra, főzésre, edény-mosogatásra, fogmosásra.) No, ez az egyetlen szegmens, ahol a begyűjtött esővizet célszerű lehet további tisztításnak alávetni. [Túl azon, ami a beton-tározó műtárgyakban vele automatikusan is történik: „Barlang-hasonlat”.[5]] Ez házilagosan megoldható, akár (a vízáramba iktatott) aktív-szenet tartalmazó kapszulán történő átszűréssel, akár un. fordított-ozmózis kisberendezéssel. Ebből a fajta vízből viszont már 5-10 liter/fő/nap bőségesen elegendő. Így ennek a költsége és a vele való tennivaló minimális.

B.) a felhasználás oldaláról:

·   Ahhoz hogy a felhasznált vizünk görbesztő procedúrák technologizált sorozata nélkül is kártétel nélkül visszavezethető legyen a Természetbe, célszerű nem beletenni, azt amit csak lehet. Ebbe beleértődik a különféle vegyszerek és pacsulik használatának az ésszerű visszaszorítása is. [Meg az étel-maradéké is: a mosogató-lefolyó nem „konyhamalac”.] De ennél is fontosabb, hogy az a produktumunk, amely egyébként nem igényli a vizet, az ne kerüljön bele. Magyarán szólva: a szar és a húgy e megkülönböztetett főszereplők. De, pontosan, miért is?

Itt minden szégyen nélkül kölcsönveszek a Vízönellátó oldalról 2 képes-ábrát:

Vegyük sorra a tevékenységeinket:

1.)   Ürítünk. Produktumunk = kaka + pisi. Tartalma: baktérium, N+P >90%-a EBBEN van.

2.)   egyéb vízhasználat (mosdás/fürdés, mosogatás): baktérium <1% , N+P is jelentéktelen.

3.)   Miért e 3 komponensre koncentrálunk? Baktérium „fertőz”; N+P-nek kiemelt szerepe van az élővilágban. (Nyomon fogjuk követni.)

4.)   Ha az ürítéseinket vízzel keverjük =„fekete-víz”. Az egyéb használt-vizet „szürkevíznek” nevezzük.

5.)   A képződő szürkevíz mennyisége sokkal nagyobb mint a feketevízé. Miért is keverjük össze? Hogy „szennyes” legyen az egész?

Ha e két ábrából nem tudja valaki kiolvasni, hogy a szürkevizet a feketevízzel összekeverni végzetes hiba, akkor az vak. Ha viszont ezt a kavarást egy Vízügyi szakember teszi, akkor bűnös. Ha Akadémikus próbál érveli mellette, az minősíthetetlen. Míg ha a Törvény embere rögzíti ezt mindannyiunkra érvényes, kötelező, és szankcionálható kodifikációkba, akkor ő (mint képesített, és jól fizetett közszolga!) a legfőbb akadálya a társadalmunkat fenyegető zsákutcának.

Azért említem e magaslati pályákon lebegő, irányító-pultos résztvevőket, mert velük is foglalkoznunk kell. Nem elég ugyanis a Vízönellátó teória ismeretterjesztését célzó előadás fehér-holló szerű előfordulása – ami elröppen, tovaszáll, aminek nyoma sincs. A gátló tényezők elleni fellépés éppannyira fontos: az ellenfeszülés, az ellehetetlenítés, a bekerítés, a dezinformációk, és a fenyegetés mind e robusztus sarkokból jőnek.

Mert ezt a kavarást támogatja vállvetve minden fentebbi résztvevő. Azzal hitegetve mindenkit, hogy erre való a szennyvíztisztítás – ami majd mindent megold. Az érvelésük gazdasági oldala – lemeztelenítve – a következő: Ömlesztve kérjük a nem-összevalókat, mert úgy egyszerűbb elszállítanunk. A szállítás elősegítésére ivóvizet kérünk használni. A cső végén majd kezeljük a dolgokat – térítés ellenében – bízzák csak ránk; nem lesz semmi baj.

Foglalkozni fogok nemsokára a mai bevett szennyvíztisztítással is, hogy megvillantsam: hányféle és mekkora is az a semmi. De előbb nézzük: mihez kezd e ponton a Vízönellátó rendszer?

3.3.) A kulcs: a szétválasztás.

A szürkevíz-feketevíz elválasztás leghatékonyabb megoldása az Alomszék használat. [Ez a megoldás ugyan a nagyvárosok bel-kerületeiben nem tűnik ma még adaptálhatónak – Országh professzor hosszabb munkája azonban már ez irányba is kitér – viszont a központi gondolat az Alomszékkel követhető nyomon a legtisztábban. Ezért – itt és most – csak ezt ismertetem.] Könnyebbségként ismét kölcsönveszem a Vízönellátó oldal 2 príma ábráját:

működési elv

kinézet és következmények

Működési elv: Vödör; aljára alom (ez a legkülönfélébb növényi-hulladél lehet); rá érkezik a produktumunk; amit alommal takarunk; esetleg nedvesítjük (erre a saját pisink is „kézre-áll”); lecsukjuk a fedelet.

Kinézet: = bútordarab.

Hozadékok:

·   Víz-megtakarítás [Nem jelentéktelen: 20-35% körül mozoghat.]

· Komposzt [a továbbiakban megmutatjuk ennek az óriási, valójában KÖZPONTI jelentőségét]

·  CSAK szürkevíz képződik. [Amit NEM kell tisztítani: lásd egyrészt a „veszélyes” tartalmát a fenti ábrán, s a magyarázatát nemsokára.] (Felszámolható tehát a – hagyományos?, ránk-erőszakolt?, mint kimutatjuk majd: ROMBOLÓ – „szennyvíz-tisztítás”.)

Ezen ábrákból ugyan minden fontos előny kiolvasható, ám a köznapi ember ódzkodása egy ponton szinte legyűrhetetlen. Nem hiszi el, hogy az Alomszék nem áraszt szar-szagot. Fel nem fogja a különbséget az Alomszék és a rossz-emlékű kerti pottyantós között. Mert ott tartunk – a 21. században – hogy a vélemény felülírni próbálja a kísérleti tényt. A tudós-társadalom kétkedő fejcsóválására sincs itt semmi szükség, mert maga a tudomány is a kísérleti tények alapköveiből épült s épül – s csak később nyernek e tények elvi, teoretikus magyarázatot. (Mindaddig, amíg az intézményesített tudomány nem hajlandó efféle kísérletekbe dugni az orrát, addig nincs alapja a magyarázatot számonkérni. A TÉNY pedig kétségbevonhatatlan.) Fantazmagórikus megokolásokkal ugyanakkor a magam részéről csínján kívánok bánni.

Szagos-e?    reakciók a karbamid és a cellulóz között:

A kézenfekvő hipotézis a szag eltűnésére az, hogy a vizelet szerves-anyagának zömét kitevő karbamid – mely lebomlása során ammóniát termel, aminek erős szaga a nyilvános vizeldékből is ismerős – valamilyen módon reagál a növényi alapú cellulózzal, de legalábbis kötődik ahhoz. A vegytiszta karbamid és cellulóz között azonban nem zajlik semmiféle reakció – ez is laboratóriumi tény. Igen-ám, de esetünkben egyik komponens sem vegytiszta: számtalan (zömében ismeretlen, felderítetlen) mikro-komponens van jelen, melyek eseti/együttes/katalitikus hatását a hivatalos tudomány mindeddig nem vizsgálta! A tapasztalati tény viszont a szagok (nemcsak az ammóniáé, de mindenféle ami a pottyantóshoz köthető) teljes eltűnése.

Kétkedőbb alkatú, vegyészeti irodalomban is lábalni képes kíváncsiaknak gyűjtöttem egy kis csokrot a területen folytatott munkákból, íme:

https://books.google.hu/books?id=LQoPM3ZfYcIC&pg=PA293&lpg=PA293&dq=cellulose+carbamide+cellulose+OR+OR+OR+carbamide&source=bl&ots=PLMvvBrWeP&sig=B4zsSza6Ue6Z_XLdhS3qRCHncRU&hl=en&sa=X&ved=0ahUKEwi16-f169jRAhWsFJoKHSqFBjQQ6AEIHjAB#v=onepage&q=cellulose%20carbamide%20cellulose%20OR%20OR%20OR%20carbamide&f=false

Cellulose: structure, accessibility and reactivity, by Hans A. Krassig, in Polymer Monographs Volume 11 (Gordon and Breach Science Publishers 1993) 293. oldal, 3. bekezdés közepén:

“Urea is known to be a very effective swelling agent for cellulose, being able to open hydrogen bonds and forming a cellulose carbamide intermediate.”

http://journals.sagepub.com/doi/pdf/10.1177/004051756103100510

Some Aspects of the Reaction between Urea and Cellulose by Leon Segal, F.V. Eggerton in Textile Research Journal Vol 31, Issue 5, pp. 460 – 471 (First published date: July-02-2016):

„A reaction occurs between cellulose and urea when cellulose and an aqueous solution of urea are heated to an elevated temperature. Evidence for reaction are…"

http://pubs.acs.org/doi/abs/10.1021/acssuschemeng.5b00219

Improved Synthesis of Cellulose Carbamates with Minimum Urea Based on an Easy Scale-up Method by Feiya Fu, Min Xu, Haoying Wang, Yang Wang, Hao Ge, and Jinping Zhou in ACS Sustainable Chemistry & Engineering 2015 3 (7), 1510-1517

“Cellulose carbamates were successfully prepared by heating cellulose/urea mixtures with the urea content of 3.4−4.8 wt % at 150−170 °C for 1.0−2.0 h, and both the reacted mixtures and CCs could be well dissolved in NaOH/ZnO aqueous solution.”

https://www.uibk.ac.at/projektservice/ipr/forms/tos/to_tt_carbamate.pdf

Universitat Innsbruck, technology offer:

PROCESS FOR THERMAL TREATMENT TO FORM CELLULOSE CARBAMATE

"Scientists from Innsbruck University, Austria succeeded in identifying a new non-toxic and highly efficient method for introducing carbamate groups to cellulosic materials."

