Klíma-klíma

Klíma-stratégia

[…avagy a Tehetetlenség Beismerése Pályázati Csomagolásban.]

Civil kurázsi az ön-köldöknéző szöszmötölő "tudósok" helyett?


Manapság egyre gyakrabban halljuk a szót: Klímastratégia – és egyre automatikusabban tesszük hozzá, magunkban: szar ügy. Értve ezen azt hogy papolásnál-prédikációnál, kvázi-hipotézisek újraformulázásánál, részfeladatok rémisztő-bonyolultságú részmegoldásainál többről ma sem hallunk. Pedig a mozgósítás már össztársadalmi méretű. Életem egy ajándék-órájában az alábbi Pályázati felhívásokat fedeztem fel:
A pályázat keretében az unió területén bejegyzett civil szervezetek, vállalkozások, intézmények környezettel és éghajlatváltozással kapcsolatos pilot, demonstrációs, kommunikációs, disszeminációs tevékenységek, valamint jó gyakorlatok cseréjének akár 15 millió eurós támogatására pályázhatnak.
A pályázat keretében az unió területén bejegyzett civil szervezetek, vállalkozások, intézmények környezetvédelmi, illetve éghajlatváltozással kapcsolatos stratégiák és tervek megvalósításának 8-10 millió eurós támogatására pályázhatnak.
A pályázat keretében az unió területén bejegyzett civil szervezetek, vállalkozások, intézmények az EU által kiírt környezetvédelmi vagy éghajlatváltozással kapcsolatos felhívásra való jelentkezés elkészítésének támogatására pályázhatnak.
A pályázat keretében nem állami szervezetek és vállalkozások valamilyen választott problémára megoldást kínáló projektek támogatására pályázhatnak. A pályázat keretösszege: 100 millió dollár.
A pályázat keretében vállalkozások, szervezetek, intézmények nemzetközi konzorciuma természetes módszereken alapuló megoldások bevezetésére pályázhatnak az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az ahhoz való alkalmazkodás, a vízkészlet növelése és élhető városok kialakítása érdekében. A támogatás összege: 10 millió euró.
(Akkor most MI VAN?)
Mind pénzdíjat lebegtet (és mind kizárólag előfizetés ellenében tekinthető meg!), és a civil-szervezetek legkülönfélébb alakulataitól várja a megoldást.
[Megpróbálom elképzelni, amint az ügyben kompetens zsűri rangsorolja a sok-sok javaslatot (melyek értékét-hatékonyságát civilnél-civilebb tömörülések hivatottak garantálni), alkalomadtán a döntési mechanizmusba bevonva a közönségszavazatokat is.]
Ez a pályázati véreskard-felmutatás csaknem felér az explicit kijelentéssel: a jelenlegi akadémiai megközelítések mára mindegyszálig befuccsoltak; nosza diákok, civilek, egyházak, önkormányzatok, rajtatok a Világ szeme. Szóval, oldja meg a problémát a civil kurázsi, mert az „Elefántcsonttoronyból” valahogy nem megy. Ha ez kellene legyen a végső reményünk, egyetlen szót sem írtam volna ide.
Az örvendetes helyzet ugyanis az, hogy már VAN Megoldás. Nem civil, tudományos megalapozottságú. (Kószál néhány tudós az Elefántcsonttornyon kívül is.) Így talán lehetne is benne bizodalmunk. Persze, el kellene olvasni, odafigyelve, ha kell töviről-hegyire, megértésig forgatni, orrfintorgatás nélkül. Merthogy (némi szójátékkal élve – „játszani is engedd szép, komoly fiadat”) a Klímastratégia megoldása a Szar Ügye. Ebből ugye azonnal világos: miért is nem jöhet a megoldás az Elefántcsonttoronyból? S talán az is: miért oly vehemens e megoldás hivatalos ellehetetlenítése (ha egyáltalán bejutnak morzsái a médiába), s miért oly vonakodó a természettől totálisan elszakadó társadalom hozzáállása (ha egyáltalán hall róla).
Nos, ameddig ez így marad, addig egyre szaporodhat a Klímastratégiai Pályázatok sora, akár gigantikus méretű rakásra nőve. Borítékolom: nem fog szart se érni.


2016. július 8.               Fuggerth Endre