Valamit mégis a Nagyvárosi megoldásról:

• 1.)   A LÉNYEG (természetesen) itt is az ELVÁLASZTÁS.
• 2.)   A „2. lényeg” az, hogy minél kevesebb vízzel történjen a produktumunk továbbítása.
• 3.)   Ezt a SŰRŰ anyagot un. „Alom-átitató” telepekre kell juttatni. Ahol – mintha csak egy nagybani Alomszék lenne – megtörténik az odajuttatott sűrű feketevíz és az OTT felhalmozott alom összekeverése, érése.

3.4.) A szar-alom sorsa:

Számít ez egyáltalán valamit? De még mennyire. Óriási a jelentősége. A következményei pedig elképesztően perspektivikusak. (De ehhez előbb még más egyebeket célszerűbb megismernünk.)

Legelőször is a sorsáról:

Az a paraszti tudás talán még nem ment városon sem feledésbe, hogy a halomba-rakott, magára-hagyott növényi-eredetű hulladék, egy bizonyos érési periódus után, felismerhetetlenül átalakul: morzsalékos anyaggá válik, mely a talajba dolgozva annak minden tulajdonságán javít. Ez a komposzt.

·      Javít a morzsalékosságon: eső vagy öntözés hatására a talaj nem veszti el a szerkezetét, s kiszáradva sem válik cserepessé a felület.

·       Javít az állagán: az erózió is kevesebb kárt tud tenni benne.

·       Javít a víz-háztartásán: tovább és több vizet képes megtartani, s lassabban szárad ki.

·  Javít a talajéleten: a komposzt dús éléskamra a földet lakó miriád apró mikro-organizmusnak. (Ezek aktív jelenléte és közreműködése nélkül éhen-pusztulnának a növények.)

·       Javít a talaj oxigén-ellátottságán: a labirintusos mikropórusos szerkezetben még akkor is marad levegő, ha azt az eső eláztatta. [Éppen azért mert nem omlik össze a struktúrája. Pontosan a jelenlevő komposztot adó óriás-molekulák térbeli szerkezetének az eredményeként.] E levegő híján a talajélet szintjén sok fulladásos halál következne be, nehezítve-hátráltatva a kialakult együttműködést.

Egyvalamin nem képes javítani: a talaj nitrogén és foszfor ellátottságán. Merthogy ezen kémiai elemekből nagyon kevés van azokban a növényi részekben, amelyekből e növényi komposzt készült (szár, gally, kéreg, levél). A nitrogén és a foszfor zöme a növény termésében halmozódik fel. Azt pedig megesszük, s beépítjük a szervezetünkbe, illetőleg frissítjük vele a lecserélendő „fáradt” részeit. A maradékát pedig kikakáljuk. Amennyiben viszont a kakát+pisit is beletesszük a komposztálódásra szánt növényi alkotók közé, akkor az ebből származó komposzt már nitrogén és foszfor tekintetében is javítja a talajt. És pontosan ezt érjük el az Alomszék-használattal.

[Megelőlegezésül: Ha ellenben a kakát és pisit a nagybani szennyvíztisztító telepekre vezetjük, akkor azok ott a szervesen kötött formáiból a zömmel oxidációs beavatkozásokra szervetlen nitráttá és foszfáttá alakulnak, s nem a talajt gazdagítják, hanem a folyók vizében tesznek kárt. Mindezeket rövidesen elemezni fogom, mihelyst eljutok a szennyvíztisztítás áttekintéséhez.)]

Ürülékünket tehát – az eltakarítandó, veszélyesnek kikiáltott rondaságból – természeti erőforrássá alakítja át az Alomszék-használat, s az azt követő alom-komposzt képzés. Figyelmezzünk arra is, hogy ennek során rengeteg növényi eredetű „szemetet” is felhasználtunk, ugyancsak jó célra. Ez nevezhető eredményes és egyben ökologikus „takarításnak”. E mellékterméket kéretlenül nem produkáló takarításon túl, a szar-alom legalapvetőbb jelentősége talajon tett, fentebb felsorolt 5+1 „javít” tétel.

Az eddig elmondottakból már mozaikszerűen összeállhat mindenkiben a kép, mely egyike a legdrámaibb bemutatása annak: mit is hozott, és mit is tartogat számunkra az angol-wc. Országh Józsefet idézem:

„Ezzel kapcsolatban gyakran említem a vízöblítéses vécé ökomérlegét. Az a vízmennyiség, amit egy ilyen vécében egy személy évente elpazarol, elég lenne annak a földdarabnak az öntözésére, amelyik a kérdéses személy élelmét termeli. A szennyvíztisztító által szétrombolt (és nitrát szennyezéssé alakított) a vécéből kijövő szerves biotömeg, elég lenne, megfelelő komposzt formájában, ugyanannak a földdarabnak a trágyázásához. Ebből kézenfekvő az a tény, hogy minden vécét használó személy a bioszférában saját élelmi alapját rombolja szét.”

Tartható-e ezek fényében az a hisztérikus hőbörgés, hogy végig kell csatornázni a még kimaradt falvakat is? Ahelyett hogy a művi szar-megsemmisítés nagyipari centrumait zárnák be és szanálnák?

3.5.) A szürkevíz sorsa:

Ugyan, mi lehetne? Amikor a víz kincs, baktérium pedig alig van benne (~1%, ld. fent).

Mégis át kell gondolni: hogyan és hova kerüljön?

Ami a veszélyes baktériumokat illet, hát persze: fürdéskor megmossuk a fenekünket is, meg a pisis bugyi mosóvize is ebben landol. Most akkor, kell-e félni tőle, netán kilőjük az űrbe? Az E. coli baktérium az, amire a köznépet a markában tartó higiéniás hisztéria, s vele az egész ipari-méretű szennyvíztisztítási őrület fel van építve. Ezért e téma megér néhány gondolatot – nemsokára.

A valódi dilemmát az adja, hogy a szürkevízben is hemzsegnek a nem az élővízbe való molekulák (szappan, ételmaradék…). A természeti vizekbe engedve tehát ezek kárt okoznának – mindaddig míg fel nem hígulnak kellőképp, vagy amíg a tartalmuk fel nem dolgozódik, így vagy úgy. A kár abból fakad, hogy a szennyező, zömében nagymolekulájú szerves anyagok az alsóbbrendű élőlényeknek bőséges táplálékot adnak, mire ezek a folyó- és álló-vizekben elszaporodnak. Bizonyos társuló nitrogén és foszfor tartalom mellett ez eutrofizációhoz vezet, maga a zajló folyamat pedig e vizekben tetemes oxigén-hiányt okoz – amibe a felsőbb szerveződésű vízi-élőlények elpusztulhatnak. (A keletkezett hal-hullák pedig tovább táplálják az eutrofizáció folyamatát.)

A megoldás persze pofon-egyszerű. A szürkevizet a  talajba  kell juttatni.

Már a legelején, az alaptételben is utaltunk rá: „pont úgy ivódik a talajba mintha mi ott sem lettünk volna”. Merthogy „a számunkra hasznos/szükséges kerülőutak megjárta után” vagyunk éppen. No de mi van e felhasznált víz „tisztaságának a küszöbértékével”? Hisz most mondtuk: jócskán hemzseg benne a sokféle szerves-molekula, melyre bármely apró élőlény ugrásra kész.

Hát épp ez a szép az egészben. A talajlakó mikroorganizmusok ha zabálnak, nem eutrofizációt okoznak: hanem a felszaporodó szerves produktumaikkal, s önmaguk szaporodó számával/tömegével együtt, a talaj össz-szervesanyag tartalmát – más néven: annak potenciális humusz-szintjét – növelik. S mindeközben oxigén-hiány sem lép fel a talajban, e zabálással együtt-járó megnövekedett lihegés hatására, mert ott (kivált a szar-alommal már feljavítottban) a rengeteg makro- és mikro-pórus okán lényegesen több a rendelkezésre-álló levegő, mint amennyit a víz magába oldani képes. Röviden: mindazok az effektusok, amelyek az élővizeket károsan érintenék, a talajt a legelőnyösebben befolyásolják.

Hogy most az-e a slussz-poén, hogy ezáltal maga a víz is helyben, a közelünkben marad – nem pedig kidől, a folyóinkon át az országból, ahogyan az bármely központosított szennyvíz-begyűjtés velejárója – azt a maguknak témát kereső, kérődző filozófusoknak hagyom.

3.6.) Mérlegvonás
Bár még vannak fontos részletek hátra – részben már beígértek – idején-való hogy az egyiknek végre eleget tegyek, s  némi összevetésben párhuzamba állítsuk a nagyüzemi szennyvíztisztítás ma uralkodó rendszerének tulajdonságait és következményeit a Vízönellátó megfelelő elemével.

	a mát uraló, legitimált, Szennyvíztisztítási verzió	használt (=szürke) víz és szar-alom kezelése a Vízönellátó szerint
Beruházás – létrehozás	1. Közcsatornák hálózata. (Ha kell, a szántóföldeken is át.) 2. Nagybani tisztító-mű. 3. Járulékosak. (Szennyvíz-iszap eltüntetés, „Bio-gáz” reaktor…)	1. Alomszék barkácsolás. 2. Szürkevíz tározó + elszivárogtató (opcionális).
	A tételek olvashatók. Ezek százmilliárdokat jelentenek (országosan, állami szinten). [a „JÖVŐ”-be invesztálva?]
Működtetés – karbantartás	1. Szállításhoz: átemelő-szivattyúk, öblítések 2. A tisztítóműben: energia-igény (SOK), felügyelet-igény (folyamat-követés, rendszer-ellenőrzés [munkaerő, labor])	Semmi extra
	CSAK az EGYIK oldalt terheli.
Meghibásodás	1. Csatornában: kiülepedés/dugolás, elszivárgás 2. Tisztítóműben: áramszünet (teljes borulás), alkatrész-hiba (üzemzavar, cseredarab)	NINCS / SEMMI
	DETTO
Kár-esetek: 1. nagygépi munkálatok 2. eseti zivatar	Cső-kár. (felfedezéséig a szaros-víz a földbe) [a cél ennek az elkerülése volt] Kiönt a csatorna. (a felszínre szélesen szétterítve a szar) [E. Coli felelősök/ügyeletesek szórják eszetlenül és méretlenül a klórmészt mindenüvé] (Vö.: téli sózás) „Túl-hígul” a szennyvíz. (áldozatul esik a „Tisztítási-hatásfok” – meg ami vele jár) tehát: NEM töltheti el a tervezett időt a műben azaz: megy ahogy jött (=tisztítatlanul) az élővizekbe	NIL. (Nem közterület.) A komposzt-prizmában álló szar-alomban már részben immobilizált részben átalakult a szar. [Ami kimosódhat belőle, tehát közel nem olyan veszélyes, mint a szerteáramló felbugyogó friss szaros-lé a közcsatornából.] Mivel a (fedett) komposzt-prizma a talajon áll, ritka-nagy égi áldás kell hogy alulról a vízben tocsogjon – szemben a városok aszfaltozott felületeivel, ahol nincs földbe-szivárgás csak csatorna-kiöntés. Magát a ketrecben álló komposzt-prizmát pedig csak egy dühöngő folyó árja lenne képes megbontani, elsodorni – az égből aláhulló áldás semmiképp.
	Ugye új az efféle összevetés?
Közüzemi díj	NANÁ: „csatorna-díj”	NINCS. Ami van: FENYEGETÉS + ZSAROLÁS (=”talajterhelési-díj”)
	Elég könnyen értelmezhető. A „be-terelési” szándék is.

Fentiekből nem úgy tűnik, mintha az uralkodó szisztémánál lenne az előny.

Lássuk, hátha a Kínálat Repertoárja megfordítja a fenti trendet:

Hozadékok	Titkolt/elhallgatott	ElhallgatTATott
Szerves-anyag	zöme eltűnik/elvész (oxidáció, lebontás)	mindenestül megmarad (és a talajt gazdagítja)
	A különbség a hozzáállásból fakad: oxidál / roncsol / „eltüntet”    –    MEGHAGY (csak szelíden átalakít)
nitrát	bőségesen képződik veszettül mozgékony: nitrátos vizek növényi hasznosulása jóval nehezítettebb	NINCS a szerves kötésben lévő nitrogén nem vándorol a vízzel viszont közvetlen tápanyag)
	CSAKIS az Oxidációs beavatkozásra képződik. Akkor viszont igen gyorsan vándorol lefele (kicsi a kőzetekkel a szorpciós kölcsönhatása TÉNY) A mélységbe még nem-vándorolt nitrát beépítése is NEHEZÍTETT: előbb NH3-ra vissza kell redukálják! (aminosav, nukleotidok mind Redukált-formában tartalmazzák a nitrogént). Ha NINCS oxidáció: SZERVES-kötésben, de mindenképpen REDUKÁLT formában marad a nitrogén (NH3):               ezek (a nagyobb szorpciós kölcsönhatás miatt) lassabban/alig vándorolnak…         …de ezalatt „meg is eszik” a felső talajréteget lakó mikroorganizmusok.
foszfor/foszfát	bőséges élővizekben eutrofizáció	ugyanannyi de NEM károsítja a vizeket! a talajt viszont gazdagítja!
	A Mennyiség azonos. Az „Elöntési-technológia” különbözik: VÍZ vs. TALAJ
CO2	távolról sem elhanyagolható (a szerves-anyag oxidációjának elkussolt terméke) [vö.: Klíma-stratégiák latolgatása]	szinte alig (a komposzt „lélegzésének” megfelelően)
	Hiszen SZÁNDÉKOSAN eloxidálják a szerves-anyagot! Az effektusról pedig HALLGATNAK. (Aztán jönnek a „klíma-stratégiáikkal”. [6])
szennyvíz-iszap	akár jó is lehetne, de SZENNYEZETT!!!	NINCS
	Van amit az atyaúristennek sem sikerül eloxidálniuk. Ez TERMÉK címkét kap. IGENÁM de SZENNYEZETT! Miért? az IPAR vizeivel való közösítés okán.
víz-mérleg	NEGATÍV: évente 1 Balatonnyi víz kerül ki általa (is) az országból	Teljes egyensúly.
	Magáért beszél. Mutatja hogy KI akar ITT Sivatagot.
Fel nem mért	Talaj-rombolás: a szerves- és táp-anyag kivonást (= mezőgazdasági termelés) nem kompenzálja SEMMI. [a műtrágya pláne nem]	Talajerő visszaállítás/gazdagítás. Az összes kibocsátott anyag legkönnyebb formában a körciklusba illő visszavezetésével, ODA ahonnan vétetett.
	TALAJ: Indirekt felélés + direkt megsemmisítés   vs.   „Gondos gazda” Műtrágya: (Csupán 2 pontot érintek) 1.) Vegyük a LEGNAGYOBB volumenben használtat: NH4NO3. Ez NITRÁTOT visz közvetlenül a talajba. (Aminek a hatásait fentebb már érintettük.) [És e ponton függ össze a helytelen mezőgazdasági szemlélet, és a szükségtelen nagybani szennyvíztisztítási tevékenység] 2.) Minden víz-oldható ionos anyag (és a SZERVETLEN műtrágyák mind ilyenek) a talajt több irányból rombolja. ·                      talaj-struktúra összeomlás – kolloidkémia; ·                     mikro-élőlények/növények dehidratálódása – mintha mi sós tengervizet innánk…

Ennyi minden, egy rakáson, azért már el kellene gondolkodtasson valakit „ODAFÖNT”…

Merthogy, mindössze az eddig-tartó feltárásból is kiviláglik:

A (kommunális)  VÍZ  felhasználásunkkal kapcsolatos összes problémát eredményesen és ökologikusan oldja meg a Vízönellátó elképzelés.

=   =   =   =   =   =   =   =   =   =   =

4.) Az akadálypálya működtetői/résztvevői

Ami jelenleg tudható, az a következő:

·       Az MTA kezébe vette a Vízügyeket  [7]:

Döntött az MTA az Országos Vízprogram megkezdéséről (2016. július 11.)

Ahol a legkonkrétabb elképzelés az alábbi volt: [Szöllősi-Nagy András: „…ökológiával és vízzel foglalkozó interdiszciplináris tudományos intézmény megszervezését javasolta.”.

·     Államelnökünk aggódva járja a Világot Víz és Klíma ügyben [8] – ám jelen anyaggal bejutni Hozzá teljesen lehetetlen. [Ajtónállójától eddig 3 semmitmondó elutasító levelet kaptam.]

Az illető irodalom-történész, kritikus. Affinitása a bekínált témához ennek tükrében mérendő. Magyarázat és mentség persze 2 különböző dolog. Nehezen fésülhető harmonikusan egybe. Mint ahogyan a masíroz és a mankó sem.

·       Aki a Vízönellátó rendszer alkalmazását bevállalja, az titokban kell ezt tegye.

Legtöbbjük 2000 lélekszám alatti faluban él, melyeket eddig még nem szorított sarokba a törvény.

A csatornázás úthengere azonban nem állt le, csupán „erőt gyűjt”.

·   Legalizálni a Vízönellátó rendszer bármelyik elemét lehetetlen. Törvény s Jegyző utánad nyúl (ha neki úgy tetszik), s üldöz, bírságol, végrehajt. [Velem ez történik, már a 3. éve.]

·       Törvény-módosítási kezdeményezésemre nem reagál senki.

Eddigi legnagyobb vállrózsa-skalpom egy női tü. alezredes hivatalvezető, aki negáló értelemben rakta helyére a felvetetteket, protokolláris hibák fennforgására irányítva a központi figyelmet.

=   =   =   =   =   =   =   =   =   =   =

5.) Két fontos/praktikus részlet

Folytassuk hát egyelőre a sort ott, ahol az értelemmel előbbre tudunk haladni.

5.1.) Gyógyszer-maradékok sorsa ?

Az egyik kérdéskör, amely még a szennyvíztisztítási szakembereket is foglalkoztatja, az hogy mi s hogyan lesz a szennyvízzel az élővizekbe kerülő gyógyszer-maradékok és intermediereik sorsa – merthogy az általuk végzett „tisztítás” ezekre nézve tökéletesen hatástalan. A fenti táblázatba sorolás helyett, alább bocsátom rendelkezésre azokat az érveket, melyek segítenek a homály-oszlatásban – bár a mindent bizonyító kísérleti hátteret (mint labor-nélküli, nyugdíjas vegyész) már nem tehetem hozzá.

[Ha nem orrol meg senki ezért, akkor alább egy korábban szült írásomból [9] merítek, mely elég tömör és egyben lényegre-törő]

„Amivel a piedesztálra helyezett jelenlegi szennyvíztisztítás soha nem fog megbirkózni azt a mezei ad-hoc komposztálás simán megoldja. Mese? Nem, kémiai evidencia. Ugyanis bármely reakció lezajlása (legyen itt egy adott gyógyszer-maradék lebomlása) alapjában 3 tényezőtől függ.

1. Az aktív reaktánsok koncentrációjától.

A szennyvíz híg-vizes oldatában ez értelemszerűen meglehetősen csekély (máskülönben ezektől kellene utólag a vizet valahogyan megtisztítani!); nem úgy a szilárd komposzt-kupacban (ahol szinte minden anyag reaktánsként szerepelhet).

2. A rendelkezésre álló időtől.

A szennyvíz tartózkodási ideje a tisztítóműben jelentősen korlátozott, a folyamatosan érkező és fogadandó hatalmas volumene miatt. Nem így a komposztálás esetében, ahol az összehasonlításban töredéknyi térfogatú komposzt kupaca akár 1 év hosszat is háborítatlanul elpihenhet.

3. A lehetőségek tárházától.

Picit világosabban: a szennyvíz híg-vizes oldatában meglehetősen kevés-féle aktív reaktáns vagyon, így a lehetséges reakciók száma is korlátozott, miértis felettébb gyakori az eset hogy ezekből egyik sem jön be. Magyarán: nincs is mód rá hogy megtörténjék a lebontás.

A komposzt-kupac ezzel szemben nyüzsög a mikro-organizmusoktól: mind egy-egy reaktánsnak vehető. Ráadásul magasabb szervezettségük miatt multi-funkcionális képességekkel felruházottak (többféle anyagot is tudnak táplálékukként kezelni: azaz, mindezeket átalakítják-lebontják). S ezen túl még gyors evolúciós-adaptációs képességűek is. [Gondoljunk csak a szintén a mikro-organizmusok kategóriájába tartozó kórokozókra, melyek igen rövid idő alatt „kicselezik” az ellenük bevetett egyre újabb antibiotikumokat.] Így az lenne az igazi csoda ha valami általuk megemésztetlen (azaz átalakulatlan) maradna.”

5.2.) Higiéniás fenyegetettség ?

Most értünk oda, hogy ígéretemhez híven az E. Coli [10] kapcsán is elmondjak néhány gondolatot.

Fektessünk le néhány tényt:

u Az E. Coli létezik.

v Az E. Coli bennünk is létezik.

w Az E. Coli-t üríti a szervezet.

 Az E. Coli mérgező – legalábbis számunkra, szájon át.

[v valójában u és w következménye.]

Kérdés: Levonható-e ezekből az a következtetés, hogy az E. Coli-t meg kell semmisíteni?

A.  efelé próbál ösztökélni.

B. u azt indikálja hogy egy ilyen törekvés hiábavaló.

C. v felveti azt a súlyos kérdést, hogy „működni fog-e nélküle bennünk minden?”

D. w elgondolkodtathat arról, hátha ez is (szükséges?) tápanyag más élő-szervezetek számára – hasonlatosan a többi „ürített” termékhez.

Ha tehát A. sugallatára cselekednénk, akkor erőfeszítéseink B. szerint nemcsak sziszifusziak de hamvába-holtak is, C. szerint ránk nézve lehetnek veszélyesek, D. pedig arra int hogy ismét ártó kézzel avatkozhatunk a biodiverzitásba.

Vagyis a kérdésre a válasz a leghatározottabban tagadó. Ez kristálytisztán megvilágítja hát a jelenlegi szennyvíztisztítás higiéniás-intelmű központi gondolatát: Hibás, életképtelen, kivihetetlen, többrétűen súlyosan veszélyeztető.

Kérdés ezek-után: Hogyan védhetjük meg magunkat a  alatt jelzett veszélytől?

I. Ne fogyasszuk közvetlenül.

II. Tartsunk tisztes távolságot. (kézmosás)

III. Kezeljük a dolgokat a helyén.

I. és II. talán még álmunkból felriasztva is könnyedén betartható. III. pedig úgy teljesíthető ha az E. Coli-t udvartartásostul betálaljuk a földlakó mikro-organizmusok népes táborának az étlapra. Mégpedig kétfordulósan: először a komposztálandó halomba szar-alomként, majd a komposzt teljes érése után a talajba. [A nem-sokkal fentebb részletezett kémiai evidenciák okán biztosra vehető, hogy már az érett komposzt is szinte mentes lesz a („mérgező”) E. Coli-tól. (Ám nem „nyomtalanul” semmisül meg: választ adva u-re is, C.-re is.)] Nem  a  vízbe, tehát – még „tisztítás” után sem! [Látjuk majd: a Stockholmi Vízdíj kapcsán is hogy ez nem biztonságos út.] Már csak amiatt sem, mert borítékolható hogy előbb fogunk meginni néhány pohár vizet (ki-tudja mily előéletűt) mint enni egy kanálka talajt (amiből a falánk parányok már rég kizabálták a fenyegető E. Coli-t).

Megvan hát e kérdésre is a válasz: az Országh-féle út  célhoz vezet,  és akadály-mentes.

=   =   =   =   =   =   =   =   =   =   =

6.) Szakmai + Szakpolitikai Színvonal

Mindezek tükrében már megkísérelhetünk értelmezni 1-2 Vízügyi-szakpolitikai  kijelentést, elszólást, tényt.

6.1.) Egyik gyöngyszem a Balaton megmentését mint sikertörténetet [11] állítja be. Nézzünk e siker mélyére.

1.) A Balaton az 1980-as évekre erősen eutrofizált állapotba került. (Nádasok + hínár térnyerése, felszín algásodása, halpusztulás lépten-nyomon.)

2.) A tudás – mely szerint az eutrofizáció folyamatának erősségét elsősorban a vizes-közeg foszfor-tartalmának a nagysága határozza meg – régóta közkincs.

3.) Azt, hogy a térségben ekkortájt kezdődött nagybani szennyvíztisztítás keretében működő telepek e folyamat csökkentésében eredménytelenek, nemigen tették közzé. Talán azért, mert érezték hogy e technológiai nekibuzdulás – a tőle remélt és általa kapott effektusok tekintetében – a köz szemében inkább kudarc mint kincs.

4.) Ezen rágódva jöhetett lassan a Megvilágosodás, melyet követett a Terv, majd a nagy-ívű Végrehajtás. Melyre tartalmilag az alábbi friss kijelentésükből nyerhetünk elképzelést: „Jelentős vízkormányzások A Balaton parti sávjában keletkező szennyvizek nagy részét a tó tehermentesítése érdekében idegen vízgyűjtőre kivezetik” [12]. [Az érintett területek a Sió, Koppány-patak, Veszprémi-Séd, Cinca-(Bozót)-patak vízfolyásai.]

Amivel valóban csökkent a Balatonban az eutrofizáció. A „siker” kulcsa tehát így summázható:

·    Ha nem a bilibe öntik az ügyetlenségüket hanem a teknőbe, akkor a bili tiszta marad. Óriási ötlet. Már csak a tekenő tartalmáról kell elterelni a figyelmet.

·   Az meg külön szenzáció, hogy alig kellett 20-30 akadémiai év ahhoz, hogy ez az ötlet kitermelődjék.

·    Mindazonáltal, ünnepi-önméltatásuk záróakkordjaiban ez is fellelhető [13]: „a tápanyag terhelését tovább kell csökkenteni, hogy a kedvezőtlen vízminőségű időszakokat (időszakosan és lokálisan jelentkező vízvirágzás/alga tömegprodukció) el lehessen kerülni.”

Nem kommentálom: pártolom a gondolkodás szabadságát.

6.2.) Engedtessék meg némi tamáskodás team-munka kapcsán is:

Fenti „siker-történetet” lenyelte (megrágatlanul) Lovász László, az MTA elnöke is, midőn kötelességszerűen bevezette a 2016-ban meghirdetett és útjára-indított Országos Vízprogramot. E világhíres, s az utókor figyelmét is méltán kiérdemlő matematikusunk eme tétova közreműködését pusztán azért említem hogy előrevetítsem: Ugyan mi nagyszerű gyümölcsöt teremhet majdan az az interdiszciplináris együttműködés, ez Országos Vízprogram megfogalmazásakor szinte az egyedüli konkrét javaslat volt? Melyet mint szalmaszálat mutatott fel Szöllősi-Nagy András [14], kinek saját hozzájáruló diszciplínája gyakorlatilag a hidrológiai-áramlástechnikai rendszerek modellezésére korlátozódik.

Ha akad bátorság szembenézni azzal, hogy a korszak-váltó újdonságok mindig egyetlen koponyából termelődtek ki (lásd a bevezetőmben tett tudománytörténeti sétát), de még a korszakos felfedezések szikrája is izolált agyakból pattant elő (Kepler, Newton – vagy hogy hazai vizekre evezzünk: Irinyi, Bólyai, Jedlik), akkor joggal merül fel a kérdés: Mikor és mi jó származott abból eddig, ha eltérő diszciplínájú nobilitások agyalásra összekapaszkodtak?

Félreértés ne essék. Nem az „inter-diszciplinaritás” ellen beszélek, hanem azt tartom: ahhoz hogy e tanakodás ne legyen meddő, a tudás legjobb ha egyetlen koponyán belül székel, s inkább multi-diszciplináris formában. Erre eklatáns példa Országh József. [Akiről a leendő csoport résztvevői még csak nem is hallottak.]

6.3.) Átnéztem egy boldogtalan pillanatomban az Országos Vízügyi Főigazgatóság jelentését a „Jelentős Vízgazdálkodási Kérdéseink” témakörről, s ott annyi iszonytatót találtam, hogy elemzést készítettem belőle, kivonatolással – amely hozzáférhető, elolvasható [15]. Ide (a Balatont érintőn túl) mindössze 1 elemet emelnék belőle át. Ez (a Nagykunsági térségről) így szól: „jelentős szennyező forrásnak tekinthető a … szennyvíztisztítókból kikerülő tisztított szennyvíz. Ezen vizek a belvízcsatornában vezetve nem hígulnak fel kellő mértékben. [16]”

Amit ha értelmezni próbálunk: Tehát mindegy mit is bocsátanak ki, csakis a hígulásra számíthatnak. Akkor: Miféle tisztítást is perfektuálnak ezek a szennyvíztisztítók?

6.4.) A fenti anyag arra indíttatott hogy megkurkásszam: mennyire megfelelő vajon az egyes szennyvíztisztító-telepek működése? … A kémiai elemzések tükrében.

Miután szembesültem a találtakkal, erről is muszáj volt készítenem egy összefoglalót [17]. Itt nem részletezem az elemzést, csak bemutatom magát a Táblázatot:

            (eredeti forrás: Kibocsátott tisztított szennyvíz minőség (dmrv zrt.) [18] )

Az alább felsorolt szennyvíztisztító-telepek ÉVES „önellenőrző” méréseit láthatják. KOI, NH₃, NO₃^-, össz-nitrogén és össz-foszfor tekintetében – a végén egy EU-„osztályzattal” (a releváns határértékek tekintetében).

A nem-beszínezett értékek „átmennek”, a különféleképp színkódoltak egyre súlyosabb megbukásokat jeleznek. Láthatóan csak NÉHÁNYUK nem bukott meg a 3 főbb komponensből (KOI, ΣN, ΣP). Viszont ezek is megbuktak valamin, ami épp ennyire fontos: a Nitrit- szintjén. Ez ugyanis a legmérgezőbb szervetlen nitrogén-forma; így ezt is mérni szokás.

Szembe-helyezhető e siralmas vizsgaképpel a saját használtvíz-kezelésem eredménye: 3 év óta jól teljesít, és stabil.

Telephely	időpont	NO2- !!!	KOIkr O2 mg/l		NH3-NH4+ N mg/l		NO3_ mg/l	Σ N N mg/l		Σ P P mg/l	EU „bukta”
			Határ - Mért (hazai)		Határ - Mért (hazai)		Mért	Határ - Mért (hazai)		Mért	X > 4* X > 2*
Balassagyarmat	2015.11.24	0.08	125	<30	20	0.1	42	-	16.3	1.1	N
Csömör	2015.09.14	1.1	125	152	10	19	36.5	30	42.7	4.0	N P Koi
Dejtár	2015.08.11	47.6	125	81	10	0.2	52	35	32.8	4.6	N P
Dobogókő	2015.11.18	<0.03	200	<30	-	0.05	201	-	67.2	3.3	N P
Dunakeszi	2016.01.06	0.87	75	43	5	0.55	64	25	21.5	1.7	N
Érsekvadkert	2016.01.06	0.62	75	50	10	0.1	163	50	46.6	0.74	N
Galgaguta	2015.11.17	0.24	125	188	20	69.5	<1	-	88	8.4	N P Koi
Horpács	2016.01.06	0.64	75	55	10	0.8	59	50	21.4	0.90	N
Nógrád	2015.12.08	0.61	125	33	10	0.1	84	30	28.4	0.96	N
Nőtincs	2015.12.08	1.16	125	49	10	0.2	46	30	17.4	2.1	N
Pilisszentkereszt	2015.11.18	1.9	75	41	-	0.55	24.5	-	11.5	0.70	nitrit
Pilisvörösvár	2015.11.30	2.4	75	<30	5	0.3	41	25	15	0.87	nitrit
Rétsági Ip.park	2015.09.22	3.2	75	55	10	4.4	19	50	15.6	1.2	nitrit
Szente	2015.12.14	<0.03	300	103	-	70	<1	-	83.8	1.9	N
Szentendre	2015.11.30	1.3	125	56	10	0.1	74	35	23.3	1.7	N
Sződ	2015.09.15	4.5	200	54	10	0.35	7	-	7.8	5.6	P
Szügy	2015.08.11	1.9	200	64	-	71.5	3	-	91.4	9.6	N P
Vác	2016.01.06	1.1	125	53	10	1.6	54	35	21.2	10.	N P
Veresegyház	2016.01.13	1.8	50	31	2	0.25	15.5	15	8.54	<0.5	nitrit
Zebegény	2015.11.16	2.6	200	59	10	2.6	39.5	35	18.2	2.1	N
% Saját „kísérleti” $	2015.03.15			40		0.39	9				Ø
	2016.02.28			<30		7.8	<1				Ø
	2016.06.29			27		5.1	<1				Ø
	2016.10.17-27					4.6				0.73	Ø
	2016.11.15	0.35							3.6		Ø
	2017.03.01	0.52		32		4.8	0.2		5.9	0.9	Ø

[Ugyanis a betartandó EU-határértékek [19]:   KOI = 125,   Σ N = 15,   Σ P = 2 (mg/l)]

A Táblázat alsó része a Szürkevíz-tisztítási eredményességemet prezentálja.

[Mint feljebb már meg lett okolva: a szürkevíz „tisztítása” nem szükséges.

Mi több, felesleges. De ha (a fafejűeknek) kell, hát lehetséges.]

Ez alapján vagyok büntetve. Pontosabban ennek a figyelembe nem-vételével. Még pontosabban a Törvények figyelembe vételével.

=   =   =   =   =   =   =   =   =   =   =

7.) A Törvény Szelleme

Akkor most kukkantsunk be a Törvényi területre is.

A környezetvédelmi törvény ismeretlen megfogalmazói jónak látták az alábbi passzussal  [20] „honorálni” azok áldozatvállalását, akik (bár gyakran maguk sem értik a teljes csíziót) szeretnének valamit tenni a fenntartható környezetért:

„Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, kloridtartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20%-kal a 2005. évben, illetve a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett alapállapot-felmérés keretében mért értékeket.”

4  tétel emeltem ki, (sárga háttérrel) melyektől szörnyethal az értelem.

szulfát   Kockakövek az alap-műveltségből:

·  A szulfát kőzetalkotó komponens. (Azaz: akár több, akár kevesebb van belőle a talajban, nem szennyező.)

·   Kommunális kibocsátású vizekben gyakorlatilag nincs jelen (nitrogént és foszfort ürít az ember).

·    Ha valami úton-módon mégis szulfát kerülne e vizekbe, a Magyarországon zömmel meszes talajok CaCO₃ tartalmával azonnal reakcióba lép és oldhatatlan CaSO₄-vé alakul, s mint kőzet lesz jelen, készenlétben a növények számára tápanyagforrásul.

felszín alatti vízben      Miért nem a kibocsátott vízben?

Tudvalevő ugyanis, hogy a talajvíz mozog. Így, ezen általunk nem befolyásolható mozgás következtében, egy szennyező alany tiszta vizsgálati lapot mutathat fel, míg az alóla elvándorló szennyezettebb vizekből származó mérési eredmények egy arrébb-lakó vétlent sújthatnak.

megfigyelő objektum   Az effajta, az előbbi megokolás miatt teljesen értelmetlen objektumokkal megtűzdelt talajvíz hasonlatos ahhoz az emberhez, akiből mindenféle csövek lógnak ki és szondák vezetnek befele: ezek sem nem az egészség tükrei, sem nem ugyanennek a biztosítékai, hosszútávon.

sem haladja meg 20%-kal       Privát véleményem szerint a 20%-nyi megengedett rombolás is sok – a „fenntartható környezet” [Æ Áder úr megfogalmazása] jegyében is – kiváltképp ha van metodika mellyel ez is kiküszöbölhető

És 1 tételt pedig kék háttérrel: mely leleplező  az  összefonódásokra.

Azok az „egyedi szennyvíztisztító kisberendezések”, melyek telepítése és működtetése tekintetében a sehol nem nevesített „külön jogszabályok” megengedőek, nem a Zöld-Mikulás termékei hanem a multinacionális nagyvállalatokéi. Akik termékeik engedélyezéséért naná hogy átmennek azokon a bürokratikus-fizetős procedúrákon amibe a jóhiszemű egyedi állampolgár belegebedne; s nem másért csak hogy ott szerezzenek még piacot ahol csak tudnak. Termékeik alkalmazásának a közcsatornával szemben egyébként mindössze egyetlen előnye van: a használt-víz legalább helyben, a talajban marad. Maga a tisztítás mechanizmusa ugyanolyan romboló-elvű mint a nagybani szennyvíztisztító-telepeké. Testvériesen megosztozhatnak hát az okozott károk fölötti felelősségen – ha majd eljő a napja.

Ezeket a kézre-állóságokat alkalmazhatja szemrebbenés nélkül bármelyik falusi jegyző, ha feltett szándéka hogy kicsináljon valakit, kétszínű ájtatossággal a törvényesség fedezékéből.

Miközben ugyane Törvény, induláskor még – a célt helyesen jelölve meg – így fogalmaz [21]: „A környezet és természet védelme, terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és természet megóvását szolgáló tevékenységre való ösztönzése, …”, melyet a továbbiakban így pontosít: „A Törvény célja, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 60. §-ának rendelkezéseivel összhangban elősegítse a környezetbe történő anyag- vagy energiakibocsátás csökkentését, a környezet és természet megóvása érdekében a leghatékonyabb megoldások alkalmazását, …”

Amivel egyetértésben, mind többen szeretnék azt tenni amit én: Belső morális ösztönzésem hatására (valamint tudományos kutatói előéletemtől segítetten, és ebből fakadó tájékozottságomból adódóan is) olyan víztisztítási módszert valósítok meg falusi telkemen, mely tevékenységgel maximálisan óvom a környezetemet, s mely minden tekintetben felülmúlja a jelenleg legálisan végezhető szennyvíztisztítást. S így ezt mint a jelenlegi leghatékonyabbat, alkalmazni kellene, de mindenképpen elősegítenie, merthogy ez a jelen törvény kimondott célja.”

Ha ezek után, ugyanezen Törvény, (a mögöttes paragrafusok ellentmondásos zagyvaságával) bárkinek is

·       lehetővé teszi (a megjelölt céllal ellentétben)

·       hogy gátoljon és büntessen (a deklarált elősegítés helyett)

·  midőn a romboló-hatású, jelenlegi technológia felé kibúvót nem hagyó erőszakossággal taszigál, dacára hogy támogatatlanul is megvalósítom s alkalmazom a leghatékonyabb (tisztítási) megoldást,

akkor ez ugye pláne nem  Óvás és Ösztönzés, s akkor ezzel a Törvénnyel alapvető baj van.

=   =   =   =   =   =   =   =   =   =   =

8.) Klíma: Ráhatás/szabályozás?

Hagyjuk el most a borzalmak terepét – remélve hogy a Jövő így vagy úgy de átlép e szereplőkön s alkotásaikon – s nézzünk valami szív-vidítót.

Míg az előadás vázán töprengtem, nem sikerült dűlőre jutnom mi a szerencsésebb: Ha előre beharangozom a nagy hírt, vagy ha egy távolról induló levezetés során meglepetésszerűen spontán az ölünkbe csöppen. Ugyanis nem kisebb dologról van szó, mint a Klímaváltozásról.

·     Amiről mindenki beszél, papol – színpadának nagyságához mérten.

·     Amitől joggal retteghet mindenki – aki mélységében felfogta.

·     Amit ma annyian méricskélnek, vizslatnak-kutatnak, cikkeznek belőle – bár idegen nekik mint egyszeri tótnak a hottentotta.

·     Amire épkézláb megoldással eleddig senki nem volt képes előrukkolni.

Pedig a megoldás lehetősége a változások fékezésére, s egyszersmind a szabályozására itt van a kertek alatt. MŰKÖDŐKÉPESEN.

·     Hacsak be nem szántják fejlesztés alatt álló Hold-ekével. [22]

·  Hacsak be nem sózzák vastagon azt a kertet, (általunk finanszírozandó) komoly áldozatokkal begyűjtött intergalaktikus csillagporral.

·  Hacsak el nem takarodik az a rengeteg önjelölt klímakutató, akik a semmiből előteremve ma minden konferencia-termet dugig töltenek, s kiknek papperlapapp-jaitól visszhangzik a Világ.

A megoldás csírája a Vízönellátó rendszerben van.

Hohó ! Hát csak a csírája? – Igen.

·     Ahogyan a tölgyfa makk is csak csírát mutat – ha a Petri-csészében marad. De oxigént s életteret tálcán kínáló tölgyfaerdőt ád, ha a makkok sokaságának elegendő teret s időt adnak – a Petri-csésze korlátain túl.

·     Ugyanez a helyzet a Vízönellátóval is. A klímaváltozásra ható makroszkopikus effektust csak akkor tudja előidézni, ha  nagyban,  globálisan  alkalmazzák.

Nézzük a magyarázó összefüggéseket – aminek a főbb elemeit innen-onnan már ismerjük, de ezúttal kissé más sorrendben rakjuk össze a kockákat.

N.B.: A „beágyazódott” alap-hipotézis mindezidáig ez: A CO₂ „üvegház”-hatású gáz, s innen jön minden baj. [Ezt többen vitatják is [23]. Tegyék. A lényeg ugyanis nem pusztán az üvegház-hatásban van.] Hanem abban, hogy a CO₂ a teljes bioszféra működő-képességében központi szerepet játszik. Ha ennek szintjében, körforgásában zavar áll elő, akkor e zavarnak messze-ható következményei vannak. Ebből fakad klímaváltozás, felmelegedés.

u A légköri CO₂ szint felborult (= nagyban megnövekedett). IGAZ. [De egyúttal a tengerbe oldódott CO₂ is…]

v E növekedés okaként a fosszilis tüzelő-anyagok megnövekedett felhasználása lett megjelölve. Ez pillanatnyilag IGAZ-nak van beállítva.

w Ha v csak részben-igaz, akkor mi a TELJES igazság?

 Tudvalevő további, CO₂ szintet alakító tényezők:

	Tényező	példa	hatása a CO2 mérlegre
u	Mezőgazdasági földhasználat a) terjeszkedés (mert kimerült…) b) helytelen használat (ismételt tar-szántások)	erdő-irtás (égetéssel) talajrombolás	ld. w passzív képződés
v	Fa-kitermelés	a) használati célra b) tüzelésre	aktív megkötő ágens mennyisége csökken direkt képződés
w	Erdőtüzek	(gyakoriságuk a felmelegedés által gerjesztett ütemű)	a) aktív megkötő ágens mennyisége csökken b) direkt képződés
	Terv-szerű biomassza megsemmisítés	a) Szennyvíz-ipar b) bio-dízel” termelés	elkerülhető CO2 termelés elkerülhető talaj-rombolás (ld. u) nem zéró-ciklusú: u

 Mindezidáig v és  aránya nem pontosított, vitatott. Ugyanakkor az tisztán kiolvasható, hogy míg v legfeljebb egy-irányból rombol (hozzáad a légköri CO₂ szinthez), addig  minden tényezője két-irányból ront a helyzeten: Nemcsak CO₂-t termel, de egyúttal csökkenti is azt a potenciált, mely szerepet játszhatna abban, hogy a légköri CO₂ ismét megkötődjék.

Konklúziók:

A.) alatti tényezők sokszorta károsabbak mint v alatti.

B.) v esetleges teljes felszámolása esetén is  megállíthatatlanul pörgeti tovább a klímaváltozást.

C.) v és  együttes felszámolása esetén:

·     Nem tudjuk ellátni magunkat.

· A mára legyöngített bioszféra spontán regenerálódása tíz-százezer években kalkulálható. Addig semmi nem védi meg a civilizációt a gyakori és sokk-szerű pofonoktól.

D.)  hatásainak gyengítése esetén fékezhetődnek a kedvezőtlen folyamatok – talán még v részleges működése mellett is.

Reményt tehát csak D.) pont alatt lelünk.

Kérdés: Megvalósítható-e hogy  hatásai visszaszoruljanak?

Nézzük, hol tudunk a káros folyamatokba a legkönnyebben beavatkozni?

(Talán OTT ahol épp mi idéztük elő.)

  a) tételről már kimutattuk hogy minden következményében messzemenően káros. [Életszerű tehát, hogy „áldozati bárányként”, felszámolásával a közjót szolgálja.] Utaltunk arra is, hogy a szar-alom komposztként visszajuttatva a talajt minden tekintetben javítja. De eddig nem emeltem ki, hogy kémiailag kötött szenet is visz magával a talajba, amely ott viszonylag stabilan elvan. (Ugyanis, minden egyes N atom mellett ott van jó-néhány C atom is, ha a nitrogén szerves [más-szóval: Szén-vázas] vegyületbe van kötve.) [Lefordítom a technokratáknak: ezzel a fortéllyal a légkörből kivont CO₂-t sikerült elásni, nagyon kis ráfordítással, nagyon biztonságosan.]

Tud-e ez az „elásott” szén-tartalom valamivel többet is, mint parányit billenteni a „nagy CO₂ mérleg” nyelvén?

Amennyiben jól sáfárkodunk vele, igen. A szar-alom ugyanis teljes-értékű trágya: nitrogén- és foszfor-tartalma épp az, amit a megelőző termelésekkel kizsaroltak a talajból. A vissza-pótlással a talaj termékenysége fokozatosan helyreáll. A termékenyebb talajokon gyorsabb ütemben és több növényi anyag termelődik. Ezek azután mind a levegő CO₂ tartalmából élnek, azt fogyasztják: immobilizálják a fotoszintézissel a saját szöveteikbe raktározva (keményítő, cellulóz).

·   Ha az így képződött biomassza tömegnek azt a részét nézzük amelyet ezek után érintetlenül hagyunk (erdősítés), akkor az megszakítás nélkül tovább építi saját anyagába a légkörbeli fölös CO₂-t, az egészséges növekedésének az ütemében.

·     A fogyasztásra kerülő részét pedig kezeljük ismét a Vízönellátó alapelvei szerint: az elfogyasztott (növényi és állati) termékek N+P-ben gazdag részeinek reinkarnációját (=kaka+pisi) elegyítsük az N+P szegény növényi-hulladékkal, s az érett szar-alom járja be minden esetben a fenti utat.

Ezáltal a folyamatok felgyorsulnak: mind több biomassza áll elő. Olyan is amely közvetlenül CO₂-t fogyaszt a légkörből, s olyan is amely gyors növekedést biztosít e CO₂ zabálóknak – miközben maga stabilan szenet visz magával le, melyet tartósan raktároz a talajban.

Ezek az egymást segítő, és egyben a Természettel sehol nem ellentétes vagy ütköző folyamatok garantáltan nettó CO₂ fogyasztók.

Megtaláltuk hát a CO₂ dilemmára a kivezető utat, mégpedig a   a) pontból kiindulva.

A  alatti többi tényezőre tett hatások kibontására és azok értelem-szerű alakulására azonban a jelen keret szűk hogy kitérjek. [De ezek amúgyis már csak „illeszkedő” részletek lennének.]

Két alapvető dolgot azonban szeretnék még e Klímaváltozási megfontolásokhoz hozzáfűzni:

1.) A légköri CO₂ felélés ön-indukált felgyorsulásának az szab majd gátat, ha a keletkezett össz-biomassza továbbépüléséhez a még rendelkezésre álló CO₂ már túl kevés. Ekkor beáll egy egyensúly. [Amely azonban a mainál lényegesen nagyobb tompító, puffer-hatással képes korlátok között tartani az esetleges kilengéseket – lévén a CO₂-t szabályozó élő-anyag tömege lényegesen nagyobb és aktívabb.]

2.) Azt hogy mekkora lesz/legyen ez az „egyensúlyi biomassza-tömeg”, lehet befolyásolni. Mégpedig az elfekvő, biológiailag inaktív szénvagyon kontrollált „rendelkezésre-bocsátásával”. Ha ugyanis van további beépíthető CO₂, és az gyorsan épül be a meglevő biomasszába, akkor az nem a légköri CO₂ szint monoton emelkedését hozza, hanem a szükségszerűen jelenlevő légköri CO₂ szint ingadozásait tompító élő természeti rendszer erejét/potenciálját növeli. Lefordítva a hitetlenkedőknek: bizonyos mértékű folytatólagos fosszilis tüzelőanyag-felhasználás akár építő-jellegű is lehet – a Vízönellátó rendszer (kulcs-elemének) globális alkalmazásával. EZ is Országh József egyedülálló gondolata. [Szabad a konfrontáció. De a gondolkodás és a magunkba-szállás is.]

Semmiféle praktika, amely nem szaporítja vissza az aktív, élő biomassza-tömeget, nem hoz a területen érdemi megoldást. Ilyen értelemben a technológiai zöld-energiák (napelem, szél-erőmű…) semmit nem érnek, nem versenytársak.

[A helyük másutt van.]

Meglenne  tehát a megoldás a legnagyobb fejfájásunkra is …

… hacsak  nem hagyjuk a kezdeményezést továbbra is rossz kezekben.

Mint amilyen például a Párizsi Klímacsúcson központi szerepben tündöklő CCS (Carbon Capture & Storage) technológia erőltetése. Mely elemzésére itt már végképp nincs idő – de az érdeklődőknek rövidesen átteszem e régebben megírt elemzésemet a nyilvánosan elérhető blogomra. [MEGTÖRTÉNT [24]] Ha röviden, képies analógiával kellene lefessem a jelzett erőlködést, a hozzáállásuk a következő:

A kerengő cápák közt a vízben fulladozó hajótöröttek megsegítésére olyan tervet ácsoltak a szárazföld belsejében össze, amely kakaó-biztos tutajokban gondolkodik, ám a vízrebocsátást még késlelteti hogy a szokásos női és férfi WC mellett a transz-neműek kabinja vajon milyen bel-borítású legyen.

=   =   =   =   =   =   =   =   =   =   =

9.) Összegzés – 2 ellenpéldával

Remélem, sikerült bemutatnom munkáján keresztül Országh József érdemeit.

Ha nem, hadd illesszek be ide még agy adalékot, „rágcsálni-valónak”. Egy neves tudóstársa  [25] így foglalta össze Planck jellemét: „…konzervatív volt, elutasító a forradalmi újítások iránt, és szkeptikus a spekulációkkal szemben. Hite azonban a logikus gondolatokkal alátámasztott tények kényszerítő erejében olyan nagy volt, hogy nem habozott kimondani egy állítást, ami minden hagyománynak ellentmond, mert meg volt győződve arról, hogy nincs más kiút.”

-   -   -   -   -   -

S ha már az Érdemeket említettem, ide tartozna még egy rövidke történet.

Stockholmi Vízdíj [26] Szindróma

Mára már több díj is létezik, melyek a legkiemelkedőbb, Környezetvédelemmel kapcsolatos teljesítményeket kívánják elismerni – ÉVENTE.

Nézzük: mi jó is háramlik ezekből ránk?

Bemutatnám a 2016. évi nyertest – pontosabban azt, hogy mivel is érdemelte ki e magas kitüntetést.

1993-ban, az USA-beli Milwaukee városában [27] történt egy „baleset”. 400,000 fogyasztót érintett, akik közül 69 már az elején nyomban meg is halt. Egy bizonyos élősdi került ugyanis az ivóvízbe. Átment a városi Vízszolgáltató előtisztító-szűrőin. De hogyan került oda?

Alapos oknyomozással kiderítették: a városi Szennyvíztisztító-mű éppen 2 mérfölddel odébb bocsátja a tóba a kimenő vizeit, mint ahonnan a városi Vízmű veszi azt.

Maga a kórokozó (Cryptosporidium [28]) egyébként mind az ember, mind az állatok beleiben honos. [Párhuzam az E. Coli-val.] A „gyógyszer-maradékok lebontása” részben taglaltakkor már láttuk: a bonyolult veszélyes anyagokkal a bevett szennyvíztisztítás képtelen megbirkózni. Ráadásul: a központi ivóvíz-ellátásba iktatott kényszerű klórozás ezt az ágenst nem is képes elpusztítani.

Hova is kerültünk? Váratlanul a sűrűjébe. Ki fog onnan kihozni?

·  Az ivóvíz-szolgáltató – amely nem képes sem kiszűrni, sem elpusztítani a kórokozót?

·       Vagy az elfolyó-vizünkért másodszor is a markát-tartó Szennyvíz-vállalat – amely változatlanul kibocsátja azt az élővízbe?

Diadalmas egy körforgás. Mindenesetre, eldöntetett, hogy aki eme mikro-véglény körül serte-pertélve írt számos dolgozatot, az – végülis VAN közös elem – e Szomorú-Szenzáció végjátékaként díjat érdemel.

Nem tudom: osztozhatunk-e az örömmámorban?

Swift, saját korába helyezve, a jelenséget (disztingvált méltatással) ekként aposztrofálja: „a legyek és köpetek tárgyában tett finom felfedezéseinek hasznát illetően” [29] (eredetiben: „the great usefulness of his sublime discoveries upon the subject of flies and spittle”)]

N.B.: Ajánlom a díj kapcsán az (élőkapcsok alatti) eredeti angol szöveget is tanulmányozásra: még faramucibb összefüggések is felmerülnek.

… valamint:

Műtrágyák kapcsán: még 1 részlet, az ünnepelt freskóról.

(Amely egyben nagyobb mélységek traumájára is rávilágít.)

u A pisi (szilárd anyagának a) zömét a karbamid teszi ki.

v Ha bemegyünk a Gazdaboltba, és ott nem-ionos N-műtrágyát kérünk, akkor a karbamidot ajánlják. Van benne ráció:

• Merthogy LASSAN bomlik le (NH₃-ra) – ami tehát redukált N-forma, és így könnyen felvehető.
• S a lassú lebomlás miatt HOSSZÚ ideig szolgál.

w Kérdés: Miért GYÁRT a Vegyipar [nagy elánnal, energia-ráfordítással, „CO₂ lábnyom” hagyásával] egy olyan anyagot, amelyet egy másik elrendezés (Szennyvíz-ipar) [szintén nagy dérrel-dúrral, jelentős erőfeszítések közepette] MEGSEMMISÍT ?

 Érdemes mérleg-szerűen is felmérni:

Melyik a több: az a pisa amit diadal-ittasan elpusztítanak, vagy az a karbamid amit krahácsolva felköhög a vegyipar?

=   =   =   =   =   =   =   =   =   =   =

10.) Kapcsolódó területek

Még 2 emberről s munkájukról szeretnék említést tenni, kikkel témáim kutatása közben „összefutottam”.

Egyikük a legutolsó témánk  u b) pontja alatti problémákra kínál Természetes orvoslást. Ilyetén módon, mind az elmélet amit terjeszt, mind a praktizáló gazdai tevékenysége szervesen illeszkedik a Klíma-mentő elgondolások közé. A neve: Kökény Attila, „talajdoktor” [30].

Másikuk a Víz s Élet kapcsolati rendszerében gondolkodva, a Víz nagybani megőrzésének a fontosságát hirdeti a táj önregenerációja szempontjából – beleértve a táj lakóinak életminőség-kilátásait. Az erőltetett víz-kitermelés és párhuzamos víz-kihessegetés elleni fellépése erős párhuzamban van Országh József Vízönellátó programjának megfelelő elemeivel. A neve: Balogh Péter (Élő-Tisza) [31]

Köszönöm figyelmüket.           Dég,    2017. április 22.         dr. Fuggerth Endre

ugrás vissza a Tartalomra

Nyomtatott (és gondosan revideált, szükség szerint bővített) verzió [a szöveggel párhuzamosan futó lábjegyzetekkel] elérhető (ezen blog többi tételei többségére is) a Szenny és Víz  kötet 2. átdolgozott kiadásában.

[1] Országh József bemutatása: http://www.eautarcie.org/hu/01b.html

[2] Videó-változat, néhány hozzászólással (1:33:35-től): https://youtu.be/u3gURZ3PHOE

[3] Steve Cutts 2012.dec.21-i remekbeszabott 3 perces videója, az EMBER-ről:

https://www.youtube.com/watch?v=WfGMYdalClU&feature=youtu.be

[4] Az Óceán. Harrison Ford hangjával, 2.5 min:

http://www.conservation.org/nature-is-speaking/Pages/Harrison-Ford-Is-the-Ocean.aspx

[5] https://szennyviztisztitas.blogspot.hu/p/alapok.html -ben:

„A csapadék földet érve a talajt alkotó különféle szerkezetű és összetételű (gyakran karbonátos), de végső-soron szilikát-alapú kőzeteken hatol át, s lesz belőle iható minőségű talajvíz vagy forrásvíz; mert az áthatolás folyamatának eredményeként nemcsak hogy megtisztul az út közben esetleg összeszedett szennyeződésektől (ha a vaksors rothadó aljnövényzetre vagy friss bölényszarra sodorta az esőcseppet), de magába old e kőzetekből olyan ásványi anyagokat is melyek jelenléte az ivóvízben tudtunk nélkül is elengedhetetlenül szükséges. Az egész folyamat kitűnően leutánozható egy a földfelszín alá telepített betonból készített tartállyal, melyben (miként a hegyek gyomrában) elegendő időt tölt el a bevezetett esővíz hogy a fenti szilikátos kölcsönhatások és karbonátos beoldódások minél előbbre haladjanak. (Néhány egymást követő betontartály kaszkád-szerű összekapcsolása további előnyökkel járhat.)”

[6] Klíma-stratégia, avagy a Tehetetlenség Beismerése Pályázati Csomagolásban:

https://szennyviztisztitas.blogspot.hu/p/klima-klima.html

[7] Döntött az MTA az országos vízprogram megkezdéséről:

http://mta.hu/mta_hirei/viztudomanyi-program-konferencia-ader-janos-lovasz-laszlo-nemeth-tamas-szollosi-nagy-andras-106633

[8] http://www.elobolygonk.hu/

[9] „A Megtisztulás Útja. Kulcs a szennyvíztisztítási szakemberek átképzéséhez” 4. pontjában:

https://szennyviztisztitas.blogspot.hu/2017/03/nincs-masra-mod-mint-kemeny-szavakra-m.html

[10] Iszonytatóan sok fajta gyűjtőneve ez. Melyek zöme hasznos, sőt nélkülözhetetlen (bélflóránkon belül éve) az egészségünkhöz – és rendkívül kevés a „mérgező” alfaj. Ez utóbbiak környezetbeni túlélési esélyeiről/mechanizmusairól jelenleg sem lezártak a kutatások. Elindulásul: https://en.wikipedia.org/wiki/Escherichia_coli

[11] Pl. a 2017-09-08 datálású videóban: https://furedtv.hu/video/sikertrtnet-a-limnolgia-elmlt-90-ve , vagy explicit 2:58-3:06 között az MTA egyik videójában: http://niif.videotorium.hu/hu/recordings/13133/megnyito-beszed

[12] Országos Vízügyi Főigazgatóság, Jelentős Vízgazdálkodási Kérdéseink, Balaton Részvízgyűjtő csatolmány: 6. oldal 2.4: http://vpf.vizugy.hu/reg/ovf/doc/Balaton%20Reszvizgyujto%20JVK%20vitaanyag.pdf

[13] ref.12 másik csatolmánya: Balaton (4-2) közvetlen alegység , 9. oldal 3.2.1. alatt: http://vpf.vizugy.hu/reg/ovf/doc/4-2%20Balaton%20kozvetlen%20alegyseg%20JVK%20vitaanyag%20(KDTVIZIG).pdf

[14] Jelen propozíciójáról ld. ref.7 alatt; végzettségéről+életútjáról: http://www.mtte.hu/sites/default/files/hirek/Szollosi-Nagy%202016%20febru%C3%A1r%20CV%20magyar.pdf

[15] A hazai Vízügyi szervek önelemzéseinek a kivonata: CSŐDBEN a szennyvíztisztítás.

https://szennyviztisztitas.blogspot.hu/2017/01/szennyviztisztito-telepek-eroltetett.html

[16] ref.12 másik csatolmánya: Nagykunsági (2-18) alegység : 7. oldal 2.7. http://vpf.vizugy.hu/reg/ovf/doc/2-18%20Nagykunsagi%20alegyseg%20JVK%20vitaanyag%20(KOTIVIZIG).pdf

[17] „Tisztán-látás. 20 szennyvíztisztító-telep LEGÁLISAN a környezetbe bocsátott vizeinek kémiai paraméterei. Összevetésben a saját tisztítóművemmel.” https://szennyviztisztitas.blogspot.hu/2017/03/tisztan-latas-varoslako-aki-oly_20.html

[18] http://www.dmrvrt.hu/hu/kibocs_tiszt_szv_min

N.B.: a honlapon mindig csak az aktuális utolsó év adatai hozzáférhetőek. A mért adataik könnyebb publikus elérhetőségéért is, azokat rendszeresen figyelve kivonatolom, mint „Elmúlt 1 év. Változott-e bármi is a Nagybani Szennyvíztisztítás Népkonyháján?” írásomban:https://szennyviztisztitas.blogspot.hu/p/elmult.html

[19] http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:31991L0271&from=HU 34. és 35. oldalain.

[20] 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról. Talajterhelési díj 11.§ (2) pontja.

https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300089.TV

[21] Cél-megjelőlés + Általános rendelkezések 1.§. uott: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300089.TV

[22] Egy ilyen próbálkozásról, a jótétemény köntösében ámulatba-ejteni akaróról: „Bill Gates Feltalálja a Vécét” https://szennyviztisztitas.blogspot.hu/p/wc.html

[23] Legnagyobb kihívást erre nézve a magyar Miskolczi Ferenc fizikus tette:

The Greenhouse Effect and the Infrared Radiative Structure of the Earth's Atmosphere by Ferenc Mark Miskolczi in Development in Earth Science Volume 2, 2014 31-52pp. „…data show that the global average clear sky greenhouse effect has remained unchanged with time. A theoretically predicted infrared optical thickness is fully consistent with, and supports the observed value.”

[24] „ELÁSNI” a CO2-t? Carbon Capture & Storage… – …és a Jövő. https://szennyviztisztitas.blogspot.hu/p/pa-parizs.html

[25] Max Born írta Planckról. https://hu.wikipedia.org/wiki/Max_Planck

[26] http://www.siwi.org/prizes/stockholmwaterprize/laureates/2016-2/

[27] https://en.wikipedia.org/wiki/1993_Milwaukee_Cryptosporidiosis_outbreak

[28] http://dnr.wi.gov/files/PDF/pubs/DG/DG0034.pdf

[29] Jonathan Swift: Hordómese. Kitérő modern stílusban. (Európa Könyvkiadó 1958, fordította: Kéry László, 95. oldalon) [Az eredeti pl. itt: https://ebooks.adelaide.edu.au/s/swift/jonathan/s97t/part10.html ]

[30] Talajmegújító Mezőgazdaság http://talajdoktor.blogspot.hu/ és http://agrar.oldal.online/mezogazdasag/media/blog/talajmegujito-mezogazdasag/

[31] Ember és Tisza - fenntarthatósági tanulságok: http://emberestisza.blogspot.hu/ ; Szövetség az Élő Tiszáért: http://www.elotiszaert.hu/

megjegyzés írása: (kattintson a linkre)

https://szennyviztisztitas.blogspot.hu/2017/04/diskurzus-blog-temairol.html